
Csíkmadarason évek óta napirenden van a termálvíz felszínre hozatala, az élményfürdőről már öt éve látványterv készült
Pályázati támogatás nélkül nincs módja a csíkmadarasi önkormányzatnak elvégeztetni azt a fúrást, amellyel reményeik szerint felszínre hoznák a föld mélyén található termálvizet. A költségek nagyok, most új lehetőségeket kell keresni, miután egy pályázatukat elutasították.
2023. május 29., 21:112023. május 29., 21:11
Előkészületek már jó ideje zajlanak, de fúrás még nem történt annak a termálvíznek az elérése érdekében, amely valószínűleg jó mélyen a föld alatt található Csíkmadarason. Először 2020 elején írtak ki közbeszerzési eljárást egy 1200 méteres mélységig tartó fúrás elvégzésére, de a licitre nem volt jelentkező.
Ezt követően újra kellett értékelni a szükséges munkálatok elvégzésének becsült összegét, újabb közbeszerzés azonban nem volt, mert a költségeknek csak kis részét tudta volna biztosítani a község. Ezért
– tudtuk meg Péter Dávid polgármestertől.
Az elöljáró szerint a pályázatban egy 500 méteres mélységig végzendő mélyfúrás elvégzésére igényeltek támogatást, mert ezt lehetett megindokolni a pályázatban.
Nem aprópénz a fúrás
„Azt kell tudni, hogy egy 500 méteres mélyfúrás költsége meghaladja a 4 millió eurót” – vázolta a polgármester, hozzátéve,
Ezért most a pályázati dokumentáció újraértékelése után új támogatási lehetőségeket keresnek annak érdekében, hogy a mélyfúrás költségeit biztosítani tudják, utána igényelhetnek feltárási engedélyt az Altalajkincsek Országos Ügynökségétől (ANMR).
Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a feltáró fúrást és a termálfürdő létrehozásának szándékát, amelynek érdekében részvénytársaság is alakult korábban, külön kell választani. Utóbbi magánkezdeményezés, de sokat segíthetne a termálvíz felhasználásában nemcsak a község, hanem az egész térség számára – emlékeztetett Péter Dávid.
A kutatófúrás célja olyan mélységi termálvízréteg feltárása, amelyből később felszínre hozható és hasznosítható a becslések szerint 60–70 Celsius-fokos hőmérsékletű víz. Csíkmadaras két geológiai törésvonalon helyezkedik el, a korábbi kutatások alapján készült tanulmány szerint ennek köszönhetően megfelelő mélységben akár 70 Celsius-fokos hőmérsékletű vizet találhatnak. Korábban, az 1950-es és ’60-as években végzett kutatófúrások során nem jutottak mélyebbre 600 méternél, ahol 37 Celsius-fok volt a víz hőmérséklete, ez pedig 20 méter magasra tört fel a felszínen.
Kihirdette szerdán Nicușor Dan államfő az alapélelmiszerek árréskorlátozását 2026. december 31-éig meghosszabbító jogszabályt.
Csaknem négymillió lejt szán a Maros Megyei Tanács a marosvásárhelyi körgyűrű egyik szakaszának előkészítésére, átvállalva a megvalósíthatósági tanulmány költségeit. Ez egy komoly lépés a 19 kilométeres út megépítése érdekében.
Ro-Alert üzenetet küldtek a Székelyföldtől nem messze lévő, a Neamț megyei Borca községben élőknek, miután egy helyi lakos arról számolt be, hogy farkasokat látott az egyik faluban.
A nyolcadikosok képességfelmérő vizsgájára feliratkozott több mint 148 ezer diák közül 4883 nem jelent meg szerdán a matematikából tartott írásbeli felmérőn – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Az Alkotmánybíróság ma megerősítette, hogy alkotmányos az a törvény, amellyel megduplázták a barnamedvére vonatkozó kilövési kvótát – jelentette be közösségi oldalán Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) országos elnöksége Ovidiu Popát, Radu Opreát és Marian Neacșut bízta meg azzal, hogy az alakulat nevében tárgyalásokat folytassanak a parlamenti pártokkal a PSD-kormány támogatását rögzítő megállapodásról.
Amerikai egyetemek, középiskolák, fogadócsaládok és pályaorientációs programok várják azt a 44 diákot, akik a Márton Áron Főgimnázium Marci2US programjának első résztvevőiként utazhatnak az Egyesült Államokba.
Medve jelenéte miatt figyelmeztették Ro-Alert üzenetben a Csíkszentlélek községhez tartozó fitódiakat szerda délután.
Hallgatólagosan elfogadta szerdai ülésén a képviselőház a Románia és a Moldovai Köztársaság egyesüléséről szóló törvénytervezetet.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a bizalomhiány a romániai társadalom „legsúlyosabb deficitje”, a legnagyobb gond pedig az, hogy az állam intézményein keresztül nagyon gyakran semmibe veszi az állampolgárt.
1 hozzászólás