
Nagyon fontos, hogy a külföldön dolgozó szülő napi szinten kommunikáljon az itthon maradt gyerekével
Fotó: Haáz Vince
Nincsenek pontos számadatok arról, hogy hány gyermek marad itthon, miután az egyik vagy mindkét szülő hosszabb időre külföldre távozik munkavállalás céljából, hiszen sokan be sem jelentik a hatóságoknak. Székelyföldön sem ismeretlen a jelenség, Hargita megyében például a tanfelügyelőség nyilvántartása szerint félezerrel nőtt az itthon hagyott gyerekek száma az elmúlt négy évben. Maros megyében azonban csökkenő tendenciáról számoltak be.
2021. május 30., 21:552021. május 30., 21:55
A tavalyi év végén 75 136-ra csökkent azoknak a romániai gyermekeknek a száma, akiknek a szülei közül az egyik dolgozik külföldön, ez 13 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. 13 253 olyan gyereket tartottak nyilván 2020 végén, akinek anyja mellett az apja is külföldön dolgozott, ez 16,4 százalékkal kevesebb, mint 2019 decemberében volt – derül ki az Országos Gyermekjogvédelmi és Örökbefogadási Hatóság (ANPDCA) adataiból. Noha Székelyföldön nem kimagaslóan nagy az itthon hagyott gyermekek száma, mégsem ismeretlen a jelenség. A világjárvány pedig igencsak megnehezítette a szülőkkel való találkozást.
Az elmúlt év októberében összeállított kimutatás szerint Kovászna megyében összesen 1346 olyan óvodás és iskolás gyereket tartottak nyilván, akik esetében legalább az egyik szülő külföldön vállalt munkát. 1085 olyan gyerek szerepel a tavalyi nyilvántartásban, akiknél csak az egyik szülő dolgozik külföldön, 152 gyerek esetében mindkét szülő külföldön vállalt munkát, továbbá 109 olyan gyerek szerepel a nyilvántartásban, akiket egy szülő nevel, és külföldön vállalt munkát. A tanfelügyelőség 2021 második félévének adatai szerint ez a szám még tovább nőtt,
Ebből 223 gyerek még óvodáskorú, és 1229 iskolás gyerek. Olyan eset is van, hogy egyik szülő dolgozik külföldön, de hazajön, majd ismét visszamegy pár hétre, tehát nincs kint huzamosabb ideig, az ilyen eseteket nem biztos, hogy bejelentik a családok – közölte Zágoni Imola, a Kovászna Megyei Tanfelügyelőség képviselője.
– tájékoztatott Irimie-Matei Camelia, a Maros megyei tanfelügyelőség sajtófelelőse. Ez a szám jóval magasabb volt 2017-ben, amikor a jelentés szerint 3914 Maros megyei gyerek nélkülözte a szüleit legalább fél évre.
A tanfelügyelőség idei statisztikája szerint 426 gyereket hagyott itthon mindkét szülője külföldi munkavállalás miatt, 99 olyan gyerek van, aki mellől az egyetlen családfenntartó távozott külföldre, 1653 gyerek esetében pedig az egyik szülő költözött külföldre munka miatt – tudtuk meg az adatokat Cristinel Glodeanutól, Hargita megye főtanfelügyelő-helyettesétől.
Összesen tehát 2178 gyereknek dolgozik jelenleg külföldön egyik vagy mindkét szülője Hargita megyében. Négy évvel ezelőtt ez a szám még csak 1677 volt, azaz az elmúlt négy évben 501 gyerekkel több maradt itthon szülők nélkül. Míg 2017 végén 186 olyan gyereket tartottak számon, akiknek mindkét szülője távol volt, addig idén már 426-ra nőtt ezen gyerekek száma.
A külföldön dolgozó szülők hiánya a statisztikai adatokon túl drámai változásokat okozhat a család, de főként a gyerekek életében. Súlyosbíthatja a gyermekek fejlődésére gyakorolt negatív hatásokat, amelyek közül az egyik az iskolából való kimaradás kockázata, viselkedészavarok, elmagányosodás és elidegenedés. Anca Stamin, a Mentsétek meg a gyermekeket! Alapítvány programkoordinátora arról számolt be nemrég, hogy a világjárvány felerősítette az itthon maradt gyerekekben a szorongást és az aggodalmat a külföldön ragadt szülők iránt, de az itthon maradt szülők, vagy a gyerekeket ellátó nagyszülők mindennapjait is megnehezítette a járvány.
Anca Stamin szerint a negatív hatások mértéke attól függ, a szülők hogyan készítik fel a gyerekeket távozás előtt, és hogyan tartják a kapcsolatot velük. Nagyon fontos, hogy napi szinten kommunikáljanak, és lássák is egymást a videohívások segítségével, illetve a szülő ígéretének betartása is lényeges – vagyis ha megígéri, hogy hazajön karácsonyra, akkor tartsa be az ígéretét – mondja az alapítvány képviselője. Az is számít, hogy kire bízzák a gyereket, amikor elmennek, fontos, hogy már előzőleg legyen a gondozó és a gyerek között egy erős érzelmi kapocs.
A Mentsétek meg a gyermekeket! Alapítvány egy weboldalt is létrehozott, ahol a külföldön dolgozó szülők, az itt maradt gyerekek és őket ellátó nagyszülők vagy más gondozók tájékozódhatnak jogi és érzelmi kérdésekben, de bárki megoszthatja saját történetét is az oldalon.
A fejlesztési minisztérium létrehozta az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében tervezett 4500 új bölcsődei hely csaknem háromnegyedét – jelentette be Cseke Attila miniszter, aki szombaton Lugosban avatott fel egy új bölcsődét.
Raed Arafat belügyi államtitkár úgy véli, hogy a közösségi média hálózatok nagy kockázatot jelentenek a gyermekek és serdülők számára, és szerinte ideje, hogy a törvényhozók korlátozzák a 15–16 év alattiak hozzáférését ezekhez az online platformokhoz.
Elődjéhez, Ferenc pápához hasonlóan XIV. Leó is úgy döntött, hogy nem költözik be a vatikáni paloták pápai lakosztályába, hanem egyszerűbb, személyre szabott otthont alakít ki magának.
Nicușor Dan államelnök tavaly egyebek mellett festményeket, fényképeket, albumokat, könyveket, porcelán tárgyakat, metszeteket, emblémákat, emlékérmeket, sőt egy nyakkendőt is kapott ajándékba a 2025-ös évi protokoll-eseményeken.
Több százan demonstráltak Csíkszeredában szombat délben az adókedvezmények eltörlése miatt, a kormány lemondását is követelve. A tüntetésen a kezdeményezők mellett Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere is felszólalt. Fotókon mutatjuk az eseményt.
A Richter-skála szerint 3,2-es erősségű földrengés történt pénteken 19 óra 31 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Az energiabiztonságról egyeztetett pénteken Nicușor Dan államelnök ukrán hivatali kollégájával. Erről Volodimir Zelenszkij számolt be péntek este a Facebook-oldalán.
A kabinet pénteken határozattal módosította a pirotechnikai termékek forgalomba hozatalának feltételeit, drasztikusan korlátozva a balesetveszélyes termékekhez való hozzáférést.
Az Európai Bizottság (EB) pénteken úgy döntött, hogy bepereli Romániát az Európai Unió Bíróságán, mert nem alkalmazta helyesen a hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK irányelvet és az azt módosító 2018/850 direktívát.
Kivonultak az elégedetlen adófizetők szombaton Csíkszereda főterére, hogy így jelezzék: tiltakoznak a magas adók ellen. Ez már a második megmozdulás a hargitai megyeszékhelyen a szerdai „flash-mob” után.
szóljon hozzá!