
A Békás-szoros hovatartozásáról szóló per Hargita megye számára kedvezőtlenül végződött. Archív
Hargita megye önkormányzata rendkívüli perorvoslati lehetőséggel élt a Békás-szoros hovatartozásáról döntő perben, amelyben júniusban született jogerős ítélet. Most ennek érvénytelenítését kérik a legfelsőbb bíróságtól.
2020. október 23., 08:372020. október 23., 08:37
A Legfelsőbb Ítélő és Semmítőszékhez fordult Hargita Megye Tanácsa annak érdekében, hogy érvénytelenítsék azt a jogerős ítéletet, amelyet júniusban hozott a Ploiesti-i Ítélőtábla Gyergyószentmiklós és a moldvai Almásmező határperében, megerősítve, hogy a Békás-szoros a Neamț megyeiekhez tartozik.
Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke már a kifogásolt jogerős ítélet kihirdetése után jelezte, hogy rendkívüli jogorvoslatért folyamodnak, miután az ítélőtábla másodfokon elutasította a gyergyószentmiklósiak keresetét a határperben.

Jogerős bírósági ítélet született arról, hogy a Békás-szoros közigazgatásilag nem Hargita, hanem Neamț megyéhez tartozik. A Ploiești-i Ítélőtábla másodfokon megváltoztatta a Prahova Megyei Törvényszék elsőfokú döntését, amely Hargita megyének kedvezett.
A Hargita megyei tanács elnöke azt kifogásolta, hogy elutasították a megyei önkormányzat belépését a perbe, holott több jogszabály szerint a megyék határtelepüléseinek határvitáit a megyei önkormányzatok bevonásával kell rendezni, mivel ilyen esetben megyehatárokról is szó van. Időközben nyilvánossá vált a Ploiesti-i Ítélőtábla döntésének indoklása is, amely egyértelművé tette, hogy
Ennek alapján utasították el a Hargita Megyei Tanács belépési kérését a perbe, érveiket nem is tárgyalták.
Egy aláírás következményei
A Békás-szoros és a körülötte fekvő 700 hektáros terület hovatartozását 1998-ban egy kataszteri dokumentáció elkészítése után Hargita és Neamț megye kataszteri hivatala jegyzőkönyvben rögzítette, eszerint a terület Almásmezőhöz tartozik. Ezt a dokumentumot Gyergyószentmiklós akkori alpolgármestere is aláírta. A perben a város azt kifogásolta, hogy a kérdéses jegyzőkönyvet a gyergyószentmiklósiak tévedésből, annak tudatában írták alá, hogy az az általuk ismert, 1968-ban megállapított határt rögzíti, mivel nem mutatták be nekik az új rajzokat.
Ezt az érvelést az első fokon tavaly ítéletet hozó Prahova Megyei Törvényszék elfogadta, a moldvaiak fellebbezése után másodfokon illetékes Ploiesti-i Ítélőtábla viszont nem. A jogerős ítélet indoklása szerint a kataszteri dokumentáció megfelel a törvénynek, a jegyzőkönyv mellékletében pedig szerepel a határvonal leírása, rajza, és nem bizonyítható a gyergyószentmiklósiak beleegyezésének rosszhiszemű befolyásolása.
Ezer utas fordult meg a marosvásárhelyi reptéren Virágvasárnap, ez volt az első nap, amikor elindult a bázisgép és újraindultak a járatok. Mint elhangzott: a légikikötő Erdély kapuja, és a turistának meg kell mutatni a régió értékeit.
Két közlekedési bűncselekmény miatt indítottak eljárást a rendőrök vasárnap Hargita megyében: egy férfit ittas vezetésen, egy fiatalt pedig jogosítvány nélküli autózáson értek.
Megsérült hétfőn egy 15 éves lány, miután kiesett egy mozgó autóbuszból a 15A jelzésű országúton, a Beszterce-Naszód megyei Harina település közelében.
Tavaly 31 ezerre volt tehető a betöltetlen állások száma Romániában a statisztikák szerint, ami ötezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
Az üzemanyag árának emelkedését fékező újabb intézkedésekről tárgyalnak hétfőn a Victoria-palotában a koalíciós pártok képviselői – értesült az Agerpres politikai forrásokból.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) előrejelzése szerint hétfő reggel 10 órától kedd reggel 10 óráig a szél erősödése, mérsékelt csapadék, a hegyekben pedig havazás és hóréteg kialakulása várható.
Öt személy életét vesztette hétfő reggel egy Kolozs megyében történt közúti balesetben.
79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító.
A romániaiak 89 százaléka elégedetlen azzal, ahogyan a kormány az üzemanyagválságot kezelte – derül ki a CURS egy friss felméréséből.
A kőolajat leszámítva nem áll rosszul Románia az energiahordozók terén, mégis egyre költségesebbek ezek a lakosság számára. Mi ennek az oka? – ehhez hasonló kérdésekkel fordultuk Antal Lóránthoz, a szenátus energiaügyi bizottságának elnökéhez.
3 hozzászólás