
A miniszter szerint legtöbb két héten belül elkezdődik a kifizetési szerződések aláírása. Illusztráció
Fotó: Gecse Noémi
Több mint 19 ezer üzleti tervet – ezek 70 százalékát az utolsó öt nap alatt – nyújtottak be a romániai Start-Up Nation programba. A következő kiírást 2018-ban tartják – írja az Agerpres hírügynökség Ilan Laufer üzleti környezetért, kereskedelemért és vállalkozásokért felelős miniszter hétfői nyilatkozatára hivatkozva.
2017. július 17., 16:002017. július 17., 16:00
2017. július 17., 16:012017. július 17., 16:01
„Először is köszönöm azoknak, aki segítettek működőképes állapotban tartani az országos adóhatóság (ANAF) rendszerét, hiszen volt, hogy egyszerre 7000 felhasználó csatlakozott a hálózatra. Összesen 19 296 üzleti tervet regisztráltak, ezek 70 százalékát az utolsó öt napon, 34 százalékát pedig június 14-én, az utolsó napon” – mondta el Laufer. A projektek közül 2926-ot Bukarestből, 2289-et pedig Kolozsvárról nyújtottak be.
– hangoztatta Laufer.
A hétfőn ismertetett adatok szerint a 19 296 pályázatból 3983 a maximális 100 pontot, 4566 pályázat 95 pontot, további 104 üzleti terv pedig 90 pontot kapott. A miniszter szerint legtöbb két héten belül elkezdődik a kifizetési szerződések aláírása.
ami által legalább 20 956 munkahelynek kellene létrejönnie. A következő kiírásra 2018-ban kerül sor.
A miniszter Facebook-bejegyzése szerint a pályázati határidő utolsó öt percében 216 projektet regisztráltak, azaz csaknem egyet másodpercenként.
„Az utolsó egy órában, 19 és 20 óra között 1403 üzleti tervet regisztráltak, azaz percenként átlagosan 23-at, és az informatikai rendszer kifogástalanul működött! Az a legfontosabb, hogy a pályázók mintegy 60 százaléka 35 év alatti fiatal, akiknek a Start-Up Nation program megvalósíthatja álmait” – írta a miniszter a Facebookon.
A Start-Up Nation program idén 1,7 milliárd lejes költségvetéssel indult, egy cég legtöbb 200 ezer lejes támogatást kaphat.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!