Több tényező következményeként csökkent a szöcskék száma

ami a szakemberek szerint több tényező következménye lehet: a vándorlási szakasz után a szöcskék áttérnek a petézési (tojásrakási) szakaszba, illetve az esősre változott időjárás, ugyanis esős, hűvösebb időben a szöcskék aktivitása csökken. Valószínű ezen okok befolyásolták leginkább a folyamatot, részben pedig a vegyszerezés.

Hétfőn egy 100 hektáros területet jártak be a szakértők a Güdüc pataka és a Nagyér pataka között kárfelmérés végett.

– áll az összegzésben, mely részletesen kitér a megrágott növényfajokra, többségükben nagylevelű kétszikűek. „Következtetésünk az, hogy a kaszálók fűhozamát a fogasfarkú szöcske jelentős mértékben tudja csökkenteni a kár mértékét pontosabban meg lehet becsülni a szöcskék sűrűségének, egyedszámának részletesebb ismerete alapján, mint a növényzet közvetlen megfigyelésével” – olvashatjuk, mint ahogy a szakemberek arra is kitérnek, hogy

mivel életciklusaik során nem állandó táplálékmennyiséget fogyasztanak, viszont „a kár a szénatermésben valóban jelentős lehet, és alaposabb kutatások alapján a jövőben jobban meg lehet majd állapítani. A kaszálókon okozott kárt nem vegyszerezéssel hanem más módszerekkel, például pénzbeli támogatással lehetne hatékonyabban kezelni. Ezeknek a kidolgozásában együtt kell működjenek a gazdák, agrár és ökológus szakértők és a politikum.”

A dokumentum zárórésze megnyugtató lehet sokak számára: „A jelek szerint a fogasfarkú szöcske rajzása az idén lejárt, a faj biológiájának ismeretében nem valószínű, hogy a következő években hasonló mértékű rajzás lesz. Ettől függetlenül nagyon fontosnak tartjuk, hogy a következő időszakban, idén is és a következő években folyamatosan, mérésekkel legyen követve a fogasfarkú szöcske állománya, viselkedése azokon a területeken, ahol az idén nagy mennyiségben jelentkezett, hogy megtaláljuk a legjobb megoldásokat a károk megelőzésére, csökkentésére, pótlására” – fogalmaz Demeter László és Domokos Péter.