Székelyföld boldogabb, mint az anyaország

Hagyományosan március 20-án, a boldogság világnapján teszi közzé az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pozitív Pszichológia Kutatócsoportja Magyarország boldogságtérképét, és idén először a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem segítségével a székelyföldiek boldogságát is vizsgálták. A Magyarországra vonatkozó idei adatokból kiderült, hogy a lakosság boldogságszintje a 2016-ban és a 2017-ben mért értékekhez képest emelkedést mutat. A megyeszékhelyek közül Tatabánya – 2017 után – ismét Magyarország legboldogabb városa, míg Salgótarjánban és Miskolcon a legkevésbé boldogok az emberek. A nagyvárosok közül Győr a legboldogabb,

a Budapesten élők boldogságszintje változatlanul a magyar lakossági átlag alatt van.

Noha Székelyföld boldogságtérképe még nem készült el, a székelyföldiek és a magyarországiak boldogságszintjét már sikerült összehasonlítani – tudtuk meg Krizbai Tímeától, aki a székelyföldi kutatás vezetője. 288 magyar férfi és 759 magyar nő töltötte ki a kérdőívet Hargita, Kovászna és Maros megyéből, az eredményekből pedig az derül ki, hogy Székelyföldön a nők és a férfiak is boldogabbak, mint az anyaországban. Az átlag boldogságszintünk egyébként 7,48, ami a kutatásvezető szerint nem rossz mutató.

A 10-es skálán mért boldogságindex erdélyi férfiak esetében 7,48, ami jóval magasabb, mint a magyarországi férfiak 6,89-es értéke, a nők mindkét helyszínen boldogabbak, de a székelyföldiek valamivel jobban, hiszen 7,64 a boldogságindexük, míg a magyarországi nőké 7,44. A két minta a reprezentativitás vonatkozásában lényeges eltérést mutat, ezért ezeket az eredményeket fenntartással kell kezelni.

Krizbai Tímea kiemelte, hogy a három székelyföldi megye boldogságindexe nagyjából megegyezik, de az adatok tekintetében Hargita megye boldogságindexe 7,50, Kovászna megyéé 7,48, míg Maros megyéé 7,41. Ugyanakkor kijelenthető, hogy

a falvakon élő lakosság boldogságindexe nagyobb, mint az átlag,

ott 7,66-os ez az index, aminek magyarázata a kutatásvezető szerint a kevesebb stresszben keresendő.

„Ami még kiderült számunkra, hogy nincs különbség a fiatalok és az idősek boldogságérzetében, a 60 év fölöttiek is ugyanannyira boldogok, mint a 15–24 év közöttitek, ami jó. A kérdőív kitöltőinek több mint fele ugyanakkor 70 százalékban pozitív érzelmeket él meg, fizikai állapotát megfelelőnek tartja, mint ahogyan általános lelkiállapotát is. Ami még örvendetes, hogy a többség céltudatosnak és értelmesnek tarja az életét, és elégedett a társas kapcsolataival” – fogalmazott Krizbai Tímea, hozzátéve, hogy

a társas kapcsolatok milyensége befolyásolja talán leginkább a boldogságunkat.

A boldogság szintjét amúgy a pszichológiai tényezők közül elsősorban a pozitív orientáció, a szeretet képessége és a megküzdőképesség befolyásolja, a demográfiai változók közül pedig az anyagi helyzet és az iskolázottság.

„A székelyföldi mintából és a magyarországiból is az derül ki, hogy boldogabbak a nők, a házasok, a jobb anyagi helyzetben élők és a több gyermeket nevelők” – mondta a kutatásvezető, aki azt ígérte, két-három héten belül elkészül Székelyföld boldogságtérképe is, amiből látni lehet majd például, hogy milyen településen a legboldogabbak a székelyek.