A diáklétszám-csökkenés a legnagyobb gond

Mindenre kiterjedő, százötven oldalas jelentést készített a Hargita Megyei Tanfelügyelőség a 2013–2014-es tanévről, a beszámolót honlapján tette közzé az intézmény. Bartolf Hedvig Hargita megyei főtanfelügyelő érdeklődésünkre elmondta, összességében nézve nem volt rosszabb az utolsó tanév az azt megelőzőnél. A pozitív változásokkal kapcsolatban elmondta, jobbak az eredmények az iskolaelhagyás tekintetében, az érettségi eredmények is javultak, és dacára annak, hogy fejlesztésekre, épületjavításokra nemigen kapott központi finanszírozást a Hargita megyei oktatási rendszer, mind a tanfelügyelőség, mind a tanintézetek megnyertek különböző projekteket, EU-s pályázatokat, alapítványiakat, egyháziakat, vagy a megyei önkormányzattól, közbirtokosságoktól kaptak pénzt felújításokra, így számos helyen tudtak korszerűsítéseket végezni. Javultak ugyanakkor a nyolcadik osztály utáni beiskolázási mutatók is, amihez a szakmunkásképzés újraindítása is hozzájárult.

Javítani kell a fegyelmet

A negatív tényezőket illetően a főtanfelügyelő azt mondta, a Hargita megyei oktatási rendszerben továbbra is a folyamatosan csökkenő diáklétszám a legnagyobb gond, ez ugyanis mindenre kihat, egyebek mellett az oktatás pénzügyi helyzetére és a katedraszámra is. A fegyelmet is javítani kell, ugyanis továbbra is történnek verekedések és más kihágások az iskolákban – főként a felsőbb tagozatokon –, amelyek már nem tekinthetők diákcsínyeknek – mondta a főtanfelügyelő.

A szülőktől távol

Bartolf Hedvig azt is elmondta, hogy az új tanévben több dologra is nagyobb figyelmet kell fordítaniuk, mint korábban. Az oktatás minőségére kell nagyobb hangsúlyt fektetni, ami nem lesz könnyű, ugyanis sok iskolában a katedra- és posztcsökkentések eredményeként csökkent az opcionális órák száma, amelyeken korábban gyakran felkészítőket tartottak, illetve ezeken próbálták elmélyíteni a diákok tananyaggal kapcsolatos tudását – magyarázta a főtanfelügyelő. Meg kell akadályozni ugyanakkor azt is, hogy a sikeres beiskolázás után a gyerekek elhagyják az iskolát. Ehhez azonban több intézmény együttműködésére van szükség, ugyanis az iskolaelhagyásnak gyakran szociális háttere van. Ehhez kapcsolódik, hogy a Hargita megyei oktatási rendszerben egyre több az olyan gyermek, akinek szülei külföldön dolgoznak.

Több száz, talán ezernél is több ilyen diák van, akikre nagyobb figyelmet kell fordítani, nehogy elkallódjanak vagy rossz társaságba keveredjenek – fejtette ki Bartolf Hedvig, hozzáfűzve, hogy a helyzetről most készít felmérést a tanfelügyelőség. Az új tanévet illetően azt is elmondta, noha sok reményt nem fűz ahhoz, hogy ez megvalósul, de szeretnének nagyobb fejkvótás értékeket és fordított finanszírozást, azaz olyan pénzügyi rendszert, amikor a megye oktatási rendszerének szükségletei alapján utalják ki a működésre szánt pénzeket, és nem az igényeket kell a kapott pénzekhez igazítani.