Áthúzott számítások. A tanügyben dolgozók e hónaptól kellett volna megkapják az általuk 2023-ban kiharcolt béremelés második részletét. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Noha az általános sztrájkba torkolló 2023-as tiltakozások felfüggesztésének a feltétele volt a két részletben történő fizetésemelés, a bérek befagyasztása miatt valószínűleg búcsút mondhatnak az ágazatban dolgozók az idénre beígért béremelésnek.
2025. január 09., 21:202025. január 09., 21:20
Érzékenyen érintette a teljes köz- és költségvetési szférát az új kormány által elfogadott, a költségvetési kiadások csökkentését célzó intézkedéscsomag – azaz a salátatörvény – híre, az oktatási rendszer esetében azonban ez túlmutat az új évre vonatkozó megszorításokon.
A tanügyben dolgozók ugyanis azt az ígéretet kapták a kormánytól a bérekkel kapcsolatos elégedetlenségek miatt 2023 májusában kirobbant, négy hétig tartó általános sztrájk során, hogy az állam két részletben – 2024-ben és 2025-ben – megnöveli béreiket. Az idei béremelési részlettől azonban valószínűleg búcsút vehetnek az oktatási rendszerben dolgozók.
A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége még a salátatörvény elfogadása előtt átiratot küldött a kormánynak, elégedetlenségét fejezve ki a bérek befagyasztási terve miatt, valamint az üdülési jegyek értékének a megvágásával kapcsolatban. Ez a két fő probléma, ezek közül is leginkább a bérek befagyasztása – tudtuk meg Molnár Zoltántól, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége Maros megyei szervezetének vezetőjétől.
„Ugye, volt egy kormányígéret a sztrájk felfüggesztésére vonatkozóan. Az volt a feltétel, hogy
– mondta a szakszervezet képviselője.
A béremelésre vonatkozó akkori kormányígéretnek csak a fele teljesült. 2024 elejétől ugyanis mintegy 20 százalékkal nőtt az oktatásban dolgozók fizetése, a második – aktuális értékekkel számolva mintegy 15 százalékos fizetésemelés – e hónaptól lett volna esedékes. A bérek befagyasztása miatt azonban erre nem kerülhet sor. Az üdülési jegyek értékének a megvágása miatt is elégedetlen a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége.
Mindezek ellenére Molnár Zoltán nem hiszi, hogy ismét sztrájk robbanhat ki az oktatási rendszerben. Óriásit csökkent az elégedetlenség az oktatási rendszerben,
– válaszolta kérdésünkre az érdekvédelmi tömörülés Maros megyei vezetője. Azt viszont elképzelhetőnek tartja, hogy sor kerülhet enyhébb tiltakozási akciókra, például bukaresti felvonulásokra, az új intézkedéscsomag miatt. Ilyen döntés még nem született, a szakszervezetnél még a napokban is zajlanak megbeszélések a megszorítások témájával kapcsolatban.
További problémát jelent az oktatási rendszerben az is, hogy a pedagógusok ingázási költségeinek a megtérítésével is gondok vannak, igaz, ez utóbbi nem a salátatörvény következménye. Egy új törvény ugyanis ennek a költségnek a terhét átruházza az önkormányzatokról az oktatási minisztériumra, csakhogy a jogszabály bevezetését halasztgatják, egyes önkormányzatoknál azonban már nemigen akarnak fizetni, noha az új törvény érvénybe lépéséig ez kötelességük lenne.
Van viszont egy jó hír is, aminek örülhetnek az oktatási rendszerben dolgozók, tudtuk meg Molnár Zoltántól.
amelyet szakmai képzésekre, eszközvásárlásra fordíthatnak az ágazatban dolgozók. A didaktikai és kisegítő didaktikai személyzet tagjai 1500, a kisegítő személyzet tagjai 500 lejt kapnak e célra évente. Az az oka annak, hogy megmarad ez a prémium, hogy ezt nem állami, hanem európai uniós forrásokból finanszírozzák – mondta el Molnár Zoltán.
Bozgorozással, magyarellenes rigmusokkal érkeztek Csíkszeredába a Bukaresti Dinamo szurkolói az FK Csíkszereda elleni szuperligás összecsapásra.
A Dinamo szurkolóinak egy része a stadionon kívül maradt, ezért randalírozni próbáltak, a csendőrség gyorsegysége viszont azonnal közbelépett az FK Csíkszereda-Bukaresti Dinamo Szuperligás mérkőzésen.
Első ligás mérkőzést játszik a Dinamo ellen a tavasszal feljutott FK Csíkszereda. A Csíkszeredába érkezett Dinamo-szurkolók bozgorozva vonultak fel a Decemberi-forradalom utcában és a Temesvári-sugárúton.
Elutasította hétfői együttes ülésén a képviselőház és a szenátus az ellenzéki pártok bizalmatlansági indítványát.
A közúti beruházásokért felelős országos társaság (CNIR) bemutatta az A13-as autópálya frissített nyomvonalát a megyei önkormányzatok számára. Közben a geológiai viszonyok felmérése is elkezdődött a hegyvidéki területeken.
Nyomravezetői díjat ajánl fel a rendőrség annak, aki információkkal segíti Emil Gânj megtalálását. A mezőméhesi gyilkosság gyanúsítottját napok óta keresik a hatóságok.
Még az elterelést követően sem valószínű, hogy iható lesz a Korond-patak vize, hiszen annak a beszakadt bányán felüli szakaszán is magas sókoncentrációt mértek. Erről és munka haladásáról tájékozódhattunk hétfőn a munkatelepen.
Teherautó ütközött személyautóval hétfőn délután Maros megyében, Nagykenden. A balesetben ketten sérültek meg, de csak egyikük életét sikerült megmenteni.
Az elnöki hivatal honlapján megtalálható dokumentum szerint az elnöknek van egy 7460 négyzetméteres telke Brassó megyében, amelyet 2007-ben vásárolt, és egy 1986-ban gyártott Citroen márkájú autóval is rendelkezik.
A romániaiak 71 százaléka szerint rossz irányba tart az ország jelenleg, és a lakosság 38 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR) szavazna, ha vasárnap tartanák a parlamenti választásokat – derül ki a Flashdata közvélemény-kutatásából.
1 hozzászólás