Hirdetés
Hirdetés

Salátatörvény: elment a levesbe a tanügynek tett kormányígéretek egy része

Áthúzott számítások. A tanügyben dolgozók e hónaptól kellett volna megkapják az általuk 2023-ban kiharcolt béremelés második részletét. Képünk illusztráció •  Fotó: Veres Nándor

Áthúzott számítások. A tanügyben dolgozók e hónaptól kellett volna megkapják az általuk 2023-ban kiharcolt béremelés második részletét. Képünk illusztráció

Fotó: Veres Nándor

Noha az általános sztrájkba torkolló 2023-as tiltakozások felfüggesztésének a feltétele volt a két részletben történő fizetésemelés, a bérek befagyasztása miatt valószínűleg búcsút mondhatnak az ágazatban dolgozók az idénre beígért béremelésnek.

Széchely István

2025. január 09., 21:202025. január 09., 21:20

Érzékenyen érintette a teljes köz- és költségvetési szférát az új kormány által elfogadott, a költségvetési kiadások csökkentését célzó intézkedéscsomag – azaz a salátatörvény – híre, az oktatási rendszer esetében azonban ez túlmutat az új évre vonatkozó megszorításokon.

A tanügyben dolgozók ugyanis azt az ígéretet kapták a kormánytól a bérekkel kapcsolatos elégedetlenségek miatt 2023 májusában kirobbant, négy hétig tartó általános sztrájk során, hogy az állam két részletben – 2024-ben és 2025-ben – megnöveli béreiket. Az idei béremelési részlettől azonban valószínűleg búcsút vehetnek az oktatási rendszerben dolgozók.

Hirdetés

A bérek befagyasztása a legfőbb probléma

A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége még a salátatörvény elfogadása előtt átiratot küldött a kormánynak, elégedetlenségét fejezve ki a bérek befagyasztási terve miatt, valamint az üdülési jegyek értékének a megvágásával kapcsolatban. Ez a két fő probléma, ezek közül is leginkább a bérek befagyasztása – tudtuk meg Molnár Zoltántól, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége Maros megyei szervezetének vezetőjétől.

„Ugye, volt egy kormányígéret a sztrájk felfüggesztésére vonatkozóan. Az volt a feltétel, hogy

Idézet
akkor függesztjük fel a sztrájkot, ha elérjük azt a bérszintet, amit ők megígértek. A mai fizetéshez képest ez egy jó 15 százalékkal több kéne legyen”

– mondta a szakszervezet képviselője.

A béremelésre vonatkozó akkori kormányígéretnek csak a fele teljesült. 2024 elejétől ugyanis mintegy 20 százalékkal nőtt az oktatásban dolgozók fizetése, a második – aktuális értékekkel számolva mintegy 15 százalékos fizetésemelés – e hónaptól lett volna esedékes. A bérek befagyasztása miatt azonban erre nem kerülhet sor. Az üdülési jegyek értékének a megvágása miatt is elégedetlen a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége.

Nem valószínű egy újabb általános sztrájk kirobbanása

Mindezek ellenére Molnár Zoltán nem hiszi, hogy ismét sztrájk robbanhat ki az oktatási rendszerben. Óriásit csökkent az elégedetlenség az oktatási rendszerben,

vannak, akik nagyon meg vannak elégedve a fizetéssel, így nem valószínű, hogy kellően nagy arányban támogatnák a sztrájkot a tanügyi alkalmazottak

– válaszolta kérdésünkre az érdekvédelmi tömörülés Maros megyei vezetője. Azt viszont elképzelhetőnek tartja, hogy sor kerülhet enyhébb tiltakozási akciókra, például bukaresti felvonulásokra, az új intézkedéscsomag miatt. Ilyen döntés még nem született, a szakszervezetnél még a napokban is zajlanak megbeszélések a megszorítások témájával kapcsolatban.

Van egy jó hír is

További problémát jelent az oktatási rendszerben az is, hogy a pedagógusok ingázási költségeinek a megtérítésével is gondok vannak, igaz, ez utóbbi nem a salátatörvény következménye. Egy új törvény ugyanis ennek a költségnek a terhét átruházza az önkormányzatokról az oktatási minisztériumra, csakhogy a jogszabály bevezetését halasztgatják, egyes önkormányzatoknál azonban már nemigen akarnak fizetni, noha az új törvény érvénybe lépéséig ez kötelességük lenne.

Van viszont egy jó hír is, aminek örülhetnek az oktatási rendszerben dolgozók, tudtuk meg Molnár Zoltántól.

Nem törlik el ugyanis az oktatási rendszerben a 2023-as általános sztrájk során a tiltakozók által kiharcolt prémiumot,

amelyet szakmai képzésekre, eszközvásárlásra fordíthatnak az ágazatban dolgozók. A didaktikai és kisegítő didaktikai személyzet tagjai 1500, a kisegítő személyzet tagjai 500 lejt kapnak e célra évente. Az az oka annak, hogy megmarad ez a prémium, hogy ezt nem állami, hanem európai uniós forrásokból finanszírozzák – mondta el Molnár Zoltán.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 08., szerda

A hírszolgáltatás újraindulása előtt egész nap klasszikus filmek mennek az M1-en

Szimbolikus időpontban, magyarországi idő szerint 19 óra 56 perckor indult újra kedd este az M1 műsora, miután délután az új vezetés leállította a hírszolgáltatást.

A hírszolgáltatás újraindulása előtt egész nap klasszikus filmek mennek az M1-en
Hirdetés
2026. július 08., szerda

Új nemzetközi pénzintézet jöhet létre a védelmi beruházások támogatására

Védelmi és biztonsági beruházásokat finanszírozó nemzetközi pénzintézet létrehozásáról írt alá szándéknyilatkozatot kilenc ország az ankarai NATO-csúcson – jelentette be kedden Nicușor Dan román elnök.

Új nemzetközi pénzintézet jöhet létre a védelmi beruházások támogatására
2026. július 08., szerda

Egyelőre bezárnak, nem költöznek a játéktermek Csíkszeredában

Egyetlen igénylést sem kapott még a csíkszeredai városháza annak érdekében, hogy valaki játéktermet szeretne nyitni a város peremén kijelölt, erre a célra megfelelő övezetben. A városközpontban, lakóövezetekben viszont zárnak be a játéktermek.

Egyelőre bezárnak, nem költöznek a játéktermek Csíkszeredában
2026. július 07., kedd

Szimbolikus időpontban indult újra az adás az M1-en

Szimbolikus időpontban, helyi idő szerint 19.56-kor elindult az átmeneti adás az M1 csatornán Bacsó Péter A tanú című filmjével – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedd este az MTI-vel.

Szimbolikus időpontban indult újra az adás az M1-en
Hirdetés
2026. július 07., kedd

Több ezer betöltetlen álláshelyet szabadítanak fel az állami egészségügyben

Az egészségügyi minisztérium 7621 betöltetlen álláshelyet készül felszabadítani az állami egészségügyi intézményekben.

Több ezer betöltetlen álláshelyet szabadítanak fel az állami egészségügyben
2026. július 07., kedd

Elsötétült az M1, megvan, hogy mikor és hogyan indul újra

Elsötétült az M1 képernyője, a Kossuth Rádió helyén pedig a Bartók Rádió műsora hallgatható.

Elsötétült az M1, megvan, hogy mikor és hogyan indul újra
2026. július 07., kedd

Július második felében indul a roncsautó-program

Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautó-program, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).

Július második felében indul a roncsautó-program
Hirdetés
2026. július 07., kedd

Közös erővel használnák ki a meglévő és az épülő kórházak lehetőségeit a betegek érdekében Marosvásárhelyen

Az emberi és anyagi erőforrások hatékonyabb kihasználása, a közös országos és uniós pályázatok jobb kiaknázása érdekében egészségügyi konzorciumot hoztak létre Marosvásárhelyen. A rivalizálás helyett összefogtak a beteg gyógyulása érdekében.

Közös erővel használnák ki a meglévő és az épülő kórházak lehetőségeit a betegek érdekében Marosvásárhelyen
2026. július 07., kedd

Általános sztrájkba lépnek július 28-án az egészségügyi alkalmazottak

A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.

Általános sztrájkba lépnek július 28-án az egészségügyi alkalmazottak
2026. július 07., kedd

Hat törvénytervezetet kell elfogadnia a parlamentnek a rendkívüli üléssszakban az uniós források lehívásáért

Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.

Hat törvénytervezetet kell elfogadnia a parlamentnek a rendkívüli üléssszakban az uniós források lehívásáért
Hirdetés