
Ha mosolyt kérünk, a székelyektől rendszerint kapunk is
Fotó: Gecse Noémi
Tízes skálán átlagban 7,48-as a székelyföldiek boldogságindexe, és összehasonlítva a magyarországiakkal szinte minden tekintetben jobbak az eredményeink – derült ki a boldogság március 20-i világnapja apropóján készült felmérésből.
2019. március 22., 13:592019. március 22., 13:59
Hagyományosan március 20-án, a boldogság világnapján teszi közzé az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pozitív Pszichológia Kutatócsoportja Magyarország boldogságtérképét, és idén először a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem segítségével a székelyföldiek boldogságát is vizsgálták. A Magyarországra vonatkozó idei adatokból kiderült, hogy a lakosság boldogságszintje a 2016-ban és a 2017-ben mért értékekhez képest emelkedést mutat. A megyeszékhelyek közül Tatabánya – 2017 után – ismét Magyarország legboldogabb városa, míg Salgótarjánban és Miskolcon a legkevésbé boldogok az emberek. A nagyvárosok közül Győr a legboldogabb,
Noha Székelyföld boldogságtérképe még nem készült el, a székelyföldiek és a magyarországiak boldogságszintjét már sikerült összehasonlítani – tudtuk meg Krizbai Tímeától, aki a székelyföldi kutatás vezetője. 288 magyar férfi és 759 magyar nő töltötte ki a kérdőívet Hargita, Kovászna és Maros megyéből, az eredményekből pedig az derül ki, hogy Székelyföldön a nők és a férfiak is boldogabbak, mint az anyaországban. Az átlag boldogságszintünk egyébként 7,48, ami a kutatásvezető szerint nem rossz mutató.
A 10-es skálán mért boldogságindex erdélyi férfiak esetében 7,48, ami jóval magasabb, mint a magyarországi férfiak 6,89-es értéke, a nők mindkét helyszínen boldogabbak, de a székelyföldiek valamivel jobban, hiszen 7,64 a boldogságindexük, míg a magyarországi nőké 7,44. A két minta a reprezentativitás vonatkozásában lényeges eltérést mutat, ezért ezeket az eredményeket fenntartással kell kezelni.
Krizbai Tímea kiemelte, hogy a három székelyföldi megye boldogságindexe nagyjából megegyezik, de az adatok tekintetében Hargita megye boldogságindexe 7,50, Kovászna megyéé 7,48, míg Maros megyéé 7,41. Ugyanakkor kijelenthető, hogy
ott 7,66-os ez az index, aminek magyarázata a kutatásvezető szerint a kevesebb stresszben keresendő.
Vidéken szép. Boldogabbak is az emberek
Fotó: Veres Nándor
„Ami még kiderült számunkra, hogy nincs különbség a fiatalok és az idősek boldogságérzetében, a 60 év fölöttiek is ugyanannyira boldogok, mint a 15–24 év közöttitek, ami jó. A kérdőív kitöltőinek több mint fele ugyanakkor 70 százalékban pozitív érzelmeket él meg, fizikai állapotát megfelelőnek tartja, mint ahogyan általános lelkiállapotát is. Ami még örvendetes, hogy a többség céltudatosnak és értelmesnek tarja az életét, és elégedett a társas kapcsolataival” – fogalmazott Krizbai Tímea, hozzátéve, hogy
A boldogság szintjét amúgy a pszichológiai tényezők közül elsősorban a pozitív orientáció, a szeretet képessége és a megküzdőképesség befolyásolja, a demográfiai változók közül pedig az anyagi helyzet és az iskolázottság.
„A székelyföldi mintából és a magyarországiból is az derül ki, hogy boldogabbak a nők, a házasok, a jobb anyagi helyzetben élők és a több gyermeket nevelők” – mondta a kutatásvezető, aki azt ígérte, két-három héten belül elkészül Székelyföld boldogságtérképe is, amiből látni lehet majd például, hogy milyen településen a legboldogabbak a székelyek.
Finnország a legboldogabb
Tavalyi győzelme után idén is Finnország a legboldogabb ország a világon. Az ENSZ megbízásából a világ 156 országának boldogsági szintjéről készített jelentés tízes toplistáján a finneket Dánia, Norvégia, Izland, Hollandia, Svájc, Svédország, Új-Zéland, Kanada és Ausztria követi. A World Happiness Report 2019-es jelentése szerint Románia a Föld 48. legboldogabb országa, a tavalyi jelentéshez képest mind boldogságindexben, mind helyezésben javítottunk. Magyarország a tavalyi 69. helyről a 62. helyre jött fel.
Tavaly 39 800 euró volt a teljes munkaidős foglalkoztatottak éves átlagkeresete az Európai Unióban, ami 5,2 százalékos növekedést jelent a 2023-ban jegyzett 37 800 euróhoz képest – derül ki az EU statisztikai hivatalának szerdán közzétett adataiból.
Elfogadta a képviselőház szerdán azt a törvénytervezetet, amely szerint legtöbb 45 lej lehet az élelmiszerjegyek értéke a jelenlegi 40,18 lej helyett. A jogszabályjavaslatot a szenátus korábban már elfogadta, a képviselőház döntő házként szavazott róla.
Döntő házként elfogadta szerdán a képviselőház az úgynevezett Nordis-törvényt, amely egyebek mellett felső határt szab a lakásvásárláskor fizetett előlegnek.
A különnyugdíjukat szabályozó törvény módosítása esetén a nyugdíjkorhatár elérése után a rendszerben maradó belügyi alkalmazottak és katonák később is a jelenlegi feltételek mellett vonulhatnak nyugdíjba – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Kelemen Hunor szerint akkor lehet majd kompromisszumról beszélni a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló tárgyalásokon, ha „mindegyik fél enged valamennyit”.
Nem térítette vissza maradéktalanul az Állandó Választási Hatóság (AEP) Nicușor Dan kampányköltségeit, ezért a jogi lépéseket tervez az államfő .
Nemcsak Alcsíkon, kedd délután már több felcsíki községben is áramszünet volt, de a két eset nem függ össze egymással az illetékes szerint. Az alcsíki övezetet ellátó tusnádfürdői trafóállomás viszont cserére, vagy javításra szorul.
A koalíció keddi tanácskozásán abban állapodtak meg a kormánypártok, hogy megbíznak egy munkacsoportot a parlament létszámának csökkentéséről szóló törvénymódosító tervezet kidolgozására.
Színvonalas kortárs népművészeti alkotások seregszemléjére várnak pályaműveket a Kárpát-medencéből. Jelentkezni a pályázatra december 1-ig lehet. Az alkotásokat pedig 2026. január 20-áig lehet leadni vagy elküldeni.
A szeptemberi 9,88 százalékról októberben 9,80 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
1 hozzászólás