A nyár elején zajlott a tó medrének a kikotrása
Fotó: Ráduly Zsolt
Megszerezné a csanódi vízgyűjtő tó területét a gyergyószentmiklósi önkormányzat. A tulajdonosok eladnák, a város azonban nem adás-vétellel, hanem kisajátítással intézné az ügyet.
2021. november 20., 20:062021. november 20., 20:06
Gyergyószentmiklósnak szüksége van a jelenleginél nagyobb víztartalékra, hiszen huzamosan száraz időjárás esetén az ivóvízellátás veszélybe kerülhet. Ezért lenne jó megoldás, ha a Csanód-patakon évtizedekkel ezelőtt kiépített gyűjtőtó ismét ellátná a feladatát. A terület azonban magánkézben van.
A szóban forgó 4370 négyzetméteres területet sok év pereskedés után Ráduly Vilhelm és Ráduly Éva számára 2020-ban szolgáltatták vissza, jogerős bírósági döntés után. Ezt az ő megbízásukból a fiuk, Ráduly Zsolt ajánlotta fel megvételre az önkormányzatnak, tudván azt, hogy erre a városnak szüksége van a vízellátás biztosítása szempontjából.
Amint az a Székelyhonhoz forduló Ráduly Zsolt elbeszéléséből kiderült, a bonyolult történetnek számos más mellékszála és érintettje is van, de ebben a cikkben csak erre a témára szorítkozunk.
A kérdéses, 4370 négyzetméteres területet augusztusban ajánlotta fel a városnak és választ is kapott, hogy igenis, az önkormányzat megvenné az egykori vízgyűjtő medrét. A városháza kérte fel Köllő Dávid ingatlan-értékbecslőt, aki 11,6 eurós négyzetméterenkénti árat állapított meg. Ezt követően került sor az alkutárgyalásra a tulajdonosok és városháza illetékes bizottsága között, amikor 12 euróban rögzítették a vételárat. Ez megfelelt volna a tulajdonosnak, és ha így marad már csak a közjegyzői átírás következett volna.
Azonban
Csergő ugyanitt leírja azt is, hogy a tulajdonosnak egy olyan elfogadhatatlan kitétele is volt, hogy csak akkor áll a vásár, ha a város nem formál igényt a szomszédos területekre, amelyek szintén a Ráduly család tulajdonában vannak. A polgármester ezt követően a helyi testület elé egy olyan javaslatot terjesztett, amiben elutasítják a felajánlott vételárat, és eldöntik, hogy elindítják a terület kisajátításának folyamatát.
Összesen 7 kilométernyi gyergyószentmiklósi út modernizálására tett le igénylést az Anghel Saligny-programhoz a város önkormányzata. A beruházási értékek árszámításait pénteken délelőtt fogadta el a képviselő-testület.
Ezt a képviselő-testület (a kisajátítás ellen tiltakozó és államosítást emlegető Bajkó László kivételével, aki el is hagyta a szavazás előtt az ülést) el is fogadta. A kisajátítás folyamata során a bíróság feladata lesz megállapítani azt az értéket, amit a tulajdonos megkaphat a földjéért.
Ráduly Zsolt elmondása szerint a kisajátítási lépés előzménye májusig nyúlik vissza. Ekkor kereste meg őt a helyi közműszolgáltató, hogy az utóbbi években teljesen eliszaposodott, kaszálóvá vált medret kitakaríthassa. „Ebbe bele is egyeztem, azonban nem az történt, amit megbeszéltünk.
Augusztusban kínáltam fel a telket hivatalosan, akkor senki nem jelezte nekem a szándékot a kisajátításra, ahogy az október 10-i alkutárgyaláson sem. Az alkutárgyaláson azt kértem, hogy a szomszédos területekre semmilyen igényt ne formáljon az önkormányzat, vagy ha mégis szükséges ez a védelmi zóna biztosítása szempontjából, akkor a meder eredeti határát vegyék figyelembe, ami a tó hétméteres megszélesítése előtt volt.”
Fotó: Ráduly Zsolt
Az alkutárgyalás után jelezte azt is a városházán, hogy hajlandó engedni az árból, azaz 10 euró/négyzetméter áron is megválna a földjétől, de erre semmilyen választ nem kapott. Ugyanakkor azt is jelezte a városházának, hogy a tóhoz tartozó gát 20 ezer lejben megállapított árára sem tart igényt (ezt nem is tehette volna, hiszen annak a tulajdonjogára vonatkozóan nem rendelkezik igazoló dokumentumokkal). Ráduly Zsolt elmondta, mindezzel ellentétben eljutott hozzá egy dokumentum, ami már korábban a kisajátítás kezdeményezését javasolta. Hozzátette, a környéken 10 és 14 euró között mozog az utóbbi időben eladásra kínált területek ára.
Leszögezte, ha az önkormányzat ragaszkodik a kisajátítás gondolatához, akkor egy több évig tartó pereskedésnek néznek elébe, ami után könnyen meglehet, hogy mégis a 12 euró körüli összeget kell kifizesse neki a város, hiszen azt hivatalos értékbecslő állapította meg.
Egy olyan telekről van szó, amely a telekkönyv szerint külterület, de az urbanisztikai bizonylata szerint beltelek. Ilyen esetekben ez az urbanisztikai bizonylat élvez elsőbbséget, mert ez tükrözi a reális adatokat, akkor is, ha a telekkönyv nincs aktualizálva. Az értékbecslés ennek alapján történt, összehasonlítva a más gyergyószentmiklósi beltelkek értékével – mondta el a felértékelést végző szakértő, Köllő Dávid.
Fotó: Gyergyó TV
Az urbanisztikai bizonylat számos korlátozást felsorol, amely értelmében az adott helyen nem történhet semmilyen építkezés, azaz így más célra nem hasznosítható. Azonban semmilyen formában nem zárja ki azt a célt, amire az önkormányzat szánja, vagyis hogy itt vízgyűjtő létesüljön. Ez a megállapítás le is lett írva a felértékelés dokumentációjában.
Az urbanisztikai bizonylat szerint a területnek semmilyen csatlakozási lehetősége nincs a közművekhez, de ez nem helytálló, hiszen a szomszédos panziónál ezek léteznek. Tehát a közmű csatlakoztatása megoldható. Valós, hogy ennek a kivitelezése az átlagosnál bonyolultabb és költségesebb lenne, de az árszámítás ezt is figyelembe vette – szögezte le Köllő. Hozzátette,
„Ugyanez a tanulmány azt is mondja, hogy ez az érték a város A zónájában 70 lej, B zónájában (közép zóna) 50 lej egy négyzetméter területre. De ez nem jelentheti azt, hogy egy (bármelyik) főtéri telek értéke kevesebb, mint 15 euró/négyzetméter, vagy akár a város egy keresett és lakott, B zónabeli utcájában 10 euró/négyzetméter. Ez egyértelműen nem igaz, elég, ha 10 percet tanulmányozzuk az ingatlanokat eladó tulajdonosok vagy közvetítők hirdetéseit” – fogalmazott Köllő.
Megjegyezte,
Akár több ezer lejes bírságra is számíthatnak azok az állattartók, akik közterületen hagyják magukra állataikat, vagy elmulasztják kedvenceik ivartalanítását és chipezését.
Az Európai Unióban és az euróövezetben egyaránt enyhén csökkent az építőipari termelés volumene júliusban az előző hónaphoz képest, és a tagállamok közül Románia építőipara teljesített a legjobban.
Négyszáz rögzített sebességmérő kamera telepítését irányozta elő a romániai utakon a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR), de a projekt pénzhiány miatt késik. Eredetileg idén nyárra kellett volna felszerelni.
A magánszemélyek szeptember 30-tól igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlásra a roncsautóprogram keretében – jelentette be csütörtökön a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A vidéki szállításnak múltja van, de sem jelene, sem jövője – így vélekedik az egyik fuvarozó cég vezetője. Ő azért nem jelentkezett a Hargita Megye Tanácsa által meghirdetett közbeszerzésre, mert szerinte a kiírt járatok nem lennének fenntarthatók.
Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 12,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 10,7 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.
A kormánynak két javaslata van a helyi önkormányzatok kiadásainak lefaragására: az egyik a bérköltségek 10 százalékos csökkentése, a másik az álláskeret „fékezett módú” 40 százalékos csökkentése.
Háromnapos tudományos és kulturális konferenciát rendeznek Apáczai Csere János születésének 400. évfordulója alkalmából születési helyén, a Brassó megyei Apácán szeptember 26–28. között.
Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, valamint Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán a Victoria-palotában a polgármesterek és megyei tanácsok képviselőivel együtt elemezték a helyi közigazgatási reformról szóló törvénytervezet több előírását.
Jövő tavasszal Magyarországon országgyűlési választásokat tartanak, amelyen a romániai magyar állampolgárok is szavazhatnak levélben. Ehhez előzetes regisztráció szükséges, amelyben az Eurotrans Alapítvány nyújt segítséget.
szóljon hozzá!