Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

20:39

Emberelőnyben sem sikerült megtörni a rossz sorozatot Udvarhelyen

20:30

Várandós nő holttestét emelték ki a romok közül Bukarestben péntek este

20:16

Egy katonatiszt a történelem határvonalain: Kratochvil Károly

20:07

Iskolásokat látnak vendégül a szépmezői kutyamenhelyen

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Amikor az adóhatóság is arra kér, ne utaljunk pénzt

Égett szagot éreztek a rendőrautóban, megdöbbentő, hogy mi volt az ajtóba rejtve – videóval

Idős férfi vesztette életét a csíkszeredai balesetben

Román tengerpart: nem kell ide a természet pusztító ereje, megoldják az emberek maguk – videóval

Halálra verhették haragosukat, majd elásták a holttestét

A vezérkari főnök szerint minden román állampolgárnak tudnia kellene fegyvert használni

A közeljövőben elkezdődhet a Piac utcai kazánház és a Vigadó felújítása

Megindokolta Grindeanu, hogy miért hagyta el a termet a székely himnusz alatt

Fontosabb feladatokat kapott, ezért lemondott Antal Árpád az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének vezetéséről

Ezentúl tilos veszélyes kutyákkal őriztetni a nyájat Csíkszereda területén

Székelyföldi sajtfajta létrehozásán dolgoznak

Fotó: Gergely Imre

Kilenc székely gazda összefogásával zajlik egy kísérlet, amelynek a végén olyan székelyföldi tájjellegű sajttípus születhet meg, amely eséllyel veheti fel a versenyt a nyugati, nagy hagyományokkal rendelkező konkurenciával is a piacon. Ugyanolyan recept és eljárás szerint 81 féle termék született, kiértékelésükre szombaton Gyergyószentmiklóson került sor.

Gergely Imre

2022. augusztus 06., 19:542022. augusztus 06., 19:54

Volt már próbálkozás arra, hogy a térségben élő sajtkészítők egy közös sajtot készítsenek, és ez most megvalósulni látszik. Konrad Suter svájci sajtmester alkotta meg azt a receptet, amelyre kilenc Kovászna és Hargita megyei sajtkésztő „volt vevő”.

Minden résztvevő három egymást követő hétfőn három sajtot készített három különböző kultúrával.

Egyik sajt a saját pincéjében maradt, a másik kettőt két másik pincébe vitte el. Így egy pincében három sajtkészítő egy-egy sajtja érlelődött 140 napig, mindenki a saját módszereivel, tapasztalatai szerint kezelte. Az eredmény komoly meglepetéseket hozott.

Ugyanaz a sajt három különböző pincében teljesen másként fejlődött az érlelés alatt,

volt eset, hogy a készítője nem ismerte fel a saját termékét – ismertette a kezdeményezést összefogó Caritas Vidékfejlesztés vezetője, Kastal László. Hozzátette, ez a kísérlet komoly lépés abba az irányba, hogy idővel létrejöjjön egy olyan székelyföldi sajttípus, amit azonos módon tudnak készíteni az ebben résztvevő gazdálkodók, és amellyel egységesen lehet megjelenni a piacon.

Fotó: Gergely Imre

Ez pedig magában hordozza majd a Székelyföldre jellemző tájjelleget is, így lesz egyedi különlegesség.

A szakmai kiértékelő után a gazdák képet kaphattak arról, hogy milyen hibákat kell kiküszöbölniük, milyen erényeket kell megtartaniuk és finomítaniuk ahhoz, hogy azonos szintű, igazán minőségű termék szülessen a munkájuk nyomán.

A közös munkába Udvarhelyszékről Sándor Huba Homoródalmásról, Mózes Enikő Kénosról, Bálint Sándor Dályáról, Háromszékről Putnoky Csicsó Barna Nyújtódról, Sterczer Sándor Kézdiszentlélekről, Gyimesbükkből Sárig Attila, a Gyergyói-medencéből az újfalvi Bányász József és a tekerőpataki Bálint Attila mellett a Caritas Vidékfejlesztés tangazdaságának sajtmestere, Portik-Hegyi Loránd nevezett be.

A gazdák felismerték, hogy nem konkurenciát jelentenek egymásnak, hanem közösen dolgozva segítségére tudnak lenni egymásnak – hangzott el.

Fotó: Gergely Imre

A Székelyföldi Sajtkészítők Kézműves Egyesülete és Caritas Vidékfejlesztés partnerségében szombaton megtartott találkozón

szénasajtnak nevezték a közösen készített termékeket, ez lehet majd az alapja a székelyföldi összefogás sajtjának.

Bányász József, a kezdeményezésbe bekapcsolódott gazda egy másik szempontból is gondolkodásmód-váltásra ösztönzi a gazdákat. Úgy fogalmazott, hogy ma a gazdálkodást csak tudatos, természetet értékelő, életvitelszerű hozzáállással szabadna folytatni.

A háziállat, a föld, a természet partner ebben, és nem tőke, amit ki kell zsákmányolni.

Azért sivatagosodik el a Kárpát-medence, azért fogynak el a vizeink, mert az ipari agráriummal tönkretettük a környezetünket. A gazdálkodónak az a dolga, hogy csak annyit vegyen el a természettől, amennyit vissza is tud forgatni.