Hirdetés
Hirdetés

Román emlékművet avatnak az Úz-völgyében

• Forrás: Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület

• Forrás: Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület

Nagyszabású ünnepségen avatnak román katonai emlékművet az úzvölgyi sírkertben. A második világháborúban elesett magyar és német katonák, illetve civilek emlékére állított fakeresztek mellé már számos betonkeresztet állítottak, illetve egy nagyobb emlékművet is emeltek a két világégésben hősi halált halt román katonáknak. Az 1944. augusztus-szeptemberében zajló Úz-völgyi harcokban egyébként nem vettek részt román alakulatok.

Iszlai Katalin

Szüszer Róbert

2019. április 29., 14:522019. április 29., 14:52

A nemzet hőseire emlékezik május 17. és 19. között a Dormánfalvi (Dărmanești) önkormányzat, ebből az alkalomból vásárt, focimeccset és emlékműavatást is tartanak. Az utóbbi alaposan felborzolta a kedélyeket Hargita megyében. Az emlékműavatást ugyanis közigazgatási szempontból vitatott területen, az úzvölgyi haditemetőben tervezik,

a közel nyolcezer négyzetméteres telket mind a Bákó megyei Dormánfalva, mind pedig a Hargita megyei Csíkszentmárton a magáénak tekinti.

Hirdetés

Az emlékműállításról a Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület adott hírt a Facebook-oldalán, közzétéve a helyszínen készült fényképeket is. A dormánfalvi önkormányzat képviselő-testülete egyébként márciusban döntött arról, hogy a haditemetőt a település magánvagyonából a közvagyonába minősíti át. Ez az intézkedés minden kétséget kizáróan azt mutatja, hogy

a Bákó megyei város a sajátjaként kezeli a vitatott területet.

„Évek óta zajlik egy területi vita Úzvölgye kapcsán a két önkormányzat között” – tudtuk meg Gergely Andrástól, Csíkszentmárton polgármesterétől. Mint mondta, a ma is érvényben lévő, 1968-ból származó, 2-es számú törvény értelmében

Úzvölgye település közigazgatásilag Csíkszentmártonhoz tartozik.

„Állítólag sok évvel ezelőtt a Bákó Megyei Kataszteri Hivatal akkori igazgatója és a Hargita Megyei Kataszteri Hivatal néhai vezetője megegyeztek abban, hogy természetesebb határ lenne az Úz-patak, és bélyegzőt nyomtak kölcsönösen a térképekre. Ettől a törvény nem változott, ennek értelmében pedig mi továbbra is jogot formálunk a területre. Arról nem is beszélve, hogy a csíkszentmártoni önkormányzat közvagyoni tulajdonát képezi a temető, ezt legutóbb 2010-ben egy kormányhatározattal is megerősítették. Amióta létezik, a szentmártoni önkormányzat kezeli és gondozza a temetőt, most meg arra eszméltünk, hogy Dormánfalva elindított egy elsajátítási folyamatot” – nehezményezte a községvezető.

• Forrás: Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület Galéria

• Forrás: Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület

Hozzátette: ezt pár nappal korábban vették észre, és

azonnal felszólították a dormánfalvi önkormányzatot, hogy vonja vissza a határozatát, amellyel közvagyonukba vették a temetőt.

A hivatalos eljárás szerint ugyanis azelőtt, hogy a törvényszékhez fordulhatnának, először a kibocsátóhoz kell folyamodni, hogy vonja vissza a határozatot. A polgármester azonban úgy gondolja, hogy a felszólításuk hatására nem fogják ezt megtenni, ezért a törvényszékhez fognak fordulni.

Idézet
Értesítettük azokat a szerveket is, akiktől hathatós segítséget tudunk várni, hiszen mi nagyon kicsik vagyunk ebben az ügyben. A magyar hadügyminisztérium megtette a kellő lépéseket, de úgy látszik, egyelőre nincs eredménye

– részletezte Gergely András.

A polgármester elmondása szerint egyébként akkor szembesültek azzal, hogy a magyar katonai temetőben román kereszteket és emlékművet állítottak a tudtuk nélkül, amikor április elején egy temetőtakarítás céljából a helyszínre látogattak.

• Forrás: Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület Galéria

• Forrás: Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület

Ennek láttán a szentmártoni községvezető azonnal tiltakozó jegyzéket küldött a dormánfalvi hivatalnak, amelyre rövidesen meg is jött a válasz. Azt írták, hogy törvényesen, a hadügyminisztérium engedélyével jártak el, és hivatkoztak arra is, hogy a bákói kataszter szerint Dormánfalva része a temető.

Gergely András szerint

ez az ügy nem más, mint egy újabb történelemgyártási kísérlet, hiszen olyan helyen létesítettek egy román temetőt, ahol egyetlen román katona sincs eltemetve.

„Ez fizikai képtelenség lenne, hiszen 1917 novemberében nyitotta a temetőt az osztrák-magyar hadsereg, ekkor pedig már nem is a románokkal háborúztak, hiszen az oroszok leváltották őket a határon. Persze volt román temető is a közelben, de nem itt. Nyilvánvalóan könnyebb volt egy kész, gondozott temetőben kialakítani egy román parcellát, mint egy teljesen újat létesíteni. A kőkereszteket ráadásul egy olyan sétányon állították fel, ahol senki sincs eltemetve. Úgy látjuk, az a szándékuk, hogy a tervezett ünnepséget mindenképp megtartják május 17-én. Ez azonban hivatalosan semmit sem jelent, csak egy szimbolikus borstörés az orrunk alá, amellyel azt mutatják, hogy még a halottainkat sem tisztelik. Ez egy nagyon aljas megoldás, hiszen ha annyira szerettek volna egy román temetőt, meg lehetett volna keresni a román katonák sírjait, és ott létesíteni egyet ebből a pénzből. Illetve, ha civilizált módon megkerestek volna, hogy szeretnének egy román emlékművet állítani az úzvölgyi temetőbe, mert a térségben harcoltak román katonák is, biztosan megtaláltuk volna a módját” – fejtette ki a polgármester.

• Forrás: Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület Galéria

• Forrás: Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület

A második világháborúban, 1944. augusztus 26-án támadták meg a szovjet csapatok a határvédelmet ellátó alakulatokat. A 2. Ukrán Front túlerőben támadó egységei jelentős veszteségek árán verekedték át magukat a gyengén felszerelt 11. székely határőr zászlóaljon. Az első világháborúban ugyancsak véres összecsapások helyszíne volt a völgy, 1916. augusztusában a román hadsereg ott is megtámadta a keleti határszéleket védő magyar egységeket.

A román csapatokat két hónappal később német segítséggel sikerült kiszorítani Székelyföldről, ennek folytatásaként az Úz-völgyében hosszú harcok alakultak ki. Október folyamán a román csapatokat oroszok váltották ezen a frontszakaszon is, a több hétig váltakozó sikerekkel zajló heves harcok Oroszország háborúból történő kilépésig tartottak. 

Hirdetés
6 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 24., szombat

Kifütyülték Nicușor Dan elnököt, ő pedig ennek a felelősségéről beszélt a román fejedelemségek egyesülésének ünnepén

Boldog ünnepet kívánt Nicușor Dan államfő szombaton mindazoknak, akik kifütyülték a román fejedelemségek egyesülésének ünnepe alkalmából Focșani-on tartott rendezvényen.

Kifütyülték Nicușor Dan elnököt, ő pedig ennek a felelősségéről beszélt a román fejedelemségek egyesülésének ünnepén
Hirdetés
2026. január 24., szombat

Nagyobb volt a szombat déli földrengés mint az elsőre mérték

Az országos földfizikai intézet (INCDFP) szakemberei a Richter-skála szerinti 3-asról 3,2-esre módosították a szombat délben Vrancea megyében történt földrengés erősségét.

Nagyobb volt a szombat déli földrengés mint az elsőre mérték
2026. január 24., szombat

Újabb földrengés volt az országban, ebben a hónapban már a tizennegyedik

A Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt szombaton 11 óra 51 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Újabb földrengés volt az országban, ebben a hónapban már a tizennegyedik
2026. január 24., szombat

Új fordulat a csenei gyilkosságban: kábítószer-ügyben is nyomoznak

A temesvári szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) is vizsgálódik a csenei gyilkosság ügyében, miután az ebben érintett 13 éves gyermek szervezetében drogot mutattak ki.

Új fordulat a csenei gyilkosságban: kábítószer-ügyben is nyomoznak
Hirdetés
2026. január 24., szombat

Ilie Bolojan: a PSD-nek kell eldöntenie, marad-e a kormánykoalícióban

A Szociáldemokrata Pártnak (PSD) magának kell döntenie arról, hogy kormányon marad vagy kilép a koalícióból – nyilatkozta péntek este Ilie Bolojan miniszterelnök.

Ilie Bolojan: a PSD-nek kell eldöntenie, marad-e a kormánykoalícióban
2026. január 23., péntek

A februári sívakációt érinti a következő tanév legfőbb változása

Közvitára bocsátotta pénteken az oktatási minisztérium a 2026–2027-es tanév rendjének tervezetét, amely szerint az új iskolai év 2026. szeptember 7-én kezdődik, és 2027. június 18-áig tart.

A februári sívakációt érinti a következő tanév legfőbb változása
2026. január 23., péntek

Szánkózás közben esett a folyóba két kisgyerek, egyikük eltűnt a jeges vízben – frissítve

Egy négy- és egy ötéves gyermek beesett péntek délután a Kis-Szamosba Szamosújváron; egyiküket kimentette a vízből egy fiatalember, a négyéves azonban eltűnt, búvárok keresik – közölte a Kolozs megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.

Szánkózás közben esett a folyóba két kisgyerek, egyikük eltűnt a jeges vízben – frissítve
Hirdetés
2026. január 23., péntek

Lehet, hogy mégsem vezetik ki a gázárplafont áprilisban

A gázárplafon áprilisi kivezetése még nem biztos, de a jelenleg folyó elemzés eredményei alapján a következő két héten belül döntés várható ez ügyben – jelentette ki pénteken Ilie Bolojan.

Lehet, hogy mégsem vezetik ki a gázárplafont áprilisban
2026. január 23., péntek

Lavina volt egy romániai út közelében – fotók

Lavina következett be pénteken Beszterce-Naszód megyében, az Óradnát (Rodna) Radnaborberekkel (Valea Vinului) összekötő, a Radnai-havasok Nemzeti Parkba vezető községi út közelében – tájékoztattak a helyi hatóságok.

Lavina volt egy romániai út közelében – fotók
2026. január 23., péntek

Továbbra sincs döntés Borbolyék fellebbezéséről

Nem tudja még érdemben tárgyalni a Marosvásárhelyi Ítélőtábla azoknak a fellebbezéseknek a tárgyalását, amelyeket a Borboly Csaba és tizenkét másik ember elleni büntetőper vádlottjai nyújtottak be az elsőfokú ítélet kihirdetése után.

Továbbra sincs döntés Borbolyék fellebbezéséről
Hirdetés