Steigervald Krisztián: a szülői tudatosság azt jelenti, hogy kicsit kitágítjuk a határainkat, hogy beleférjenek a gyerekek is

A generációkutató kifejtette, az evolúció úgy alakult, hogy a földi élet a folyamatos változásról szól, tehát kell mindig egy következő generáció, mert az hozza el a változást, ami nem lesz jobb, csak több.

Az idősek ezzel természetesen nem értenek egyet. „Vérrel, verítékkel létrehoztuk ezt nekik, és ezek belenyúlnak. Hát, ha lekapcsolnánk az internetet, ezek belehalnának. Ezek fogják nekünk kitermelni a nyugdíjat?” – adott hangot Steigervald Krisztián az idősekben felmerülő kérdéseknek, némi iróniával fűszerezve. Hozzátette, innen indul el a sokat hangoztatott „bezzeg régebb minden jobb volt” hozzáállás is.

Az neki az origó, és mivel van egy velünk született hiányérzetünk, az origó nem lesz elég, hanem egy picivel többre akarjuk vinni.

A fiatalabb fotóslány ebből semmit sem értett, „valami gusztustalanságra” gondolt – tette hozzá Steigervald Krisztián, aki nem lepődött meg azon sem, hogy a Kultúrpalotában ülő, harmincnál fiatalabbak sem tudják, hogy mit jelent ez a mondat. Valójában csak azt, hogy betettek egy heverőt egy régi lengyel furgonba, és úgy indultak bulizni.

A következő szünetben – folytatta a történetet –

Mint kiderült, a rácsos szilváslepényről beszélt a lány. „Az a különbség most, hogy annyira gyorsan változik a szleng, hogy

Ember legyen a talpán, szülő és pedagógus legyen a talpán, aki megérti, mit akar a gyermek, amikor azt mondja, hogy te olyan cringe vagy” – magyarázta a kutató, rögtön hozzátéve, ez nem jelent jót.

– hangsúlyozta a szerző, aki maga az X-generáció tagja, hiszen a hetvenes évek második felében született.

Nem mi döntöttünk Columbo és az internet között

Olyan időket élünk, amikor nagyon sokáig kell dolgoznunk, nem vagyunk erre felkészülve sem fizikailag sem kognitív képességeink terén. A cukiság az evolúció trükkje, ezért figyelnek a kisbabákra, gondoskodnak róluk.

– fejtette ki a kutató, akinek szavain egy egész nagyteremnyi néző nevetett, magukra ismerve a leírásból.

Ezzel szemben ma fél óra alatt egy középiskolás mintegy háromszáz különböző videót néz meg. Mennyivel másabb idegkapcsolatok alakulnak ki a figyelem szempontjából akkor, ha másfél órán keresztül egy dologra fókuszálunk, mint ha félóra alatt háromszáz különböző inger éri az agyat? Steigervald Krisztián hangsúlyozta, nem jobb, nem rosszabb, csak más –

Mást adunk át a gyerekeinknek, más tanult képességeik lesznek

Nem születtek a mai gyerekek sem mobillal a kezükben, hanem mi adjuk oda nekik, és mi nem adunk hozzá forgatókönyvet, de még ennek a mentális terhét is rátesszük a vállukra – mondta a kutató, hozzátéve, hogy könnyebb a gyereket hibáztatni a sok mobilozásért, és ezáltal lerázni a felelősséget magunkról.

– fejtette ki a kétkötetes szerző.

A gyerekeknek drasztikusan csökkent a beszédkészségük. Tehát olyan szinten megváltozott a makrókörnyezet, a külvilág, hogy mást adunk át a gyerekeinknek, ezért nekik más tanult képességeik lesznek. Erről szólnak a generációs különbségek. Itt függ össze az életkor és a generáció, így tanulja meg a gyermek, hogy a világban ki a fiatal és ki az idős.

– magyarázta Steigervald Krisztián.

A generációs megértés alapja a Hemingway-i gondolat

A hosszú várható élettartam miatt nagyon sokáig élnek együtt ma a generációk. Hogy ne kelljen újra kitalálnunk magunkat, amikor a gyerekek elmennek, ezért kitalálunk olyan trükköket, amivel otthon tarthatjuk őket – figyelmeztet a kutató.

– foglalta össze találóan a sokáig együtt élő generációk jellemzőit egy-egy szóban. Az említett trükköket nem kiszúrásból csináljuk, hanem saját bizonytalanságaink miatt. A gyerekek ma azt látják, hogy hetvenöt éves korukig dolgozniuk kell, ezért a családi fészekből való kirepülés is kitolódik.

A 18-28 évesekre külön kategória van, a pszichológia ezt utó-serdülőkornak hívja, és ha nevetünk ezen – teszi hozzá a kutató – akkor beleragadunk a saját generációs mintánkba, hiszen a mi időnkben már 18 éves korban eljöttünk otthonról. De a generációs megértés alapja az, amit Hemingway mondott:

Nem jókedvükből tesznek így, hanem mert annyira más környezetben nőnek fel, hogy számukra ez a túlélés alapja. Az érzelmekért felelős limbikus rendszer az élet első három évében jön létre, ezek mentén tud a gyermek megkapaszkodni, ebben van számára a biztonság forrása. A pszichológia azt mondja, hogy

– figyelmeztetett Steigervald Krisztián. A szülő-gyerek viszonyban ma már nem tudunk poroszosak lenni, de

De ez nagyon nehéz, mert mi nem ezt kaptuk gyerekkorban. Ott a gyereket nem volt szabad úgy kezelni, hogy a gyereknek jó legyen, mert azzal elkényezteted, az pedig nagy hibának számított régen. Ezzel szemben ma válaszkész nevelés van – hangsúlyozza a kutató.

Honnan tudhatná, ha nem tanítjuk meg neki?

A generáció egy lokális, szociokulturális tényező, amely hatással van az idegrendszerünkre – állítja Steigervald Krisztián, aki egy olyan világban született, amikor még kialakulhatott a várakozás képessége, hiszen mindenre várni kellett. Ma már nem így van,

De az akkori tapasztalataink még megvannak, és ezért azt gondoljuk, hogy ez egyetemes igazság, és mindenki tud várakozni, de mindenki tud azonnal is működni. A gyerekeinknek azonban csak azonnali mintát mutatunk, és azt feltételezzük, hogy az ő agyuk is tudja mindkettőt. De honnan tudhatnák, ha nem tanítjuk meg nekik?

Erősödik ezáltal a biztonságos kötődés, de cserébe kikerül a képletből a felelősségvállalás és az önállóság. Egyik sem jobb vagy rosszabb, csak más. Épp ezért fontos, hogy hidat tudjunk építeni a generációk között – tette hozzá. A hidat pedig az tudja megépíteni, akinél mindkét pillér megvan, vagyis van huszadik századi és huszonegyedik századi tapasztalata is. Az agy csak az alapján működik, ami számára normális – ilyenek a gyerekkori minták. Ezért

A kutató a szülői tudatosság fontosságát hangsúlyozta, ami abban áll, hogy kapcsolódni tudjunk egymáshoz, értsük, hogy mikor kell hátrébb lépni, és nem kinevetni a gyereket vagy leordítani a fejét.

„Nehogy valaki úgy menjen haza, hogy elkezdi saját magát szapulni. Eddig mindent tökéletesen csináltál. De ezután megérted, hogy nagymama miért csinál meggyes pitét minden vasárnap, és a gyereknek miért kell szólni hetvenhétszer, hogy kész az ebéd, és úgyis csak akkor jön, ha ráírunk messengeren.

– zárta marosvásárhelyi előadását Steigervald Krisztián Ernest Hemingway gondolatával.