
Ha mosolyt kérünk, a székelyektől rendszerint kapunk is
Fotó: Gecse Noémi
Tízes skálán átlagban 7,48-as a székelyföldiek boldogságindexe, és összehasonlítva a magyarországiakkal szinte minden tekintetben jobbak az eredményeink – derült ki a boldogság március 20-i világnapja apropóján készült felmérésből.
2019. március 22., 13:592019. március 22., 13:59
Hagyományosan március 20-án, a boldogság világnapján teszi közzé az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pozitív Pszichológia Kutatócsoportja Magyarország boldogságtérképét, és idén először a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem segítségével a székelyföldiek boldogságát is vizsgálták. A Magyarországra vonatkozó idei adatokból kiderült, hogy a lakosság boldogságszintje a 2016-ban és a 2017-ben mért értékekhez képest emelkedést mutat. A megyeszékhelyek közül Tatabánya – 2017 után – ismét Magyarország legboldogabb városa, míg Salgótarjánban és Miskolcon a legkevésbé boldogok az emberek. A nagyvárosok közül Győr a legboldogabb,
Noha Székelyföld boldogságtérképe még nem készült el, a székelyföldiek és a magyarországiak boldogságszintjét már sikerült összehasonlítani – tudtuk meg Krizbai Tímeától, aki a székelyföldi kutatás vezetője. 288 magyar férfi és 759 magyar nő töltötte ki a kérdőívet Hargita, Kovászna és Maros megyéből, az eredményekből pedig az derül ki, hogy Székelyföldön a nők és a férfiak is boldogabbak, mint az anyaországban. Az átlag boldogságszintünk egyébként 7,48, ami a kutatásvezető szerint nem rossz mutató.
A 10-es skálán mért boldogságindex erdélyi férfiak esetében 7,48, ami jóval magasabb, mint a magyarországi férfiak 6,89-es értéke, a nők mindkét helyszínen boldogabbak, de a székelyföldiek valamivel jobban, hiszen 7,64 a boldogságindexük, míg a magyarországi nőké 7,44. A két minta a reprezentativitás vonatkozásában lényeges eltérést mutat, ezért ezeket az eredményeket fenntartással kell kezelni.
Krizbai Tímea kiemelte, hogy a három székelyföldi megye boldogságindexe nagyjából megegyezik, de az adatok tekintetében Hargita megye boldogságindexe 7,50, Kovászna megyéé 7,48, míg Maros megyéé 7,41. Ugyanakkor kijelenthető, hogy
ott 7,66-os ez az index, aminek magyarázata a kutatásvezető szerint a kevesebb stresszben keresendő.
Vidéken szép. Boldogabbak is az emberek
Fotó: Veres Nándor
„Ami még kiderült számunkra, hogy nincs különbség a fiatalok és az idősek boldogságérzetében, a 60 év fölöttiek is ugyanannyira boldogok, mint a 15–24 év közöttitek, ami jó. A kérdőív kitöltőinek több mint fele ugyanakkor 70 százalékban pozitív érzelmeket él meg, fizikai állapotát megfelelőnek tartja, mint ahogyan általános lelkiállapotát is. Ami még örvendetes, hogy a többség céltudatosnak és értelmesnek tarja az életét, és elégedett a társas kapcsolataival” – fogalmazott Krizbai Tímea, hozzátéve, hogy
A boldogság szintjét amúgy a pszichológiai tényezők közül elsősorban a pozitív orientáció, a szeretet képessége és a megküzdőképesség befolyásolja, a demográfiai változók közül pedig az anyagi helyzet és az iskolázottság.
„A székelyföldi mintából és a magyarországiból is az derül ki, hogy boldogabbak a nők, a házasok, a jobb anyagi helyzetben élők és a több gyermeket nevelők” – mondta a kutatásvezető, aki azt ígérte, két-három héten belül elkészül Székelyföld boldogságtérképe is, amiből látni lehet majd például, hogy milyen településen a legboldogabbak a székelyek.
Finnország a legboldogabb
Tavalyi győzelme után idén is Finnország a legboldogabb ország a világon. Az ENSZ megbízásából a világ 156 országának boldogsági szintjéről készített jelentés tízes toplistáján a finneket Dánia, Norvégia, Izland, Hollandia, Svájc, Svédország, Új-Zéland, Kanada és Ausztria követi. A World Happiness Report 2019-es jelentése szerint Románia a Föld 48. legboldogabb országa, a tavalyi jelentéshez képest mind boldogságindexben, mind helyezésben javítottunk. Magyarország a tavalyi 69. helyről a 62. helyre jött fel.
Az Állandó Választási Hatóság jelentősen átalakítaná a romániai választások lebonyolítását: csökkentené a költségeket, egyszerűsítené a szavazóhelyiségek logisztikáját, megszüntetné a bélyegzők és matricák használatát, és intelligens urnákat is bevezetne.
Beperelte a Sanitas szakszervezet Hargita megyei szervezete a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságot, mert a szociális ellátórendszer alkalmazottai nem kaptak üdülési csekkeket tavaly, miközben a törvény értelmében ez járt volna nekik.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerint a Számvevőszék 2024-es pénzügyi ellenőrzésének eredményeiből nem következik, hogy 2,2 millió nyugdíjat bizonyítottan rosszul számoltak ki.
A szociális ösztöndíjakat továbbra is egész évben, a vakációk idején is folyósítják, míg a tanulmányi és a szakoktatási ösztöndíjak az oktatási időszakra, illetve egyes vizsgafelkészítési időszakokra járnak – döntött pénteki ülésén a kormány.
Az esetleges előrehozott parlamenti választások 160–170 millió euróba kerülhetnek – jelentette ki pénteki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke.
Teljes hosszában átfúrták az A1-es autópálya Marzsina és Holgya közötti szakaszán épülő alagutakat, és az év végéig a járatok betonozása is befejeződik – jelentette be pénteken a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság vezetője, Cristian Pistol.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök pénteken közölte, hogy megkezdte a kormányalakítással kapcsolatos munkát, és ígéretet tett arra, hogy az eljárás minden lépéséről tájékoztatja a nyilvánosságot.
Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 11,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 8,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.
A koronavírus-járvány kezdete óta több európai országban is csökkenni kezdett a gyermekek átoltottsága, ami egyes fertőző betegségek újbóli megjelenésének veszélyével jár – hívja fel a figyelmet a The Lancet folyóiratban megjelent tanulmány.
A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt pénteken 4 óra 9 perckor Moldva térségében, Suceava megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
1 hozzászólás