
A nyár elején zajlott a tó medrének a kikotrása
Fotó: Ráduly Zsolt
Megszerezné a csanódi vízgyűjtő tó területét a gyergyószentmiklósi önkormányzat. A tulajdonosok eladnák, a város azonban nem adás-vétellel, hanem kisajátítással intézné az ügyet.
2021. november 20., 20:062021. november 20., 20:06
Gyergyószentmiklósnak szüksége van a jelenleginél nagyobb víztartalékra, hiszen huzamosan száraz időjárás esetén az ivóvízellátás veszélybe kerülhet. Ezért lenne jó megoldás, ha a Csanód-patakon évtizedekkel ezelőtt kiépített gyűjtőtó ismét ellátná a feladatát. A terület azonban magánkézben van.
A szóban forgó 4370 négyzetméteres területet sok év pereskedés után Ráduly Vilhelm és Ráduly Éva számára 2020-ban szolgáltatták vissza, jogerős bírósági döntés után. Ezt az ő megbízásukból a fiuk, Ráduly Zsolt ajánlotta fel megvételre az önkormányzatnak, tudván azt, hogy erre a városnak szüksége van a vízellátás biztosítása szempontjából.
Amint az a Székelyhonhoz forduló Ráduly Zsolt elbeszéléséből kiderült, a bonyolult történetnek számos más mellékszála és érintettje is van, de ebben a cikkben csak erre a témára szorítkozunk.
A kérdéses, 4370 négyzetméteres területet augusztusban ajánlotta fel a városnak és választ is kapott, hogy igenis, az önkormányzat megvenné az egykori vízgyűjtő medrét. A városháza kérte fel Köllő Dávid ingatlan-értékbecslőt, aki 11,6 eurós négyzetméterenkénti árat állapított meg. Ezt követően került sor az alkutárgyalásra a tulajdonosok és városháza illetékes bizottsága között, amikor 12 euróban rögzítették a vételárat. Ez megfelelt volna a tulajdonosnak, és ha így marad már csak a közjegyzői átírás következett volna.
Azonban
Csergő ugyanitt leírja azt is, hogy a tulajdonosnak egy olyan elfogadhatatlan kitétele is volt, hogy csak akkor áll a vásár, ha a város nem formál igényt a szomszédos területekre, amelyek szintén a Ráduly család tulajdonában vannak. A polgármester ezt követően a helyi testület elé egy olyan javaslatot terjesztett, amiben elutasítják a felajánlott vételárat, és eldöntik, hogy elindítják a terület kisajátításának folyamatát.

Összesen 7 kilométernyi gyergyószentmiklósi út modernizálására tett le igénylést az Anghel Saligny-programhoz a város önkormányzata. A beruházási értékek árszámításait pénteken délelőtt fogadta el a képviselő-testület.
Ezt a képviselő-testület (a kisajátítás ellen tiltakozó és államosítást emlegető Bajkó László kivételével, aki el is hagyta a szavazás előtt az ülést) el is fogadta. A kisajátítás folyamata során a bíróság feladata lesz megállapítani azt az értéket, amit a tulajdonos megkaphat a földjéért.
Ráduly Zsolt elmondása szerint a kisajátítási lépés előzménye májusig nyúlik vissza. Ekkor kereste meg őt a helyi közműszolgáltató, hogy az utóbbi években teljesen eliszaposodott, kaszálóvá vált medret kitakaríthassa. „Ebbe bele is egyeztem, azonban nem az történt, amit megbeszéltünk.
Augusztusban kínáltam fel a telket hivatalosan, akkor senki nem jelezte nekem a szándékot a kisajátításra, ahogy az október 10-i alkutárgyaláson sem. Az alkutárgyaláson azt kértem, hogy a szomszédos területekre semmilyen igényt ne formáljon az önkormányzat, vagy ha mégis szükséges ez a védelmi zóna biztosítása szempontjából, akkor a meder eredeti határát vegyék figyelembe, ami a tó hétméteres megszélesítése előtt volt.”
Fotó: Ráduly Zsolt
Az alkutárgyalás után jelezte azt is a városházán, hogy hajlandó engedni az árból, azaz 10 euró/négyzetméter áron is megválna a földjétől, de erre semmilyen választ nem kapott. Ugyanakkor azt is jelezte a városházának, hogy a tóhoz tartozó gát 20 ezer lejben megállapított árára sem tart igényt (ezt nem is tehette volna, hiszen annak a tulajdonjogára vonatkozóan nem rendelkezik igazoló dokumentumokkal). Ráduly Zsolt elmondta, mindezzel ellentétben eljutott hozzá egy dokumentum, ami már korábban a kisajátítás kezdeményezését javasolta. Hozzátette, a környéken 10 és 14 euró között mozog az utóbbi időben eladásra kínált területek ára.
Leszögezte, ha az önkormányzat ragaszkodik a kisajátítás gondolatához, akkor egy több évig tartó pereskedésnek néznek elébe, ami után könnyen meglehet, hogy mégis a 12 euró körüli összeget kell kifizesse neki a város, hiszen azt hivatalos értékbecslő állapította meg.
Egy olyan telekről van szó, amely a telekkönyv szerint külterület, de az urbanisztikai bizonylata szerint beltelek. Ilyen esetekben ez az urbanisztikai bizonylat élvez elsőbbséget, mert ez tükrözi a reális adatokat, akkor is, ha a telekkönyv nincs aktualizálva. Az értékbecslés ennek alapján történt, összehasonlítva a más gyergyószentmiklósi beltelkek értékével – mondta el a felértékelést végző szakértő, Köllő Dávid.
Fotó: Gyergyó TV
Az urbanisztikai bizonylat számos korlátozást felsorol, amely értelmében az adott helyen nem történhet semmilyen építkezés, azaz így más célra nem hasznosítható. Azonban semmilyen formában nem zárja ki azt a célt, amire az önkormányzat szánja, vagyis hogy itt vízgyűjtő létesüljön. Ez a megállapítás le is lett írva a felértékelés dokumentációjában.
Az urbanisztikai bizonylat szerint a területnek semmilyen csatlakozási lehetősége nincs a közművekhez, de ez nem helytálló, hiszen a szomszédos panziónál ezek léteznek. Tehát a közmű csatlakoztatása megoldható. Valós, hogy ennek a kivitelezése az átlagosnál bonyolultabb és költségesebb lenne, de az árszámítás ezt is figyelembe vette – szögezte le Köllő. Hozzátette,
„Ugyanez a tanulmány azt is mondja, hogy ez az érték a város A zónájában 70 lej, B zónájában (közép zóna) 50 lej egy négyzetméter területre. De ez nem jelentheti azt, hogy egy (bármelyik) főtéri telek értéke kevesebb, mint 15 euró/négyzetméter, vagy akár a város egy keresett és lakott, B zónabeli utcájában 10 euró/négyzetméter. Ez egyértelműen nem igaz, elég, ha 10 percet tanulmányozzuk az ingatlanokat eladó tulajdonosok vagy közvetítők hirdetéseit” – fogalmazott Köllő.
Megjegyezte,
Halálos baleset történt szerdáról csütörtökre virradóan egy kardói (Bihar megye) orvosi központ parkolójában.
A tegnapi hóeltakarítási munkálatokról készített egy videós összefoglalót a brassói területi útügyi igazgatóság, bemutatva, hogyan avatkoztak be Hargita és Kovászna megyében a havazást követően.
A következő hetekben olyan látvány várható, amelyre 13 évig nem lehet újra számítani, ugyanis a Szaturnusz különleges gyűrűrendszere majdnem teljesen éléről, egy pengevékony egyenesként fog látszódni.
Felháborodást keltettek a tanügyi szakszervezetek körében a kormány bércsökkentésről szóló intézkedési tervei. Eközben, az érdekvédelem képviselője szerint a pedagógusok ki vannak merülve a többlettanórák jelentette teher miatt.
A székelyudvarhelyi Tamási Áron utca aszfaltozása miatt csütörtökön több helyen korlátozásokra, forgalmi irányváltozásokra kell számítani.
Csütörtökön érkezik a diákok első ösztöndíja az idei tanévben, ezúttal szeptemberre és októberre is egyszerre utalják a pénzt. Székelyföldön mintegy százezer diák jogosult valamelyik ösztöndíjra, köztük mintegy ötven kiskorú, iskolába járó édesanya.
A bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit szabályozó új törvénytervezet a korábbi 10 év helyett 15 éves átmeneti időszakot szab meg a nyugdíjkorhatár 65 évre növelésére.
Katona Lórántot, a székelyudvarhelyi helyi rendőrség igazgatóhelyettesét bízta meg a Szakács-Paál István polgármester, hogy ideiglenesen vezesse az egységet, miután egy bírósági ügy miatt felfüggesztette tisztségéből László Szabolcs igazgatót.
Ittasan veztett egy marosludasi férfi, aki – miután a rendőrök megállították –, megpróbálta megvesztegetni őket.
Magyar és román paleontológusok példa nélküli koncentrációjú leletet találtak a Hátszegi-medence nyugati felében, a lelőhelyen négyzetméterenként több mint száz gerincesmaradványt fedeztek fel.
szóljon hozzá!