
Hétköznapi hagyományőrzésről lesz szó – ígéri Tőkés Lehel szervező
Fotó: Balázs Katalin
Ötödszörre szervezik meg a Hagyományőrzők Találkozóját, ahol olyan meghívottak mesélnek életvitelükről, akiknek mindennapjait a civil munkahelyük mellett a hagyományélés tölti ki. Az érdeklődőket a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárba várják szerdán.
2018. december 10., 18:162018. december 10., 18:16
2018. december 10., 18:332018. december 10., 18:33
A tavalyhoz hasonlóan idén is a népzene és néptánc kerül előtérbe, ugyanakkor új tartalmakkal is bővítik az idei Hagyományőrzők Találkozóját. Tőkés Lehel szervező megkeresésünkre közölte, ötödik alkalommal tartják meg a találkozót a Tizenhat Patak Egyesület és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Gyergyószéki Szervezete szervezésében.
Az öt órától kezdődő eseményen a meghívottak 40–40 perces előadást mutatnak be, pontosabban tanúságtételt, melyekből kiderül, a hagyományt megélni nem egy bonyolult, erőltetett folyamat, és különböző munkakörök jól összeférnek az egyszerű, természetközeli életvitellel.
Helybéli meghívott lesz Bara István, akinek mindennapjai része a testedzés, míg a Bara-tanyán egyébként egészséges zöldségek teremnek, az erdőben keresik a patikát, és maguk sütik a kenyerüket. Székelyszenterzsébetről érkezik Kincses Kálmán református lelkész, aki a szürke marhák rideg tartását tekinti szívügyének, gazdálkodik, barantázik, népzenél és néptáncol családjával. A székelyudvarhelyi Kovács Csabáról sokan tudják, hogy a demokráciaközpont irodahálózatának szervezési igazgatója, azt viszont kevesebben, hogy hobbiszakács, aki ételeinek alapanyagait meg is termeli. Csókfalva-Erdőszentgyörgy unitárius lelkésze népzenész, néptáncos és néptáncoktató, ugyanakkor kutyatenyésztő, a magyar kopó fajta fennmaradásának segítője. Tőkés Lóránt hagyományőrző munkáját családjával együtt végzi, pontosabban éli, hazulról hozott jó példát folytatva. Velük mind megismerkedhetnek a hagyományok iránt nyitott érdeklődők.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!