
Potápi Árpád János. Archív
Fotó: Soós Lajos/MTI
Több mint 160 ezer diákot ért el idén a Határtalanul programhoz kapcsolódó középiskolai vetélkedő, amelyet évek óta megszervez Magyarország Nemzetpolitikai Államtitkársága. A nagydöntő résztvevőit Potápi Árpád János köszöntötte szerdán.
2024. június 12., 21:282024. június 12., 21:28
2024. június 12., 21:312024. június 12., 21:31
A Nemzetpolitikai Államtitkárság a jövőben is mindent megtesz a Kárpát-medencei ifjúság támogatása érdekében, mert magyar fiatalok nélkül nincs magyar jövő – fogalmazott Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a Határtalanul középiskolai vetélkedő szerdán tartott online nagydöntőjének megnyitóján.
Köszöntőjében az államtitkár úgy fogalmazott, „a Határtalanul program célja, hogy minden magyar fiatal iskolás évei alatt legalább egyszer, a magyar kormány támogatásával eljuthasson a szomszédos országok magyarlakta területeire. A Határtalanul középiskolai vetélkedő küldetése hasonló:
Az államtitkár gratulált a nagydöntőbe jutott 19 anyaországi és külhoni csapatnak, illetve felkészítő tanáraiknak, hozzátéve: noha a csapatok különböző régiókból érkeznek, összeköti őket magyarságuk és közös történelmi gyökereik.
A Határtalanul középiskolai vetélkedő nagyszabású Kárpát-medencei vetélkedősorozat, amelynek keretében a résztvevő magyarországi és külhoni csapatok történelmi, földrajzi és néprajzi kérdésekben mérik össze tudásukat. Az idei évben rekordszámú, közel 400 osztály jutott a középdöntőbe, közülük 19 csapat a nagydöntőbe.
A verseny első helyezettje az Eötvös József Gimnázium (Budapest) lett, a második helyezett a Békéscsabai SZC Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Technikum és Kollégium (Békéscsaba), a harmadik a Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központ (Eszék).
A második és harmadik helyezett 300–300 ezer forintot jutalomban részesül, a nagydöntős osztályok felkészítő tanárai pedig 100 ezer forint ösztöndíjat kapnak. A legjobb csapatok emellett részt vehetnek a Honfoglaló táborban augusztusban Noszvajon.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
1 hozzászólás