Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

13:03

Ünnepi lendületből húsmentes felfrissülés

12:38

Nem marad el az áremelés, de tűrhető a mértéke

12:14

Töretlenül népszerű Csíkszeredában a Nagy Rezső Emléktorna

12:02

A hét elején is kitart a szeles idő, újabb riasztásokat adtak ki a meteorológusok

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Holtan találták meg a nőt, aki december 5-én tűnt el Székelyudvarhelyről

Addig driftelt a parkolóban, míg betörte az Altex kirakatát – videó

Beköszönt az igazi tél: erős szél és havazás, a hegyekben hóviharok várhatók

Székelyföldön ismerős világutazó házába csapódott be egy BMW karácsony első napján

Gyanús ismétlődés: újabb egyházi ingatlan vált a lángok martalékává Kászonjakabfalván

A határon túli magyarok elleni gyűlölettől várja Magyar Péter elhatárolódását Zsigmond Barna Pál

Pénzügyi engedmény a tanügyben

Kipróbáltuk a városi buszjáratokat

Lemondott Daniel David tanügyminiszter

Mégsem zár be a gyergyóditrói kórház, miután megállapodtak a felek

Tanúk kihallgatásával folytatódott Borbolyék pere

Archív

Fotó: Iochom Zsolt

Két tanúvallomással folytatódott hétfőn a Borboly Csaba és tizenkét másik személy ellen indult büntetőper a Hargita Megyei Törvényszéken. Mindkét tanú a kifogásolt útfelújítások érdekében kiírt közbeszerzési eljárásokon árajánlatot benyújtó két másik cég ügyvezetője volt a vizsgált időszakban.

Kovács Attila

2017. szeptember 18., 19:222017. szeptember 18., 19:22

Egyikük a 131-es számú, Felsőboldogfalváról Erdővidékre vezető megyei út felújításával kapcsolatban elmondta,

tudomása szerint a munkálat műszaki terve összetettebb volt, mint ami az elvégzettekből a helyszínen látszik.

Ügyvédi kérdésre hozzátette, a tervben szereplő betonozott sáncok, útszerkezet-megerősítés, dréncsövezés nem készültek el. Arról nem tud, hogy az aszfaltrétegek vastagsága megfelel-e az előírtaknak, azt viszont megerősítette, a tervek menet közbeni módosítására volt példa ilyen esetekben.

A bíró kérdésére úgy nyilatkozott, nemcsak ő, hanem mások is úgy tudták abban az időben, hogy a felújítással megbízott Stravia cég tulajdonosa a per egyik vádlottja, P. Domokos – ezzel a másik tanú is egyetértett. Ugyanakkor a közbeszerzés során a számára érthetetlenül alacsony árat ajánló konkurens céget nyertesnek hirdető döntés ellen nem élt óvással.

Borboly Csaba ügyvédei ismételten kérték a tárgyalást vezető bírót, hogy a védencüket érintő, nemzetbiztonsági okokra való hivatkozással elrendelt lehallgatásokat engedélyező bírói döntés titkosítását oldják fel. Ezzel kapcsolatban már volt egy korábbi kérés, amelyre viszont csak általánosságokat tartalmazó választ kaptak. A vádat képviselő ügyész szerint a titkosítás feloldását csak ennek elrendelője teheti meg,

a lehallgatásokat pedig nem egy bűnügy miatt, hanem ettől független okokból végezték.

Mint Sergiu Bogdan, Borboly ügyvédje a tárgyalás után elmondta, a lehallgatási engedély titkosítását feloldották, de az ezt engedélyező bírói döntés indoklását nem, most ezt kérték.

Ha ez nem történik meg, nem tudhatjuk, hogy törvényesen jártak el, vagy sem. A törvény szempontjából minden bizonyítékot törvényes módon kell megszerezni. Ha azt látjuk, hogy jogellenes módon szerezték meg, ezeket bírói döntéssel ki kell zárni a bizonyítási eljárásból

– magyarázta az ügyvéd.

Két vitatott útfelújítás

A országos korrupcióellenes ügyosztály (DNA) 2013-ban a Hargita megyei önkormányzat elnökét a közérdek ellen elkövetett többrendbeli hivatali visszaéléssel, magánokirat-hamisításra való többrendbeli felbujtással, hamisított közokirat felhasználására való felbujtással, közokirat-hamisítással, illetve rágalmazó feljelentéssel vádolta meg, vele együtt további tizenkét személyt küldtek a vádlottak padjára. A DNA szerint a vádlottak két megyei út, a Felsőboldogfalvától Erdővidékre vezető 131-es és a Csíkrákost Lóvésszel összekötő 124-es megyei út felújítása kapcsán több mint 4,8 millió lejjel károsították meg Hargita megyét. A vádirat szerint az összeg a megőrzésre hagyott, ám a valóságban nem létező építési anyagok értékéből, valamint a közbeszerzési eljárásokról kizárt cégek ajánlatai és a tulajdonképpen leszerződött munkálatok értéke közötti különbségekből adódik.