
A Békás-szoros hovatartozásáról szóló per Hargita megye számára kedvezőtlenül végződött. Archív
Hargita megye önkormányzata rendkívüli perorvoslati lehetőséggel élt a Békás-szoros hovatartozásáról döntő perben, amelyben júniusban született jogerős ítélet. Most ennek érvénytelenítését kérik a legfelsőbb bíróságtól.
2020. október 23., 08:372020. október 23., 08:37
A Legfelsőbb Ítélő és Semmítőszékhez fordult Hargita Megye Tanácsa annak érdekében, hogy érvénytelenítsék azt a jogerős ítéletet, amelyet júniusban hozott a Ploiesti-i Ítélőtábla Gyergyószentmiklós és a moldvai Almásmező határperében, megerősítve, hogy a Békás-szoros a Neamț megyeiekhez tartozik.
Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke már a kifogásolt jogerős ítélet kihirdetése után jelezte, hogy rendkívüli jogorvoslatért folyamodnak, miután az ítélőtábla másodfokon elutasította a gyergyószentmiklósiak keresetét a határperben.

Jogerős bírósági ítélet született arról, hogy a Békás-szoros közigazgatásilag nem Hargita, hanem Neamț megyéhez tartozik. A Ploiești-i Ítélőtábla másodfokon megváltoztatta a Prahova Megyei Törvényszék elsőfokú döntését, amely Hargita megyének kedvezett.
A Hargita megyei tanács elnöke azt kifogásolta, hogy elutasították a megyei önkormányzat belépését a perbe, holott több jogszabály szerint a megyék határtelepüléseinek határvitáit a megyei önkormányzatok bevonásával kell rendezni, mivel ilyen esetben megyehatárokról is szó van. Időközben nyilvánossá vált a Ploiesti-i Ítélőtábla döntésének indoklása is, amely egyértelművé tette, hogy
Ennek alapján utasították el a Hargita Megyei Tanács belépési kérését a perbe, érveiket nem is tárgyalták.
Egy aláírás következményei
A Békás-szoros és a körülötte fekvő 700 hektáros terület hovatartozását 1998-ban egy kataszteri dokumentáció elkészítése után Hargita és Neamț megye kataszteri hivatala jegyzőkönyvben rögzítette, eszerint a terület Almásmezőhöz tartozik. Ezt a dokumentumot Gyergyószentmiklós akkori alpolgármestere is aláírta. A perben a város azt kifogásolta, hogy a kérdéses jegyzőkönyvet a gyergyószentmiklósiak tévedésből, annak tudatában írták alá, hogy az az általuk ismert, 1968-ban megállapított határt rögzíti, mivel nem mutatták be nekik az új rajzokat.
Ezt az érvelést az első fokon tavaly ítéletet hozó Prahova Megyei Törvényszék elfogadta, a moldvaiak fellebbezése után másodfokon illetékes Ploiesti-i Ítélőtábla viszont nem. A jogerős ítélet indoklása szerint a kataszteri dokumentáció megfelel a törvénynek, a jegyzőkönyv mellékletében pedig szerepel a határvonal leírása, rajza, és nem bizonyítható a gyergyószentmiklósiak beleegyezésének rosszhiszemű befolyásolása.
Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte szerdán a Prahova megyei törvényszék azt a férfit, aki fejszével végzett várandós élettársával.
Kovászna megyében tavaly 518 pénzbírságot róttak ki azokra, akik ok nélkül tárcsázták az 112-es sürgősségi hívószámot.
Egy napra beszüntették a munkát az észt hátterű vállalat fuvarozói Románia számos városában, közöttük Sepsiszentgyörgyön is. A Bolt egyik fuvarozója szerint a megemelt jutalék, a megszorítások és a kommunikációhiány okozza a felháborodást.
Újabb, ideiglenes célállomást jelentettek be szerdán, ahová a marosvásárhelyi reptérről utazhatunk majd.
Raluca Turcan nemzeti PNL-s képviselő szerdán bejelentette, módosító indítványt nyújt be egy általa kezdeményezett törvénytervezethez, amely lehetővé tenné az alkotmánybírák egyénenkénti anyagi felelősségre vonását az államnak okozott kár esetén.
Járdára írt verssorok jelentek meg a napokban a sepsiszentgyörgyi Olt-utcában: a tettes ismeretlen, de az ott dolgozók egy érzelmes, szerelmes ismeretlennek tulajdonítják az akciót.
Az utolsó simításokat végzi a kormány a közigazgatási reformról szóló tervezeten, amelyet sürgősségi rendelet formájában készül elfogadni – nyilatkozta szerdán Cseke Attila fejlesztési miniszter.
A legfelsőbb bíróság „trükközése” miatt Románia valószínűleg el fog veszíteni 231 millió euró uniós támogatást.
Márton Áron születésének 130. évfordulója alkalmából 2026-ot emlékévvé nyilvánította szerdán a Szenátus, elfogadva az erről szóló törvénytervezetet.
Jogerősen hét év és tíz hónap szabadságvesztésre ítélte szerdán a bukaresti ítélőtábla a „zsenimentornak” is nevezett K. Lajost két kiskorú fiú ellen elkövetett nemi erőszak miatt.
3 hozzászólás