Hirdetés
Hirdetés

Salátatörvény: elment a levesbe a tanügynek tett kormányígéretek egy része

Áthúzott számítások. A tanügyben dolgozók e hónaptól kellett volna megkapják az általuk 2023-ban kiharcolt béremelés második részletét. Képünk illusztráció •  Fotó: Veres Nándor

Áthúzott számítások. A tanügyben dolgozók e hónaptól kellett volna megkapják az általuk 2023-ban kiharcolt béremelés második részletét. Képünk illusztráció

Fotó: Veres Nándor

Noha az általános sztrájkba torkolló 2023-as tiltakozások felfüggesztésének a feltétele volt a két részletben történő fizetésemelés, a bérek befagyasztása miatt valószínűleg búcsút mondhatnak az ágazatban dolgozók az idénre beígért béremelésnek.

Széchely István

2025. január 09., 21:202025. január 09., 21:20

Érzékenyen érintette a teljes köz- és költségvetési szférát az új kormány által elfogadott, a költségvetési kiadások csökkentését célzó intézkedéscsomag – azaz a salátatörvény – híre, az oktatási rendszer esetében azonban ez túlmutat az új évre vonatkozó megszorításokon.

A tanügyben dolgozók ugyanis azt az ígéretet kapták a kormánytól a bérekkel kapcsolatos elégedetlenségek miatt 2023 májusában kirobbant, négy hétig tartó általános sztrájk során, hogy az állam két részletben – 2024-ben és 2025-ben – megnöveli béreiket. Az idei béremelési részlettől azonban valószínűleg búcsút vehetnek az oktatási rendszerben dolgozók.

Hirdetés

A bérek befagyasztása a legfőbb probléma

A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége még a salátatörvény elfogadása előtt átiratot küldött a kormánynak, elégedetlenségét fejezve ki a bérek befagyasztási terve miatt, valamint az üdülési jegyek értékének a megvágásával kapcsolatban. Ez a két fő probléma, ezek közül is leginkább a bérek befagyasztása – tudtuk meg Molnár Zoltántól, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége Maros megyei szervezetének vezetőjétől.

„Ugye, volt egy kormányígéret a sztrájk felfüggesztésére vonatkozóan. Az volt a feltétel, hogy

Idézet
akkor függesztjük fel a sztrájkot, ha elérjük azt a bérszintet, amit ők megígértek. A mai fizetéshez képest ez egy jó 15 százalékkal több kéne legyen”

– mondta a szakszervezet képviselője.

A béremelésre vonatkozó akkori kormányígéretnek csak a fele teljesült. 2024 elejétől ugyanis mintegy 20 százalékkal nőtt az oktatásban dolgozók fizetése, a második – aktuális értékekkel számolva mintegy 15 százalékos fizetésemelés – e hónaptól lett volna esedékes. A bérek befagyasztása miatt azonban erre nem kerülhet sor. Az üdülési jegyek értékének a megvágása miatt is elégedetlen a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége.

Nem valószínű egy újabb általános sztrájk kirobbanása

Mindezek ellenére Molnár Zoltán nem hiszi, hogy ismét sztrájk robbanhat ki az oktatási rendszerben. Óriásit csökkent az elégedetlenség az oktatási rendszerben,

vannak, akik nagyon meg vannak elégedve a fizetéssel, így nem valószínű, hogy kellően nagy arányban támogatnák a sztrájkot a tanügyi alkalmazottak

– válaszolta kérdésünkre az érdekvédelmi tömörülés Maros megyei vezetője. Azt viszont elképzelhetőnek tartja, hogy sor kerülhet enyhébb tiltakozási akciókra, például bukaresti felvonulásokra, az új intézkedéscsomag miatt. Ilyen döntés még nem született, a szakszervezetnél még a napokban is zajlanak megbeszélések a megszorítások témájával kapcsolatban.

Van egy jó hír is

További problémát jelent az oktatási rendszerben az is, hogy a pedagógusok ingázási költségeinek a megtérítésével is gondok vannak, igaz, ez utóbbi nem a salátatörvény következménye. Egy új törvény ugyanis ennek a költségnek a terhét átruházza az önkormányzatokról az oktatási minisztériumra, csakhogy a jogszabály bevezetését halasztgatják, egyes önkormányzatoknál azonban már nemigen akarnak fizetni, noha az új törvény érvénybe lépéséig ez kötelességük lenne.

Van viszont egy jó hír is, aminek örülhetnek az oktatási rendszerben dolgozók, tudtuk meg Molnár Zoltántól.

Nem törlik el ugyanis az oktatási rendszerben a 2023-as általános sztrájk során a tiltakozók által kiharcolt prémiumot,

amelyet szakmai képzésekre, eszközvásárlásra fordíthatnak az ágazatban dolgozók. A didaktikai és kisegítő didaktikai személyzet tagjai 1500, a kisegítő személyzet tagjai 500 lejt kapnak e célra évente. Az az oka annak, hogy megmarad ez a prémium, hogy ezt nem állami, hanem európai uniós forrásokból finanszírozzák – mondta el Molnár Zoltán.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 15., hétfő

Otthagyta a PNL vezetőségi ülését Adrian Veștea

Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök hétfőn este televíziós szereplésre hivatkozva távozott a Nemzeti Liberális Párt (PNL) országos politikai bürójának üléséről.

Otthagyta a PNL vezetőségi ülését Adrian Veștea
Hirdetés
2026. június 15., hétfő

Veștea kormányba hívná az RMDSZ-t, kedden dönt a szövetség

Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök hétfőn kormányzati részvételt ajánlott az RMDSZ-nek – számolt be Csoma Botond, a szövetség képviselőházi frakcióvezetője.

Veștea kormányba hívná az RMDSZ-t, kedden dönt a szövetség
2026. június 15., hétfő

Múlt szerdán már egyeztetett Adrian Veștea Nicușor Dan államfővel, az elnök azt kérte tőle, hogy kezelje ezt bizalmasan

Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök hétfőn kijelentette, hogy szerdán csak „elméleti”, informális megbeszélése volt Nicușor Dan államfővel az esetleges kormányalakítási megbízásáról.

Múlt szerdán már egyeztetett Adrian Veștea Nicușor Dan államfővel, az elnök azt kérte tőle, hogy kezelje ezt bizalmasan
2026. június 15., hétfő

Megszavazták az alaptörvény-módosítást: nyolc évig lehet valaki miniszterelnök Magyarországon

Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az alaptörvény tizenhatodik módosítását, amely nyolc évben korlátozza a miniszterelnöki megbízatás maximális hosszát.

Megszavazták az alaptörvény-módosítást: nyolc évig lehet valaki miniszterelnök Magyarországon
Hirdetés
2026. június 15., hétfő

Kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak szerdán a vámhatósági alkalmazottak

A Román Vámhatóság alkalmazottait is képviselő Meridian Országos Szakszervezeti Szövetség bejelentette, hogy az intézmény dolgozói szerdán kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak a munkakörülményeket és juttatásaikat érintő súlyos problémák miatt.

Kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak szerdán a vámhatósági alkalmazottak
2026. június 15., hétfő

Csoma Botond a Veștea-kormány támogatásáról: megvárjuk a PNL döntését

Az RMDSZ egyelőre nem döntött arról, hogy támogatja-e Adrian Veștea kormányát, előbb megvárja, hogy milyen álláspontra jut a Nemzeti Liberális Párt (PNL).

Csoma Botond a Veștea-kormány támogatásáról: megvárjuk a PNL döntését
2026. június 15., hétfő

Dobos Melinda lett Hargita Megye Tanácsának megyemenedzsere 

Dobos Melindát nevezték ki Hargita Megye Tanácsának megyemenedzseri tisztségére a hétfői tanácsülésen.

Dobos Melinda lett Hargita Megye Tanácsának megyemenedzsere 
Hirdetés
2026. június 15., hétfő

Tudományos élményközpont épül Sepsiszentgyörgyön uniós támogatással

Sepsiszentgyörgy egykori dohánygyárában aláírták hétfőn a helyi Csodák palotájának finanszírozását célzó szerződést. Az önkormányzat a Közép Fejlesztési Régió legnagyobb uniós támogatásával vághat bele az élményközpont kivitelezésébe.

Tudományos élményközpont épül Sepsiszentgyörgyön uniós támogatással
2026. június 15., hétfő

Két emberre támadt rá a medve Kászonaltízen

Mezőgazdasági munkát végző emberekre támadt rá a medve hétfőn a Kászonaltíz községhez tartozó Kászonújfaluban, mindkét személyt kórházba kellett szállítani. Az áldozatok állapota stabil.

Két emberre támadt rá a medve Kászonaltízen
2026. június 15., hétfő

Betiltják a közösségi média használatát a 16 év alattiaknak Nagy-Britanniában

Megtiltja a brit kormány a közösségi média használatát a 16 évnél fiatalabb gyerekek számára.

Betiltják a közösségi média használatát a 16 év alattiaknak Nagy-Britanniában
Hirdetés