Hirdetés
Hirdetés

Román emlékművet avatnak az Úz-völgyében

• Forrás: Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület

• Forrás: Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület

Nagyszabású ünnepségen avatnak román katonai emlékművet az úzvölgyi sírkertben. A második világháborúban elesett magyar és német katonák, illetve civilek emlékére állított fakeresztek mellé már számos betonkeresztet állítottak, illetve egy nagyobb emlékművet is emeltek a két világégésben hősi halált halt román katonáknak. Az 1944. augusztus-szeptemberében zajló Úz-völgyi harcokban egyébként nem vettek részt román alakulatok.

Iszlai Katalin

Szüszer Róbert

2019. április 29., 14:522019. április 29., 14:52

2019. május 08., 16:222019. május 08., 16:22

A nemzet hőseire emlékezik május 17. és 19. között a Dormánfalvi (Dărmanești) önkormányzat, ebből az alkalomból vásárt, focimeccset és emlékműavatást is tartanak. Az utóbbi alaposan felborzolta a kedélyeket Hargita megyében. Az emlékműavatást ugyanis közigazgatási szempontból vitatott területen, az úzvölgyi haditemetőben tervezik,

a közel nyolcezer négyzetméteres telket mind a Bákó megyei Dormánfalva, mind pedig a Hargita megyei Csíkszentmárton a magáénak tekinti.

Hirdetés

Az emlékműállításról a Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület adott hírt a Facebook-oldalán, közzétéve a helyszínen készült fényképeket is. A dormánfalvi önkormányzat képviselő-testülete egyébként márciusban döntött arról, hogy a haditemetőt a település magánvagyonából a közvagyonába minősíti át. Ez az intézkedés minden kétséget kizáróan azt mutatja, hogy

a Bákó megyei város a sajátjaként kezeli a vitatott területet.

„Évek óta zajlik egy területi vita Úzvölgye kapcsán a két önkormányzat között” – tudtuk meg Gergely Andrástól, Csíkszentmárton polgármesterétől. Mint mondta, a ma is érvényben lévő, 1968-ból származó, 2-es számú törvény értelmében

Úzvölgye település közigazgatásilag Csíkszentmártonhoz tartozik.

„Állítólag sok évvel ezelőtt a Bákó Megyei Kataszteri Hivatal akkori igazgatója és a Hargita Megyei Kataszteri Hivatal néhai vezetője megegyeztek abban, hogy természetesebb határ lenne az Úz-patak, és bélyegzőt nyomtak kölcsönösen a térképekre. Ettől a törvény nem változott, ennek értelmében pedig mi továbbra is jogot formálunk a területre. Arról nem is beszélve, hogy a csíkszentmártoni önkormányzat közvagyoni tulajdonát képezi a temető, ezt legutóbb 2010-ben egy kormányhatározattal is megerősítették. Amióta létezik, a szentmártoni önkormányzat kezeli és gondozza a temetőt, most meg arra eszméltünk, hogy Dormánfalva elindított egy elsajátítási folyamatot” – nehezményezte a községvezető.

• Forrás: Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület Galéria

• Forrás: Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület

Hozzátette: ezt pár nappal korábban vették észre, és

azonnal felszólították a dormánfalvi önkormányzatot, hogy vonja vissza a határozatát, amellyel közvagyonukba vették a temetőt.

A hivatalos eljárás szerint ugyanis azelőtt, hogy a törvényszékhez fordulhatnának, először a kibocsátóhoz kell folyamodni, hogy vonja vissza a határozatot. A polgármester azonban úgy gondolja, hogy a felszólításuk hatására nem fogják ezt megtenni, ezért a törvényszékhez fognak fordulni.

Idézet
Értesítettük azokat a szerveket is, akiktől hathatós segítséget tudunk várni, hiszen mi nagyon kicsik vagyunk ebben az ügyben. A magyar hadügyminisztérium megtette a kellő lépéseket, de úgy látszik, egyelőre nincs eredménye

– részletezte Gergely András.

A polgármester elmondása szerint egyébként akkor szembesültek azzal, hogy a magyar katonai temetőben román kereszteket és emlékművet állítottak a tudtuk nélkül, amikor április elején egy temetőtakarítás céljából a helyszínre látogattak.

• Forrás: Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület Galéria

• Forrás: Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület

Ennek láttán a szentmártoni községvezető azonnal tiltakozó jegyzéket küldött a dormánfalvi hivatalnak, amelyre rövidesen meg is jött a válasz. Azt írták, hogy törvényesen, a hadügyminisztérium engedélyével jártak el, és hivatkoztak arra is, hogy a bákói kataszter szerint Dormánfalva része a temető.

Gergely András szerint

ez az ügy nem más, mint egy újabb történelemgyártási kísérlet, hiszen olyan helyen létesítettek egy román temetőt, ahol egyetlen román katona sincs eltemetve.

„Ez fizikai képtelenség lenne, hiszen 1917 novemberében nyitotta a temetőt az osztrák-magyar hadsereg, ekkor pedig már nem is a románokkal háborúztak, hiszen az oroszok leváltották őket a határon. Persze volt román temető is a közelben, de nem itt. Nyilvánvalóan könnyebb volt egy kész, gondozott temetőben kialakítani egy román parcellát, mint egy teljesen újat létesíteni. A kőkereszteket ráadásul egy olyan sétányon állították fel, ahol senki sincs eltemetve. Úgy látjuk, az a szándékuk, hogy a tervezett ünnepséget mindenképp megtartják május 17-én. Ez azonban hivatalosan semmit sem jelent, csak egy szimbolikus borstörés az orrunk alá, amellyel azt mutatják, hogy még a halottainkat sem tisztelik. Ez egy nagyon aljas megoldás, hiszen ha annyira szerettek volna egy román temetőt, meg lehetett volna keresni a román katonák sírjait, és ott létesíteni egyet ebből a pénzből. Illetve, ha civilizált módon megkerestek volna, hogy szeretnének egy román emlékművet állítani az úzvölgyi temetőbe, mert a térségben harcoltak román katonák is, biztosan megtaláltuk volna a módját” – fejtette ki a polgármester.

• Forrás: Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület Galéria

• Forrás: Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület

A második világháborúban, 1944. augusztus 26-án támadták meg a szovjet csapatok a határvédelmet ellátó alakulatokat. A 2. Ukrán Front túlerőben támadó egységei jelentős veszteségek árán verekedték át magukat a gyengén felszerelt 11. székely határőr zászlóaljon. Az első világháborúban ugyancsak véres összecsapások helyszíne volt a völgy, 1916. augusztusában a román hadsereg ott is megtámadta a keleti határszéleket védő magyar egységeket.

A román csapatokat két hónappal később német segítséggel sikerült kiszorítani Székelyföldről, ennek folytatásaként az Úz-völgyében hosszú harcok alakultak ki. Október folyamán a román csapatokat oroszok váltották ezen a frontszakaszon is, a több hétig váltakozó sikerekkel zajló heves harcok Oroszország háborúból történő kilépésig tartottak. 

Hirdetés
6 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 23., vasárnap

Hétfőtől indul újra Kossuth Rádió

Kossuth Rádió - újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.

Hétfőtől indul újra Kossuth Rádió
Hétfőtől indul újra Kossuth Rádió
2026. augusztus 23., vasárnap

Hétfőtől indul újra Kossuth Rádió

Hirdetés
2026. augusztus 23., vasárnap

Majdnem 12 ezren kaptak különnyugdíjat júliusban

Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közölt adatai szerint júliusban 11 971 személynek folyósítottak különnyugdíjat, eggyel többnek, mint előző hónapban.

Majdnem 12 ezren kaptak különnyugdíjat júliusban
2026. augusztus 23., vasárnap

A GDP közel 31 százalékát tette ki a külföldi államadósság tavasz végén

A pénzügyminisztérium vasárnap közzétett adatai szerint a külföldi államadósság a GDP 30,8 százalékának megfelelő 599,946 milliárd lejre nőtt májusban az előző havi 592,836 milliárd lejről (a GDP 30,5 százaléka).

A GDP közel 31 százalékát tette ki a külföldi államadósság tavasz végén
2026. augusztus 23., vasárnap

Megújult az Isten háza Agyagfalván: a templom ünneplést érdemel, ugyanakkor imádságot követel

Isten jelenléte és a gyülekezet imái a legfontosabbak, hiszen így lesz élettel teli a felújított agyagfalvi református templom, ahol vasárnap tartottak ünnepi istentiszteletet. Közösségi összefogás eredménye volt a felújítás.

Megújult az Isten háza Agyagfalván: a templom ünneplést érdemel, ugyanakkor imádságot követel
Hirdetés
2026. augusztus 23., vasárnap

Közvélemény-kutatást indított az egyik egészségügyi szakszervezet az új bértörvény elfogadásáról

A Solidaritatea Sanitară szakszervezeti szövetség országos közvélemény-kutatást indított az egészségügyi dolgozók között arra nézve, hogy az új közalkalmazotti bértörvényt el kellene-e fogadni, avagy sem.

Közvélemény-kutatást indított az egyik egészségügyi szakszervezet az új bértörvény elfogadásáról
2026. augusztus 23., vasárnap

Tarlótűz pusztított, öt autó teljesen kiégett

Tarlótűz pusztított vasárnap délután a Segesvárhoz tartozó Róra faluban, ebben pedig öt jármű is kiégett egy kertben – közli a Maros megyei tűzoltóság.

Tarlótűz pusztított, öt autó teljesen kiégett
2026. augusztus 23., vasárnap

Szikláról zuhant le egy turista, koponyasérüléssel, valamint kéz- és lábtöréssel szállították kórházba

Egy Kolozs megyei turista lezuhant szombaton egy szikláról a Csalhó-hegységben; SMURD-mentőhelikopterrel szállították a marosvásárhelyi sürgősségi kórházba.

Szikláról zuhant le egy turista, koponyasérüléssel, valamint kéz- és lábtöréssel szállították kórházba
Hirdetés
2026. augusztus 23., vasárnap

A lovas ünnep idén sem engedett a színvonalból, látványból

Több mint 120 programmal várta a közönséget csütörtöktől vasárnapig a 19. Székelyföldi Lovas Ünnep. Négy napig ismét a lovak, a lovas sportágak, hagyományőrzés és életmód volt fókuszban a a gyergyószentmiklósi Krigel lovaspályán.

A lovas ünnep idén sem engedett a színvonalból, látványból
2026. augusztus 23., vasárnap

Már csak a déli megyékben van elviselhetetlenül meleg – nálunk viharosra fordulhat az időjárás

Hétfőn az ország nyolc megyéjében és Bukarestben lesz még kánikula, a hegyvidéken és a deli régiókban viharok várhatók.

Már csak a déli megyékben van elviselhetetlenül meleg – nálunk viharosra fordulhat az időjárás
2026. augusztus 23., vasárnap

Nőni fog a Duna vízhozama Romániában, de így is elmarad az augusztusi átlagtól

A Duna vízhozama az országba való belépési pontnál (a baziási szakaszon) a jövő hét vége felé 1550 m³/s-ra emelkedik, ám továbbra is jóval az augusztusi sokéves átlag – 3900 m³/s – alatt marad az INHGA előrejelzése szerint.

Nőni fog a Duna vízhozama Romániában, de így is elmarad az augusztusi átlagtól
Hirdetés