Ha mosolyt kérünk, a székelyektől rendszerint kapunk is
Fotó: Gecse Noémi
Tízes skálán átlagban 7,48-as a székelyföldiek boldogságindexe, és összehasonlítva a magyarországiakkal szinte minden tekintetben jobbak az eredményeink – derült ki a boldogság március 20-i világnapja apropóján készült felmérésből.
2019. március 22., 13:592019. március 22., 13:59
Hagyományosan március 20-án, a boldogság világnapján teszi közzé az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pozitív Pszichológia Kutatócsoportja Magyarország boldogságtérképét, és idén először a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem segítségével a székelyföldiek boldogságát is vizsgálták. A Magyarországra vonatkozó idei adatokból kiderült, hogy a lakosság boldogságszintje a 2016-ban és a 2017-ben mért értékekhez képest emelkedést mutat. A megyeszékhelyek közül Tatabánya – 2017 után – ismét Magyarország legboldogabb városa, míg Salgótarjánban és Miskolcon a legkevésbé boldogok az emberek. A nagyvárosok közül Győr a legboldogabb,
Noha Székelyföld boldogságtérképe még nem készült el, a székelyföldiek és a magyarországiak boldogságszintjét már sikerült összehasonlítani – tudtuk meg Krizbai Tímeától, aki a székelyföldi kutatás vezetője. 288 magyar férfi és 759 magyar nő töltötte ki a kérdőívet Hargita, Kovászna és Maros megyéből, az eredményekből pedig az derül ki, hogy Székelyföldön a nők és a férfiak is boldogabbak, mint az anyaországban. Az átlag boldogságszintünk egyébként 7,48, ami a kutatásvezető szerint nem rossz mutató.
A 10-es skálán mért boldogságindex erdélyi férfiak esetében 7,48, ami jóval magasabb, mint a magyarországi férfiak 6,89-es értéke, a nők mindkét helyszínen boldogabbak, de a székelyföldiek valamivel jobban, hiszen 7,64 a boldogságindexük, míg a magyarországi nőké 7,44. A két minta a reprezentativitás vonatkozásában lényeges eltérést mutat, ezért ezeket az eredményeket fenntartással kell kezelni.
Krizbai Tímea kiemelte, hogy a három székelyföldi megye boldogságindexe nagyjából megegyezik, de az adatok tekintetében Hargita megye boldogságindexe 7,50, Kovászna megyéé 7,48, míg Maros megyéé 7,41. Ugyanakkor kijelenthető, hogy
ott 7,66-os ez az index, aminek magyarázata a kutatásvezető szerint a kevesebb stresszben keresendő.
Vidéken szép. Boldogabbak is az emberek
Fotó: Veres Nándor
„Ami még kiderült számunkra, hogy nincs különbség a fiatalok és az idősek boldogságérzetében, a 60 év fölöttiek is ugyanannyira boldogok, mint a 15–24 év közöttitek, ami jó. A kérdőív kitöltőinek több mint fele ugyanakkor 70 százalékban pozitív érzelmeket él meg, fizikai állapotát megfelelőnek tartja, mint ahogyan általános lelkiállapotát is. Ami még örvendetes, hogy a többség céltudatosnak és értelmesnek tarja az életét, és elégedett a társas kapcsolataival” – fogalmazott Krizbai Tímea, hozzátéve, hogy
A boldogság szintjét amúgy a pszichológiai tényezők közül elsősorban a pozitív orientáció, a szeretet képessége és a megküzdőképesség befolyásolja, a demográfiai változók közül pedig az anyagi helyzet és az iskolázottság.
„A székelyföldi mintából és a magyarországiból is az derül ki, hogy boldogabbak a nők, a házasok, a jobb anyagi helyzetben élők és a több gyermeket nevelők” – mondta a kutatásvezető, aki azt ígérte, két-három héten belül elkészül Székelyföld boldogságtérképe is, amiből látni lehet majd például, hogy milyen településen a legboldogabbak a székelyek.
Finnország a legboldogabb
Tavalyi győzelme után idén is Finnország a legboldogabb ország a világon. Az ENSZ megbízásából a világ 156 országának boldogsági szintjéről készített jelentés tízes toplistáján a finneket Dánia, Norvégia, Izland, Hollandia, Svájc, Svédország, Új-Zéland, Kanada és Ausztria követi. A World Happiness Report 2019-es jelentése szerint Románia a Föld 48. legboldogabb országa, a tavalyi jelentéshez képest mind boldogságindexben, mind helyezésben javítottunk. Magyarország a tavalyi 69. helyről a 62. helyre jött fel.
Tudatosságra és felelős döntéshozatalra buzdították egymást a Fiatalok a fiatalokért elnevezésű kampányeseményen, amelyet az országos dohányzásmentes napon, csütörtökön tartottak Székelyudvarhelyen a Siculus Ifjúsági Házban.
Innovatív applikációt hoznak létre, amely közelebb viszi a közönséget a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház világához. Egyszerre hatvan programozó dolgozik egy napon át egy applikáció létrehozásán.
Eltávolították a havazás miatt a sínekre dőlt fákat, és újraindult a közlekedés a 400-as vasúti fővonal Marosfő és Gyergyóhodos közötti szakaszán – tájékoztatott csütörtök délután a Hargita megyei tűzoltóság.
Sepsiszentgyörgyön nő a Napkapu-erdő és alakul a Napkapu-szobor is, melyre szerdán új elemek kerültek rá azoknak a neveivel, akik munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy a Sepsiszentgyörgy határában gyarapodó csemetékből egy szép erdő válhasson.
Újabb havazás kezdődött a délutáni órákban, ugyanakkor a hőmérséklet csökkenésével az utak ismét csúszóssá váltak. Van ahol tükörjég, máshol becsúszott kamion nehezíti a forgalmat.
Csíkszeredai pedagógusoknak tart újjáélesztési oktatást az Erdély Mentőcsoport. A kezdeményezés célja, hogy minél több tanár és tanító ismerje meg azokat az elsősegélynyújtó technikákat, amik életeket menthetnek.
Egy év kényszerkihagyás után újra életre kel a gyergyószentmiklósi városnapok közkedvelt gasztronómiai eseménye: a Kárpát-medencei Disznótoros Fesztivál december 7-én várja az érdeklődőket. Legalább ötven főzőcsapatra számítanak.
Megszökött felügyelője mellől egy 12 éves kislány Marosvásárhely központjában, keresi a rendőrség.
Egy RMDSZ-es és egy szociáldemokrata alelnököt választott a Maros megyei önkormányzat képviselő-testülete csütörtökön. A soros tanácsülésen beiktatták azokat a képviselőket is, akik nem vettek részt a korábbi rendkívüli tanácsülésen.
A sebészetben a fejlődés kötelező, így a minimálinvazív eljárásokban nyújtanak segítséget szaktekintélynek számító bukaresti sebészek egy Csíkszeredában megszervezett sebészeti műhely során november 21–23. között a térség orvosainak.
1 hozzászólás