
Nagyon fontos, hogy a külföldön dolgozó szülő napi szinten kommunikáljon az itthon maradt gyerekével
Fotó: Haáz Vince
Nincsenek pontos számadatok arról, hogy hány gyermek marad itthon, miután az egyik vagy mindkét szülő hosszabb időre külföldre távozik munkavállalás céljából, hiszen sokan be sem jelentik a hatóságoknak. Székelyföldön sem ismeretlen a jelenség, Hargita megyében például a tanfelügyelőség nyilvántartása szerint félezerrel nőtt az itthon hagyott gyerekek száma az elmúlt négy évben. Maros megyében azonban csökkenő tendenciáról számoltak be.
2021. május 30., 21:552021. május 30., 21:55
A tavalyi év végén 75 136-ra csökkent azoknak a romániai gyermekeknek a száma, akiknek a szülei közül az egyik dolgozik külföldön, ez 13 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. 13 253 olyan gyereket tartottak nyilván 2020 végén, akinek anyja mellett az apja is külföldön dolgozott, ez 16,4 százalékkal kevesebb, mint 2019 decemberében volt – derül ki az Országos Gyermekjogvédelmi és Örökbefogadási Hatóság (ANPDCA) adataiból. Noha Székelyföldön nem kimagaslóan nagy az itthon hagyott gyermekek száma, mégsem ismeretlen a jelenség. A világjárvány pedig igencsak megnehezítette a szülőkkel való találkozást.
Az elmúlt év októberében összeállított kimutatás szerint Kovászna megyében összesen 1346 olyan óvodás és iskolás gyereket tartottak nyilván, akik esetében legalább az egyik szülő külföldön vállalt munkát. 1085 olyan gyerek szerepel a tavalyi nyilvántartásban, akiknél csak az egyik szülő dolgozik külföldön, 152 gyerek esetében mindkét szülő külföldön vállalt munkát, továbbá 109 olyan gyerek szerepel a nyilvántartásban, akiket egy szülő nevel, és külföldön vállalt munkát. A tanfelügyelőség 2021 második félévének adatai szerint ez a szám még tovább nőtt,
Ebből 223 gyerek még óvodáskorú, és 1229 iskolás gyerek. Olyan eset is van, hogy egyik szülő dolgozik külföldön, de hazajön, majd ismét visszamegy pár hétre, tehát nincs kint huzamosabb ideig, az ilyen eseteket nem biztos, hogy bejelentik a családok – közölte Zágoni Imola, a Kovászna Megyei Tanfelügyelőség képviselője.
– tájékoztatott Irimie-Matei Camelia, a Maros megyei tanfelügyelőség sajtófelelőse. Ez a szám jóval magasabb volt 2017-ben, amikor a jelentés szerint 3914 Maros megyei gyerek nélkülözte a szüleit legalább fél évre.
A tanfelügyelőség idei statisztikája szerint 426 gyereket hagyott itthon mindkét szülője külföldi munkavállalás miatt, 99 olyan gyerek van, aki mellől az egyetlen családfenntartó távozott külföldre, 1653 gyerek esetében pedig az egyik szülő költözött külföldre munka miatt – tudtuk meg az adatokat Cristinel Glodeanutól, Hargita megye főtanfelügyelő-helyettesétől.
Összesen tehát 2178 gyereknek dolgozik jelenleg külföldön egyik vagy mindkét szülője Hargita megyében. Négy évvel ezelőtt ez a szám még csak 1677 volt, azaz az elmúlt négy évben 501 gyerekkel több maradt itthon szülők nélkül. Míg 2017 végén 186 olyan gyereket tartottak számon, akiknek mindkét szülője távol volt, addig idén már 426-ra nőtt ezen gyerekek száma.
A külföldön dolgozó szülők hiánya a statisztikai adatokon túl drámai változásokat okozhat a család, de főként a gyerekek életében. Súlyosbíthatja a gyermekek fejlődésére gyakorolt negatív hatásokat, amelyek közül az egyik az iskolából való kimaradás kockázata, viselkedészavarok, elmagányosodás és elidegenedés. Anca Stamin, a Mentsétek meg a gyermekeket! Alapítvány programkoordinátora arról számolt be nemrég, hogy a világjárvány felerősítette az itthon maradt gyerekekben a szorongást és az aggodalmat a külföldön ragadt szülők iránt, de az itthon maradt szülők, vagy a gyerekeket ellátó nagyszülők mindennapjait is megnehezítette a járvány.
Anca Stamin szerint a negatív hatások mértéke attól függ, a szülők hogyan készítik fel a gyerekeket távozás előtt, és hogyan tartják a kapcsolatot velük. Nagyon fontos, hogy napi szinten kommunikáljanak, és lássák is egymást a videohívások segítségével, illetve a szülő ígéretének betartása is lényeges – vagyis ha megígéri, hogy hazajön karácsonyra, akkor tartsa be az ígéretét – mondja az alapítvány képviselője. Az is számít, hogy kire bízzák a gyereket, amikor elmennek, fontos, hogy már előzőleg legyen a gondozó és a gyerek között egy erős érzelmi kapocs.
A Mentsétek meg a gyermekeket! Alapítvány egy weboldalt is létrehozott, ahol a külföldön dolgozó szülők, az itt maradt gyerekek és őket ellátó nagyszülők vagy más gondozók tájékozódhatnak jogi és érzelmi kérdésekben, de bárki megoszthatja saját történetét is az oldalon.
Mircea Abrudean szenátusi elnök szerint nem szabad kizárni az előrehozott választások lehetőségét, ha a parlament szerdán nem szavaz bizalmat a Siegfried Mureșan által javasolt kormánynak.
Romániában az egyik legalacsonyabb a felsőfokú végzettségűek aránya az OECD-tagállamok és -partnerországok között, miközben az oktatásra fordított közkiadások is jelentősen elmaradnak a szervezet átlagától.
Tavaly az Európai Unióban a 15 és 29 év közötti fiatalok 26,9 százaléka élt túlzsúfolt lakásban, a legmagasabb arányokat Románia, Lettország és Bulgária regisztrálta ezen a téren – közölte kedden az Eurostat.
A bukaresti ítélőtábla két bírája kedden nem tudott egyezségre jutni a kiszabandó kényszerintézkedésekről Călin Georgescu ügyében.
Súlyos állapotban került kórházba egy idős kolozsvári férfi és 23 éves unokája, miután a férfi lánya - egyben a fiatal nő édesanyja - a gyanú szerint késsel támadt rájuk – közölte kedden a Kolozs megyei rendőrség.
Megjelent a szeptember 28. és október 11. közötti, kéthetes időszakra vonatkozó időjárás-előrejelzése az Országos Meteorológiai Szolgálatnak.
Szokatlanul enyhe volt a hajnal keddre virradóan a Csíki- és Gyergyói-medencében, pláne hogy egy nappal korábban még fagyott. Ma reggel nagyon nem.
Feltehetően egy drón roncsaira bukkantak kedden egy szántóföldön, a Brăila megyei Gropeni közelében – közölte a román védelmi minisztérium. A tárgy lezuhanását és az azt követő kisebb tüzet egy helybéli jelentette az éjszaka folyamán.
A Mureșan-kormány hétfőn meghallgatott hat miniszterjelöltje közül csak ketten kapták meg a parlamenti szakbizottságok támogatását. Kedden folytatódnak a meghallgatások.
A magyarországi középkorúak átlagosan 35 millió forint (mintegy 500 ezer lej) megtakarítást tartanak szükségesnek 65 éves korukra ahhoz, hogy állami nyugdíj nélkül is vállalható életszínvonalat biztosítsanak maguknak.
szóljon hozzá!