Több tényező következményeként csökkent a szöcskék száma

Fotó: Demeter László

A fogasfarkú szöcske terepi megfigyeléseit összegezte, juttatta el szerkesztőségünkbe Demeter László biológus és Domokos Péter ökológus. A szakemberek május 31-én és június 4-én végeztek méréseket Szárhegy és Ditró között, a Tatárdomb közelében.

Balázs Katalin

2018. június 07., 15:542018. június 07., 15:54

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

„A vizsgált kaszálón a vegyszerezés előtt négyzetméterenként átlag 21, a permetezés után átlag 3 fogasfarkú szöcskeegyedet találtunk. A vegyszerezés után ott találtunk több egyedet (legtöbb 9 egyedet négyzetméterenként), ahol a fű dúsabb volt, illetve a parcella szélén, a nem permetezett terület közelében. A szöcskék egy kis hányada túlélhette a permetezést, amennyiben nem kerültek érintkezésbe a vegyszerrel, lebújva a talajra, kisebb üregekbe húzódva, másrészt pedig a szomszédos területekről jöhettek át a vegyszerezést követően” – tudtuk meg.

Június 4-én az utakon egyáltalán nem voltak szöcskék,

ami a szakemberek szerint több tényező következménye lehet: a vándorlási szakasz után a szöcskék áttérnek a petézési (tojásrakási) szakaszba, illetve az esősre változott időjárás, ugyanis esős, hűvösebb időben a szöcskék aktivitása csökken. Valószínű ezen okok befolyásolták leginkább a folyamatot, részben pedig a vegyszerezés.

Kápolnáson viszont, ahol permetezés nem történt, szintén megszűnt a vándorlás.

Hétfőn egy 100 hektáros területet jártak be a szakértők a Güdüc pataka és a Nagyér pataka között kárfelmérés végett.

A növényzetben okozott kárt a megrágott levelek alapján becsültük, ennek értéke 10 és 70 százalék között mozgott. Látványosan nagymértékű kár csak a Tatárdomb közelében volt észlelhető

– áll az összegzésben, mely részletesen kitér a megrágott növényfajokra, többségükben nagylevelű kétszikűek. „Következtetésünk az, hogy a kaszálók fűhozamát a fogasfarkú szöcske jelentős mértékben tudja csökkenteni a kár mértékét pontosabban meg lehet becsülni a szöcskék sűrűségének, egyedszámának részletesebb ismerete alapján, mint a növényzet közvetlen megfigyelésével” – olvashatjuk, mint ahogy a szakemberek arra is kitérnek, hogy

a szöcskék tömegéből nem lehet következtetni a kár mértékére,

mivel életciklusaik során nem állandó táplálékmennyiséget fogyasztanak, viszont „a kár a szénatermésben valóban jelentős lehet, és alaposabb kutatások alapján a jövőben jobban meg lehet majd állapítani. A kaszálókon okozott kárt nem vegyszerezéssel hanem más módszerekkel, például pénzbeli támogatással lehetne hatékonyabban kezelni. Ezeknek a kidolgozásában együtt kell működjenek a gazdák, agrár és ökológus szakértők és a politikum.”

A dokumentum zárórésze megnyugtató lehet sokak számára: „A jelek szerint a fogasfarkú szöcske rajzása az idén lejárt, a faj biológiájának ismeretében nem valószínű, hogy a következő években hasonló mértékű rajzás lesz. Ettől függetlenül nagyon fontosnak tartjuk, hogy a következő időszakban, idén is és a következő években folyamatosan, mérésekkel legyen követve a fogasfarkú szöcske állománya, viselkedése azokon a területeken, ahol az idén nagy mennyiségben jelentkezett, hogy megtaláljuk a legjobb megoldásokat a károk megelőzésére, csökkentésére, pótlására” – fogalmaz Demeter László és Domokos Péter.