
A Békás-szoros hovatartozásáról szóló per Hargita megye számára kedvezőtlenül végződött. Archív
Hargita megye önkormányzata rendkívüli perorvoslati lehetőséggel élt a Békás-szoros hovatartozásáról döntő perben, amelyben júniusban született jogerős ítélet. Most ennek érvénytelenítését kérik a legfelsőbb bíróságtól.
2020. október 23., 08:372020. október 23., 08:37
A Legfelsőbb Ítélő és Semmítőszékhez fordult Hargita Megye Tanácsa annak érdekében, hogy érvénytelenítsék azt a jogerős ítéletet, amelyet júniusban hozott a Ploiesti-i Ítélőtábla Gyergyószentmiklós és a moldvai Almásmező határperében, megerősítve, hogy a Békás-szoros a Neamț megyeiekhez tartozik.
Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke már a kifogásolt jogerős ítélet kihirdetése után jelezte, hogy rendkívüli jogorvoslatért folyamodnak, miután az ítélőtábla másodfokon elutasította a gyergyószentmiklósiak keresetét a határperben.

Jogerős bírósági ítélet született arról, hogy a Békás-szoros közigazgatásilag nem Hargita, hanem Neamț megyéhez tartozik. A Ploiești-i Ítélőtábla másodfokon megváltoztatta a Prahova Megyei Törvényszék elsőfokú döntését, amely Hargita megyének kedvezett.
A Hargita megyei tanács elnöke azt kifogásolta, hogy elutasították a megyei önkormányzat belépését a perbe, holott több jogszabály szerint a megyék határtelepüléseinek határvitáit a megyei önkormányzatok bevonásával kell rendezni, mivel ilyen esetben megyehatárokról is szó van. Időközben nyilvánossá vált a Ploiesti-i Ítélőtábla döntésének indoklása is, amely egyértelművé tette, hogy
Ennek alapján utasították el a Hargita Megyei Tanács belépési kérését a perbe, érveiket nem is tárgyalták.
Egy aláírás következményei
A Békás-szoros és a körülötte fekvő 700 hektáros terület hovatartozását 1998-ban egy kataszteri dokumentáció elkészítése után Hargita és Neamț megye kataszteri hivatala jegyzőkönyvben rögzítette, eszerint a terület Almásmezőhöz tartozik. Ezt a dokumentumot Gyergyószentmiklós akkori alpolgármestere is aláírta. A perben a város azt kifogásolta, hogy a kérdéses jegyzőkönyvet a gyergyószentmiklósiak tévedésből, annak tudatában írták alá, hogy az az általuk ismert, 1968-ban megállapított határt rögzíti, mivel nem mutatták be nekik az új rajzokat.
Ezt az érvelést az első fokon tavaly ítéletet hozó Prahova Megyei Törvényszék elfogadta, a moldvaiak fellebbezése után másodfokon illetékes Ploiesti-i Ítélőtábla viszont nem. A jogerős ítélet indoklása szerint a kataszteri dokumentáció megfelel a törvénynek, a jegyzőkönyv mellékletében pedig szerepel a határvonal leírása, rajza, és nem bizonyítható a gyergyószentmiklósiak beleegyezésének rosszhiszemű befolyásolása.
Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
3 hozzászólás