
Nagyon fontos, hogy a külföldön dolgozó szülő napi szinten kommunikáljon az itthon maradt gyerekével
Fotó: Haáz Vince
Nincsenek pontos számadatok arról, hogy hány gyermek marad itthon, miután az egyik vagy mindkét szülő hosszabb időre külföldre távozik munkavállalás céljából, hiszen sokan be sem jelentik a hatóságoknak. Székelyföldön sem ismeretlen a jelenség, Hargita megyében például a tanfelügyelőség nyilvántartása szerint félezerrel nőtt az itthon hagyott gyerekek száma az elmúlt négy évben. Maros megyében azonban csökkenő tendenciáról számoltak be.
2021. május 30., 21:552021. május 30., 21:55
A tavalyi év végén 75 136-ra csökkent azoknak a romániai gyermekeknek a száma, akiknek a szülei közül az egyik dolgozik külföldön, ez 13 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. 13 253 olyan gyereket tartottak nyilván 2020 végén, akinek anyja mellett az apja is külföldön dolgozott, ez 16,4 százalékkal kevesebb, mint 2019 decemberében volt – derül ki az Országos Gyermekjogvédelmi és Örökbefogadási Hatóság (ANPDCA) adataiból. Noha Székelyföldön nem kimagaslóan nagy az itthon hagyott gyermekek száma, mégsem ismeretlen a jelenség. A világjárvány pedig igencsak megnehezítette a szülőkkel való találkozást.
Az elmúlt év októberében összeállított kimutatás szerint Kovászna megyében összesen 1346 olyan óvodás és iskolás gyereket tartottak nyilván, akik esetében legalább az egyik szülő külföldön vállalt munkát. 1085 olyan gyerek szerepel a tavalyi nyilvántartásban, akiknél csak az egyik szülő dolgozik külföldön, 152 gyerek esetében mindkét szülő külföldön vállalt munkát, továbbá 109 olyan gyerek szerepel a nyilvántartásban, akiket egy szülő nevel, és külföldön vállalt munkát. A tanfelügyelőség 2021 második félévének adatai szerint ez a szám még tovább nőtt,
Ebből 223 gyerek még óvodáskorú, és 1229 iskolás gyerek. Olyan eset is van, hogy egyik szülő dolgozik külföldön, de hazajön, majd ismét visszamegy pár hétre, tehát nincs kint huzamosabb ideig, az ilyen eseteket nem biztos, hogy bejelentik a családok – közölte Zágoni Imola, a Kovászna Megyei Tanfelügyelőség képviselője.
– tájékoztatott Irimie-Matei Camelia, a Maros megyei tanfelügyelőség sajtófelelőse. Ez a szám jóval magasabb volt 2017-ben, amikor a jelentés szerint 3914 Maros megyei gyerek nélkülözte a szüleit legalább fél évre.
A tanfelügyelőség idei statisztikája szerint 426 gyereket hagyott itthon mindkét szülője külföldi munkavállalás miatt, 99 olyan gyerek van, aki mellől az egyetlen családfenntartó távozott külföldre, 1653 gyerek esetében pedig az egyik szülő költözött külföldre munka miatt – tudtuk meg az adatokat Cristinel Glodeanutól, Hargita megye főtanfelügyelő-helyettesétől.
Összesen tehát 2178 gyereknek dolgozik jelenleg külföldön egyik vagy mindkét szülője Hargita megyében. Négy évvel ezelőtt ez a szám még csak 1677 volt, azaz az elmúlt négy évben 501 gyerekkel több maradt itthon szülők nélkül. Míg 2017 végén 186 olyan gyereket tartottak számon, akiknek mindkét szülője távol volt, addig idén már 426-ra nőtt ezen gyerekek száma.
A külföldön dolgozó szülők hiánya a statisztikai adatokon túl drámai változásokat okozhat a család, de főként a gyerekek életében. Súlyosbíthatja a gyermekek fejlődésére gyakorolt negatív hatásokat, amelyek közül az egyik az iskolából való kimaradás kockázata, viselkedészavarok, elmagányosodás és elidegenedés. Anca Stamin, a Mentsétek meg a gyermekeket! Alapítvány programkoordinátora arról számolt be nemrég, hogy a világjárvány felerősítette az itthon maradt gyerekekben a szorongást és az aggodalmat a külföldön ragadt szülők iránt, de az itthon maradt szülők, vagy a gyerekeket ellátó nagyszülők mindennapjait is megnehezítette a járvány.
Anca Stamin szerint a negatív hatások mértéke attól függ, a szülők hogyan készítik fel a gyerekeket távozás előtt, és hogyan tartják a kapcsolatot velük. Nagyon fontos, hogy napi szinten kommunikáljanak, és lássák is egymást a videohívások segítségével, illetve a szülő ígéretének betartása is lényeges – vagyis ha megígéri, hogy hazajön karácsonyra, akkor tartsa be az ígéretét – mondja az alapítvány képviselője. Az is számít, hogy kire bízzák a gyereket, amikor elmennek, fontos, hogy már előzőleg legyen a gondozó és a gyerek között egy erős érzelmi kapocs.
A Mentsétek meg a gyermekeket! Alapítvány egy weboldalt is létrehozott, ahol a külföldön dolgozó szülők, az itt maradt gyerekek és őket ellátó nagyszülők vagy más gondozók tájékozódhatnak jogi és érzelmi kérdésekben, de bárki megoszthatja saját történetét is az oldalon.
Rendkívüli ülést tart péntek délután a kormány a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezet jóváhagyására, miután a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) hivatalosan is közli az álláspontját a jogszabályjavaslatról.
A Csíki Székely Múzeum időszaki kiállítással idézi meg a csíksomlyói születésű Márkos András életművét születésének 75. évfordulóján.
Colliers szerint az elmúlt hat évben 60–90 százalékkal nőttek az ingatlanárak a romániai nagyvárosokban, ezért egyre nehezebb megfizethető lakásokat találni a központi és a központhoz közeli városrészekben.
Bizonyos körülmények között ingyen igényelhető a telekkönyvi kivonat – hívta fel a figyelmet novemberi sajtóértekezletén Kovászna megye prefektusa.
Nicușor Dan államelnök szerdán kijelentette, hogy a Román Hírszerző Szolgálaton (SRI) belül lesz egy egység vagy egy osztály, amely a korrupció visszaszorításával foglalkozik majd.
Szomszédjához besurranó tolvajok miatt riasztotta a rendőrséget november 20-án egy sepsiszentgyörgyi férfi. Az eset végül szerencsésen zárult: a besurranókat, két fiatal lányt, lefülelték, a lakásból sem hiányzott semmi.
A tanárokra nem fog vonatkozni az állami fizetés és a nyugdíj halmozását szabályozó új tervezet – szögezte le szerdán Daniel David oktatási miniszter.
Civilizált lakossági fórum zajlott szerdán este Marosvásárhelyen, ahová több mint ötvenen jöttek el találkozni a polgármesterrel és az RMDSZ-es alpolgármesterrel. Szó volt a parkolóhelyekről, a zöldövezetekről és a hulladékgazdálkodásról is.
Az Európai Parlament európai uniós szinten egységesen 16 évben határozná meg a közösségimédia-platformok, videómegosztók és mesterséges intelligencián alapuló digitális társalkalmazások használatának alsó korhatárát.
Nicușor Dan államelnök „baleseteknek” minősítette az ország légterébe bekerülő, illetve a területére lezuhanó drónokat, hangsúlyozva, hogy a dezinformáló kampányok jelentik Oroszország Romániával szembeni valódi ellenséges megnyilvánulásait.
szóljon hozzá!