
Ha mosolyt kérünk, a székelyektől rendszerint kapunk is
Fotó: Gecse Noémi
Tízes skálán átlagban 7,48-as a székelyföldiek boldogságindexe, és összehasonlítva a magyarországiakkal szinte minden tekintetben jobbak az eredményeink – derült ki a boldogság március 20-i világnapja apropóján készült felmérésből.
2019. március 22., 13:592019. március 22., 13:59
Hagyományosan március 20-án, a boldogság világnapján teszi közzé az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pozitív Pszichológia Kutatócsoportja Magyarország boldogságtérképét, és idén először a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem segítségével a székelyföldiek boldogságát is vizsgálták. A Magyarországra vonatkozó idei adatokból kiderült, hogy a lakosság boldogságszintje a 2016-ban és a 2017-ben mért értékekhez képest emelkedést mutat. A megyeszékhelyek közül Tatabánya – 2017 után – ismét Magyarország legboldogabb városa, míg Salgótarjánban és Miskolcon a legkevésbé boldogok az emberek. A nagyvárosok közül Győr a legboldogabb,
Noha Székelyföld boldogságtérképe még nem készült el, a székelyföldiek és a magyarországiak boldogságszintjét már sikerült összehasonlítani – tudtuk meg Krizbai Tímeától, aki a székelyföldi kutatás vezetője. 288 magyar férfi és 759 magyar nő töltötte ki a kérdőívet Hargita, Kovászna és Maros megyéből, az eredményekből pedig az derül ki, hogy Székelyföldön a nők és a férfiak is boldogabbak, mint az anyaországban. Az átlag boldogságszintünk egyébként 7,48, ami a kutatásvezető szerint nem rossz mutató.
A 10-es skálán mért boldogságindex erdélyi férfiak esetében 7,48, ami jóval magasabb, mint a magyarországi férfiak 6,89-es értéke, a nők mindkét helyszínen boldogabbak, de a székelyföldiek valamivel jobban, hiszen 7,64 a boldogságindexük, míg a magyarországi nőké 7,44. A két minta a reprezentativitás vonatkozásában lényeges eltérést mutat, ezért ezeket az eredményeket fenntartással kell kezelni.
Krizbai Tímea kiemelte, hogy a három székelyföldi megye boldogságindexe nagyjából megegyezik, de az adatok tekintetében Hargita megye boldogságindexe 7,50, Kovászna megyéé 7,48, míg Maros megyéé 7,41. Ugyanakkor kijelenthető, hogy
ott 7,66-os ez az index, aminek magyarázata a kutatásvezető szerint a kevesebb stresszben keresendő.
Vidéken szép. Boldogabbak is az emberek
Fotó: Veres Nándor
„Ami még kiderült számunkra, hogy nincs különbség a fiatalok és az idősek boldogságérzetében, a 60 év fölöttiek is ugyanannyira boldogok, mint a 15–24 év közöttitek, ami jó. A kérdőív kitöltőinek több mint fele ugyanakkor 70 százalékban pozitív érzelmeket él meg, fizikai állapotát megfelelőnek tartja, mint ahogyan általános lelkiállapotát is. Ami még örvendetes, hogy a többség céltudatosnak és értelmesnek tarja az életét, és elégedett a társas kapcsolataival” – fogalmazott Krizbai Tímea, hozzátéve, hogy
A boldogság szintjét amúgy a pszichológiai tényezők közül elsősorban a pozitív orientáció, a szeretet képessége és a megküzdőképesség befolyásolja, a demográfiai változók közül pedig az anyagi helyzet és az iskolázottság.
„A székelyföldi mintából és a magyarországiból is az derül ki, hogy boldogabbak a nők, a házasok, a jobb anyagi helyzetben élők és a több gyermeket nevelők” – mondta a kutatásvezető, aki azt ígérte, két-három héten belül elkészül Székelyföld boldogságtérképe is, amiből látni lehet majd például, hogy milyen településen a legboldogabbak a székelyek.
Finnország a legboldogabb
Tavalyi győzelme után idén is Finnország a legboldogabb ország a világon. Az ENSZ megbízásából a világ 156 országának boldogsági szintjéről készített jelentés tízes toplistáján a finneket Dánia, Norvégia, Izland, Hollandia, Svájc, Svédország, Új-Zéland, Kanada és Ausztria követi. A World Happiness Report 2019-es jelentése szerint Románia a Föld 48. legboldogabb országa, a tavalyi jelentéshez képest mind boldogságindexben, mind helyezésben javítottunk. Magyarország a tavalyi 69. helyről a 62. helyre jött fel.
A magyarországi országgyűlésben mandátumot nyert mindhárom párttal fel fogja venni a kapcsolatot az Erdély Magyar Szövetség, hogy nemzetpolitikai kérdésekről tárgyalhassanak. Az RMDSZ politikájától pedig elhatárolódnak.
Tizenegy kiemelkedő személyiség részesült elismerésben az erdélyi kulturális-közösségi életet gazdagító munkájáért Kolozsváron. A díjazottak között székelyföldi gyökerekkel rendelkező, nagyra becsült művészek, néprajzkutatók, történészek szerepelnek.
Nicușor Dan államfő egyeztetésre várja a Cotroceni-palotába szerdán a koalíciós pártok vezetőit.
Többnyire sikerült párbeszéddel meggyőzni azokat a kutya- és macskatartókat is, akik nem akarták beoltatni házi kedvenceiket veszettség ellen. Két esetben viszont szankcionálni kellett Hargita megyében.
Irodájában fogadja Magyar Péter leendő miniszterelnök Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét kedden. Az egyeztetésen arról tárgyalnak, hogy a Tisza-kormány milyen módon tudja segíteni az erdélyi és a partiumi magyarságot – jelentette be a Tisza Párt elnöke.
A tanügyminisztérium jóváhagyta kedden a bölcsődei és óvodai beiratkozások ütemtervét a 2026–2027-es tanévre.
Kelemen Hunor szerint az RMDSZ nem lép ki a kormányból, és nem vesz részt a PSD és a PNL közötti konfliktusban. A politikus úgy látja, a legsürgetőbb feladat most az ország gazdasági helyzetének stabilizálása.
A hőmérséklet olykor jelentős ingadozása várható a következő két hétben, és csapadékra is számítani lehet, főként ennek a hétnek az első napjaiban, majd április 27. után – derül ki az április 20. és május 3. közötti időszakra vonatkozó előrejelzésből.
Gázvezeték cseréje miatt zárnak le egy utcát, két másikban az ivóvíz-szolgáltatás szünetelésére kell számítani kedden – közli Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala.
Ilie Bolojan hétfő este kijelentette, hogy „teljesen hibás és felelőtlen” a PSD döntése, amellyel megvonta tőle a politikai támogatást, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy továbbra is ellátja miniszterelnöki tisztségét, és biztosítja a kormányzást.
1 hozzászólás