Középkori eredetű vakolat- és festékrétegekre bukkantak a gyergyószentmiklósi Szent Miklós-templomnál

Most a felújítás kezdetén elsőként a torony lábazatáról és a fölötte lévő felületről távolították el a vakolatot – ekkor bukkantak elő a pár évvel Mátyás király kora utánra datálható festékrétegek és vakolatbekarcolások.

Új megvilágításba kerül az épület története

A most előkerült vörös vonalrajzok és bekarcolások új megvilágításba helyezik az épület történetét. A templom körül már korábban is tártak fel 13. századi temetkezéseket, így tudható, hogy

A torony bejáratán ma is látható az 1498-es évszám, és a most feltárt vakolatréteg is minden jel szerint ebből az időszakból való.

„Ezek a felületek kiemelkedő műemléki és művészettörténeti értéket képviselnek, és alapvető jelentőségűek az épület történeti, régészeti és műemlékvédelmi kutatása szempontjából” – állapította meg dr. Köllő Miklós műemlékes szakmérnök és Siklódi Róbert restaurátor, a felújítási terveket készítő Larix Stúdió tervezőiroda két szakembere. Ezt jelezték a plébániának és a kivitelezőnek, a munka felfüggesztését kérve.

Amint rámutattak, szakképzett falkutató és falképrestaurátor jelenléte nélkül a folytatás helyrehozhatatlan károkat okozna a több száz éves rétegekben. Télen viszont nem lehet elvégezni a szakszerű kutatómunkát, a leletek konzerválását.

Haladni kellene a munkálatokkal

Megkeresésünkre válaszolva Köllő Miklós így érzékeltette a helyzetet – egy egészségügyi esettel vonva párhuzamot. „A családorvos felfedezte, hogy valami gond van ezzel a pácienssel és elküldte a szakorvoshoz (ebben az esetben falkutatóhoz), hogy az állapítsa meg a pontos diagnózist. Ha pedig ennek kihagyása nélkül történne meg a további kezelés, az

A szakemberek azt javasolják, hogy a munkálatok csak tavasszal, kedvező időjárási körülmények között folytatódjanak tovább, amikor szakszerű falkutatásra és feltárásra is lehetőség nyílik.

Székely rámutat: a megyei műemlékvédelmi program nagyon hasznos és fontos lehetőség. De van egy olyan problémája, amivel évről évre szembesülnek: a megyei pályázatok jóváhagyása rendre ősszel történik. A mostani támogatási szerződést szeptember 15-én írták alá, így kevés idő maradt a kivitelezésre, és a tél közeledte miatt csak előkészítő munka fért bele – amely végül a váratlan lelethez vezetett.

A plébánia most egyeztetéseket folytat a Hargita Megye Tanácsával, hogy a pályázati összeget át tudják vinni a jövő évre, és tavasszal, immár szakszerű feltárással folytatódhasson a templom történelmi rétegeinek kibontása és a torony felújítása.

A pályázati kiírással kapcsolatban Köllő Miklósnak is az a véleménye, hogy nagy szükség van rá (több templom és más műemlék megújulását is ez tette lehetővé a megyében), de változtatni kellene a kiírás feltételein. Mivel egy műemlék esetében mindig kiszámíthatatlan, hogy a kutatómunka mit fedez fel, emiatt egy egyébként rövid idő alatt kivitelezhető munkálat is hosszú időre tolódhat. Ezt kellene figyelembe venni a pályázat kiírásánál is. Vagyis, hogy két évre nyúlhasson ki az az időszak, amíg az elnyert összeg felhasználható.