Hirdetés
Hirdetés

Szülők hazavárva

Nagyon fontos, hogy a külföldön dolgozó szülő napi szinten kommunikáljon az itthon maradt gyerekével •  Fotó: Haáz Vince

Nagyon fontos, hogy a külföldön dolgozó szülő napi szinten kommunikáljon az itthon maradt gyerekével

Fotó: Haáz Vince

Nincsenek pontos számadatok arról, hogy hány gyermek marad itthon, miután az egyik vagy mindkét szülő hosszabb időre külföldre távozik munkavállalás céljából, hiszen sokan be sem jelentik a hatóságoknak. Székelyföldön sem ismeretlen a jelenség, Hargita megyében például a tanfelügyelőség nyilvántartása szerint félezerrel nőtt az itthon hagyott gyerekek száma az elmúlt négy évben. Maros megyében azonban csökkenő tendenciáról számoltak be.

Hajnal Csilla

2021. május 30., 21:552021. május 30., 21:55

A tavalyi év végén 75 136-ra csökkent azoknak a romániai gyermekeknek a száma, akiknek a szülei közül az egyik dolgozik külföldön, ez 13 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. 13 253 olyan gyereket tartottak nyilván 2020 végén, akinek anyja mellett az apja is külföldön dolgozott, ez 16,4 százalékkal kevesebb, mint 2019 decemberében volt – derül ki az Országos Gyermekjogvédelmi és Örökbefogadási Hatóság (ANPDCA) adataiból. Noha Székelyföldön nem kimagaslóan nagy az itthon hagyott gyermekek száma, mégsem ismeretlen a jelenség. A világjárvány pedig igencsak megnehezítette a szülőkkel való találkozást.

Nem jelentenek be minden távozást

Az elmúlt év októberében összeállított kimutatás szerint Kovászna megyében összesen 1346 olyan óvodás és iskolás gyereket tartottak nyilván, akik esetében legalább az egyik szülő külföldön vállalt munkát. 1085 olyan gyerek szerepel a tavalyi nyilvántartásban, akiknél csak az egyik szülő dolgozik külföldön, 152 gyerek esetében mindkét szülő külföldön vállalt munkát, továbbá 109 olyan gyerek szerepel a nyilvántartásban, akiket egy szülő nevel, és külföldön vállalt munkát. A tanfelügyelőség 2021 második félévének adatai szerint ez a szám még tovább nőtt,

összesen 1452 gyereket hagytak itthon a Kovászna megyei szülők – egyik vagy mindkettő.

Ebből 223 gyerek még óvodáskorú, és 1229 iskolás gyerek. Olyan eset is van, hogy egyik szülő dolgozik külföldön, de hazajön, majd ismét visszamegy pár hétre, tehát nincs kint huzamosabb ideig, az ilyen eseteket nem biztos, hogy bejelentik a családok – közölte Zágoni Imola, a Kovászna Megyei Tanfelügyelőség képviselője.

Maros megyében jelenleg 2135 olyan gyereket tart nyilván a tanfelügyelőség, akiknek egyik vagy mindkét szülője legalább hat hónapja külföldön dolgozik

– tájékoztatott Irimie-Matei Camelia, a Maros megyei tanfelügyelőség sajtófelelőse. Ez a szám jóval magasabb volt 2017-ben, amikor a jelentés szerint 3914 Maros megyei gyerek nélkülözte a szüleit legalább fél évre.

A jelenség tehát fokozatosan csökkenő tendenciát mutat Maros megyében. Növekvő tendencia jellemzi viszont Hargita megyét az itthon hagyott gyerekek tekintetében.

A tanfelügyelőség idei statisztikája szerint 426 gyereket hagyott itthon mindkét szülője külföldi munkavállalás miatt, 99 olyan gyerek van, aki mellől az egyetlen családfenntartó távozott külföldre, 1653 gyerek esetében pedig az egyik szülő költözött külföldre munka miatt – tudtuk meg az adatokat Cristinel Glodeanutól, Hargita megye főtanfelügyelő-helyettesétől.

Összesen tehát 2178 gyereknek dolgozik jelenleg külföldön egyik vagy mindkét szülője Hargita megyében. Négy évvel ezelőtt ez a szám még csak 1677 volt, azaz az elmúlt négy évben 501 gyerekkel több maradt itthon szülők nélkül. Míg 2017 végén 186 olyan gyereket tartottak számon, akiknek mindkét szülője távol volt, addig idén már 426-ra nőtt ezen gyerekek száma.

Napi szinten beszélgessenek a gyerekkel

A külföldön dolgozó szülők hiánya a statisztikai adatokon túl drámai változásokat okozhat a család, de főként a gyerekek életében. Súlyosbíthatja a gyermekek fejlődésére gyakorolt negatív hatásokat, amelyek közül az egyik az iskolából való kimaradás kockázata, viselkedészavarok, elmagányosodás és elidegenedés. Anca Stamin, a Mentsétek meg a gyermekeket! Alapítvány programkoordinátora arról számolt be nemrég, hogy a világjárvány felerősítette az itthon maradt gyerekekben a szorongást és az aggodalmat a külföldön ragadt szülők iránt, de az itthon maradt szülők, vagy a gyerekeket ellátó nagyszülők mindennapjait is megnehezítette a járvány.

Hirdetés

Anca Stamin szerint a negatív hatások mértéke attól függ, a szülők hogyan készítik fel a gyerekeket távozás előtt, és hogyan tartják a kapcsolatot velük. Nagyon fontos, hogy napi szinten kommunikáljanak, és lássák is egymást a videohívások segítségével, illetve a szülő ígéretének betartása is lényeges – vagyis ha megígéri, hogy hazajön karácsonyra, akkor tartsa be az ígéretét – mondja az alapítvány képviselője. Az is számít, hogy kire bízzák a gyereket, amikor elmennek, fontos, hogy már előzőleg legyen a gondozó és a gyerek között egy erős érzelmi kapocs.

A szakember azt ajánlja, a szülők várják meg, amíg a gyerek betölti a hét évet, ha mégsem várhatnak, akkor csak az egyik szülő vállaljon külföldi munkát.

A Mentsétek meg a gyermekeket! Alapítvány egy weboldalt is létrehozott, ahol a külföldön dolgozó szülők, az itt maradt gyerekek és őket ellátó nagyszülők vagy más gondozók tájékozódhatnak jogi és érzelmi kérdésekben, de bárki megoszthatja saját történetét is az oldalon.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 23., csütörtök

Fokozott hatósági jelenlét Tusványoson

Több mint száz alkohol és drogtesztet végzett a közúti rendőrség Tusványos első két napján, azonban mindegyik eredménye negatív lett. Műszaki meghibásodások miatt azonban kilenc sofőrt büntettek összesen valamivel több mint 5 ezer lejes bírsággal.

Fokozott hatósági jelenlét Tusványoson
Fokozott hatósági jelenlét Tusványoson
2026. július 23., csütörtök

Fokozott hatósági jelenlét Tusványoson

Hirdetés
2026. július 23., csütörtök

Hosszú küzdelemként írták le az autonómia ügyét

A magyar autonómiatörekvések jelenéről és jövőjéről vitáztak Tusványos második napján politikusok, jogászok és nemzetpolitikai szereplők. A beszélgetés középpontjában Székelyföld, Vajdaság és az európai kisebbségvédelem állt.

Hosszú küzdelemként írták le az autonómia ügyét
2026. július 23., csütörtök

Sárga jelzésű viharriasztás Székelyföldre

Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia több megyéjére és Bukarestre.

Sárga jelzésű viharriasztás Székelyföldre
Sárga jelzésű viharriasztás Székelyföldre
2026. július 23., csütörtök

Sárga jelzésű viharriasztás Székelyföldre

Hirdetés
2026. július 23., csütörtök

Elnöki jelentés: nem csak a manipuláció miatt terjed a szélsőségesség

A szélsőségesen identitásközpontú és szuverenista irányzatok térnyerése nem magyarázható kizárólag manipulációval – olvasható a „Románia az EU-ban” stratégiai elemzőcsoportnak az elnöki hivatal által szerdán közzétett jelentésében.

Elnöki jelentés: nem csak a manipuláció miatt terjed a szélsőségesség
2026. július 23., csütörtök

Hol marad a nyár? Késő őszt idéz a július Székelyföldön

Pulóveres reggelek, 20 Celsius-fok alatti nappali csúcshőmérsékletek – az idei július továbbra sem a megszokott arcát mutatja. Székelyföldön a hajnali minimumok és a nappali maximumok is inkább egy késő őszi napot idéznek, mint a nyár derekát.

Hol marad a nyár? Késő őszt idéz a július Székelyföldön
2026. július 23., csütörtök

Tánczos Barna: fokozatosan újra kell indítani a romániai juhpiacot

Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter a Várhelyi Olivér egészségügyért és állatjólétért felelős uniós biztossal folytatott megbeszélésen nagyobb rugalmasságot kért az Európai Bizottság (EB) részéről a juhkivitel feltételeinek alkalmazásában.

Tánczos Barna: fokozatosan újra kell indítani a romániai juhpiacot
Hirdetés
2026. július 23., csütörtök

Festési tippek a Hérával

A beltéri falfestés végeredményét, noha maga a feladat egyszerűnek tűnhet, számos apró részlet alakítja ki.

Festési tippek a Hérával
Festési tippek a Hérával
2026. július 23., csütörtök

Festési tippek a Hérával

2026. július 23., csütörtök

A bírákhoz és ügyészekhez kerül 5 milliárd lej vagy az államnál marad? – erről dönt a legfelsőbb bíróság

A legfelsőbb bíróság várhatóan csütörtökön dönt abban a perben, amelyet maga indított a kormánnyal és a pénzügyminisztériummal szemben a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetésével kapcsolatban, és első fokon meg is nyert.

A bírákhoz és ügyészekhez kerül 5 milliárd lej vagy az államnál marad? – erről dönt a legfelsőbb bíróság
Hirdetés