
A kenyeret adó jóságos asszony alakja a gyerek nélkül áll a síremléken
Fotó: Haáz Vince
Eltűnt egy szoborcsoport egyik alakja a marosvásárhelyi római katolikus temetőből. Az esetet a temető gondnoka jelezte a rendőrségnek, a nyomozás folyamatban van. Az alkotás egy nőt ábrázol, aki egy gyerek felé hajol kezében egy kenyérrel.
2020. június 03., 21:202020. június 03., 21:20
A síremlék hiányosságát lapunknak Pokorny Attila szobrászművész jelezte, aki elmondta, az ő figyelmét is mások hívták fel arra, hogy a katolikus temető egyik legszebb szobrának eltűnt az egyik alakja.
A helyszínen érdeklődve Simon Imre temetőgondnoktól megtudtuk, a nőt és egy gyereket ábrázoló szoborcsoportból a gyerek tűnt el, amit ő még a múlt héten észrevett, és azonnal szólt a rendőrségnek.
Fotó: Haáz Vince
„A rendőrség kijött, megállapította a lopást és nyomozást indított az ügyben. Ennél többet nem tudok mondani” – válaszolta érdeklődésünkre a gondnok. Hogy pontosan mikor történt az eset, miként mozdíthatták, illetve szállíthatták el a szobrot, arról nincsenek információk.
– mondta érdeklődésünkre a temetőben egy férfi.
Fotó: Haáz Vince
A síremlék szoboralakjainak megmintázásra még a 19. században Specht Károlyné, született Züllichi Züllich Emilia hirdetett pályázatot a Kairóban elhunyt öccse, Czélkúti Züllich Rudolf (1813–1890) szobrászművész emlékére. Az emlékmű szobrászati részét a budapesti Damkó József szobrászművész készítette, a kőfaragást a Kauser József és társa, szintén budapesti kőfaragó cég végezte. A Krisztus előtt meghajoló asszony a pályázatot meghirdető, 1900. április 25-én elhunyt Specht Károlyné arcvonásait viseli. A síremléket végül 1903. június 26-án állították fel a ma is látható helyére, a temető központi sétányán, nem messze az alsó kápolnától. A sírkő felirata szerint ugyanott nyugszik az édesapa, Züllborni Züllich János, császári-királyi százados, a marosvásárhelyi vár egykori parancsnoka, aki 1782-ben született és 1843-ban hunyt el.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!