Hirdetés
Hirdetés

Salátatörvény: elment a levesbe a tanügynek tett kormányígéretek egy része

Áthúzott számítások. A tanügyben dolgozók e hónaptól kellett volna megkapják az általuk 2023-ban kiharcolt béremelés második részletét. Képünk illusztráció •  Fotó: Veres Nándor

Áthúzott számítások. A tanügyben dolgozók e hónaptól kellett volna megkapják az általuk 2023-ban kiharcolt béremelés második részletét. Képünk illusztráció

Fotó: Veres Nándor

Noha az általános sztrájkba torkolló 2023-as tiltakozások felfüggesztésének a feltétele volt a két részletben történő fizetésemelés, a bérek befagyasztása miatt valószínűleg búcsút mondhatnak az ágazatban dolgozók az idénre beígért béremelésnek.

Széchely István

2025. január 09., 21:202025. január 09., 21:20

Érzékenyen érintette a teljes köz- és költségvetési szférát az új kormány által elfogadott, a költségvetési kiadások csökkentését célzó intézkedéscsomag – azaz a salátatörvény – híre, az oktatási rendszer esetében azonban ez túlmutat az új évre vonatkozó megszorításokon.

A tanügyben dolgozók ugyanis azt az ígéretet kapták a kormánytól a bérekkel kapcsolatos elégedetlenségek miatt 2023 májusában kirobbant, négy hétig tartó általános sztrájk során, hogy az állam két részletben – 2024-ben és 2025-ben – megnöveli béreiket. Az idei béremelési részlettől azonban valószínűleg búcsút vehetnek az oktatási rendszerben dolgozók.

Hirdetés

A bérek befagyasztása a legfőbb probléma

A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége még a salátatörvény elfogadása előtt átiratot küldött a kormánynak, elégedetlenségét fejezve ki a bérek befagyasztási terve miatt, valamint az üdülési jegyek értékének a megvágásával kapcsolatban. Ez a két fő probléma, ezek közül is leginkább a bérek befagyasztása – tudtuk meg Molnár Zoltántól, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége Maros megyei szervezetének vezetőjétől.

„Ugye, volt egy kormányígéret a sztrájk felfüggesztésére vonatkozóan. Az volt a feltétel, hogy

Idézet
akkor függesztjük fel a sztrájkot, ha elérjük azt a bérszintet, amit ők megígértek. A mai fizetéshez képest ez egy jó 15 százalékkal több kéne legyen”

– mondta a szakszervezet képviselője.

A béremelésre vonatkozó akkori kormányígéretnek csak a fele teljesült. 2024 elejétől ugyanis mintegy 20 százalékkal nőtt az oktatásban dolgozók fizetése, a második – aktuális értékekkel számolva mintegy 15 százalékos fizetésemelés – e hónaptól lett volna esedékes. A bérek befagyasztása miatt azonban erre nem kerülhet sor. Az üdülési jegyek értékének a megvágása miatt is elégedetlen a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége.

Nem valószínű egy újabb általános sztrájk kirobbanása

Mindezek ellenére Molnár Zoltán nem hiszi, hogy ismét sztrájk robbanhat ki az oktatási rendszerben. Óriásit csökkent az elégedetlenség az oktatási rendszerben,

vannak, akik nagyon meg vannak elégedve a fizetéssel, így nem valószínű, hogy kellően nagy arányban támogatnák a sztrájkot a tanügyi alkalmazottak

– válaszolta kérdésünkre az érdekvédelmi tömörülés Maros megyei vezetője. Azt viszont elképzelhetőnek tartja, hogy sor kerülhet enyhébb tiltakozási akciókra, például bukaresti felvonulásokra, az új intézkedéscsomag miatt. Ilyen döntés még nem született, a szakszervezetnél még a napokban is zajlanak megbeszélések a megszorítások témájával kapcsolatban.

Van egy jó hír is

További problémát jelent az oktatási rendszerben az is, hogy a pedagógusok ingázási költségeinek a megtérítésével is gondok vannak, igaz, ez utóbbi nem a salátatörvény következménye. Egy új törvény ugyanis ennek a költségnek a terhét átruházza az önkormányzatokról az oktatási minisztériumra, csakhogy a jogszabály bevezetését halasztgatják, egyes önkormányzatoknál azonban már nemigen akarnak fizetni, noha az új törvény érvénybe lépéséig ez kötelességük lenne.

Van viszont egy jó hír is, aminek örülhetnek az oktatási rendszerben dolgozók, tudtuk meg Molnár Zoltántól.

Nem törlik el ugyanis az oktatási rendszerben a 2023-as általános sztrájk során a tiltakozók által kiharcolt prémiumot,

amelyet szakmai képzésekre, eszközvásárlásra fordíthatnak az ágazatban dolgozók. A didaktikai és kisegítő didaktikai személyzet tagjai 1500, a kisegítő személyzet tagjai 500 lejt kapnak e célra évente. Az az oka annak, hogy megmarad ez a prémium, hogy ezt nem állami, hanem európai uniós forrásokból finanszírozzák – mondta el Molnár Zoltán.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 13., csütörtök

Cseke Attila: a PNRR-beruházások 91 százalékát sikerült megmenteni

A fejlesztési minisztérium biztosítja a helyreállítási tervbe (PNRR) foglalt minden olyan beruházás finanszírozását, amelyet idén augusztus 19-ig elkezdtek – nyilatkozta Cseke Attila miniszter csütörtökön.

Cseke Attila: a PNRR-beruházások 91 százalékát sikerült megmenteni
Hirdetés
2025. november 13., csütörtök

Évek óta vágyott visszatérés: hamarosan újra mozizhatnak az udvarhelyiek

Bár az egykori Stúdió mozi épülete már szinte teljesen megújult Székelyudvarhelyen, a vetítésekre még várni kell. Mégis, ami néhány éve csupán vágyálom volt, a mozizás visszatérése a városba, ma már jóval közelebbinek tűnik.

Évek óta vágyott visszatérés: hamarosan újra mozizhatnak az udvarhelyiek
2025. november 13., csütörtök

Több száz gazdasági egységet érint az ANAF most induló nagyszabású ellenőrzőakciója

Nagyszabású adóellenőrzést indít az ANAF, amely több mint ötszáz nagy adózót érint különböző gazdasági ágazatokból.

Több száz gazdasági egységet érint az ANAF most induló nagyszabású ellenőrzőakciója
2025. november 13., csütörtök

Újabb eurómilliárdokat hívhat le Románia a helyreállítási alapból

Jóváhagyta csütörtöki ülésén az EU-tagországok gazdasági és pénzügyminisztereit tömörítő tanács (ECOFIN) Románia felülvizsgált helyreállítási tervét (PNNR) – közölte a pénzügyminisztérium.

Újabb eurómilliárdokat hívhat le Románia a helyreállítási alapból
Hirdetés
2025. november 13., csütörtök

Most hagyta el a 8 lejt, s már a 9 lejes üzemanyagárról kérdezik a minisztert

Jelenleg nincsenek objektív okok arra, hogy nőjön az üzemanyag ára – jelentette ki csütörtökön Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.

Most hagyta el a 8 lejt, s már a 9 lejes üzemanyagárról kérdezik a minisztert
2025. november 13., csütörtök

Uniós alapokból is lehet finanszírozni a lombikbébiprogramot

Ezután uniós alapokból is lehet finanszírozni az in vitro megtermékenyítést (IVF) támogató országos programot – jelentette ki csütörtökön Petre-Florin Manole munka- és családügyi miniszter.

Uniós alapokból is lehet finanszírozni a lombikbébiprogramot
2025. november 13., csütörtök

Túlzottnak tartja az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a bírák és ügyészek követeléseit

Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője túlzottnak tartja a bíráknak és ügyészeknek a nyugdíjuk összegével kapcsolatos követeléseit.

Túlzottnak tartja az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a bírák és ügyészek követeléseit
Hirdetés
2025. november 13., csütörtök

Máris vizsgálódik a rendőrség a dicsőszentmártoni pszichiátrián

Bűnügyi eljárást indított a Maros megyei rendőrség hivatali gondatlanság gyanújával, hogy kivizsgálják a dicsőszentmártoni városi kórház pszichiátriai osztályán biztosított ellátást.

Máris vizsgálódik a rendőrség a dicsőszentmártoni pszichiátrián
2025. november 13., csütörtök

Barti Tihamér további hatvan napig hatósági felügyelet alatt marad

A Brassó Megyei Törvényszék további 60 nappal meghosszabbította a Hargita Megye Tanácsa felfüggesztett alelnöke, Barti Tihamér, valamint Kurkó András megyei közpénzügyi igazgatóság vezetője ellen elrendelt hatósági felügyeletet.

Barti Tihamér további hatvan napig hatósági felügyelet alatt marad
2025. november 13., csütörtök

Egyszer volt, hol nem volt – így kezdődött el a marosvásárhelyi nemzetközi könyvvásár

A Nemzeti Színház előtt pedagógusok és szülők egyszerre olvastak fel mesét a köréjük állt gyerekeknek, ezzel megnyílt csütörtökön a 31. Nemzetközi Könyvvásár Marosvásárhelyen. A mesék folytatását a gyerekek a vásár gazdag könyvkínálatában kereshetik.

Egyszer volt, hol nem volt – így kezdődött el a marosvásárhelyi nemzetközi könyvvásár
Hirdetés