A Békás-szoros hovatartozásáról szóló per Hargita megye számára kedvezőtlenül végződött. Archív
Hargita megye önkormányzata rendkívüli perorvoslati lehetőséggel élt a Békás-szoros hovatartozásáról döntő perben, amelyben júniusban született jogerős ítélet. Most ennek érvénytelenítését kérik a legfelsőbb bíróságtól.
2020. október 23., 08:372020. október 23., 08:37
A Legfelsőbb Ítélő és Semmítőszékhez fordult Hargita Megye Tanácsa annak érdekében, hogy érvénytelenítsék azt a jogerős ítéletet, amelyet júniusban hozott a Ploiesti-i Ítélőtábla Gyergyószentmiklós és a moldvai Almásmező határperében, megerősítve, hogy a Békás-szoros a Neamț megyeiekhez tartozik.
Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke már a kifogásolt jogerős ítélet kihirdetése után jelezte, hogy rendkívüli jogorvoslatért folyamodnak, miután az ítélőtábla másodfokon elutasította a gyergyószentmiklósiak keresetét a határperben.
Jogerős bírósági ítélet született arról, hogy a Békás-szoros közigazgatásilag nem Hargita, hanem Neamț megyéhez tartozik. A Ploiești-i Ítélőtábla másodfokon megváltoztatta a Prahova Megyei Törvényszék elsőfokú döntését, amely Hargita megyének kedvezett.
A Hargita megyei tanács elnöke azt kifogásolta, hogy elutasították a megyei önkormányzat belépését a perbe, holott több jogszabály szerint a megyék határtelepüléseinek határvitáit a megyei önkormányzatok bevonásával kell rendezni, mivel ilyen esetben megyehatárokról is szó van. Időközben nyilvánossá vált a Ploiesti-i Ítélőtábla döntésének indoklása is, amely egyértelművé tette, hogy
Ennek alapján utasították el a Hargita Megyei Tanács belépési kérését a perbe, érveiket nem is tárgyalták.
Egy aláírás következményei
A Békás-szoros és a körülötte fekvő 700 hektáros terület hovatartozását 1998-ban egy kataszteri dokumentáció elkészítése után Hargita és Neamț megye kataszteri hivatala jegyzőkönyvben rögzítette, eszerint a terület Almásmezőhöz tartozik. Ezt a dokumentumot Gyergyószentmiklós akkori alpolgármestere is aláírta. A perben a város azt kifogásolta, hogy a kérdéses jegyzőkönyvet a gyergyószentmiklósiak tévedésből, annak tudatában írták alá, hogy az az általuk ismert, 1968-ban megállapított határt rögzíti, mivel nem mutatták be nekik az új rajzokat.
Ezt az érvelést az első fokon tavaly ítéletet hozó Prahova Megyei Törvényszék elfogadta, a moldvaiak fellebbezése után másodfokon illetékes Ploiesti-i Ítélőtábla viszont nem. A jogerős ítélet indoklása szerint a kataszteri dokumentáció megfelel a törvénynek, a jegyzőkönyv mellékletében pedig szerepel a határvonal leírása, rajza, és nem bizonyítható a gyergyószentmiklósiak beleegyezésének rosszhiszemű befolyásolása.
Pénteki délutáni ülésén készül jóváhagyni a Bolojan-kormány a második deficitcsökkentő csomag részét képező jogszabálytervezeteket.
Új, biztonságosabb helyre költözik szeptember elsejétől az Urbana Transport bethlenfalvi buszfordulója, azonban nem kell messzire menniük az iskolásoknak és utasoknak.
A Harvíz Rt. víz- és szennyvízhálózat-bővítési óriásprojektje és a gázüzemű buszok helyzete is szóba került a csíkszeredai önkormányzati képviselő-testület pénteki soros ülésén. A város összesen négy elektromos iskolabuszt vehet át nemsokára.
Idén először nem az iskolákban, hanem a bukaresti kormány- és elnöki palota előtt nyitják meg az új tanévet a tanárok, így tiltakozva az ellen, hogy a kormány teljesen elhanyagolja az oktatást.
Marosvásárhelyen a városi tanácsosok pénteken módosították a 2025-2026-os tanévre érvényes iskolahálózatot, belefoglalva abba a Marosvásárhelyi Római Katolikus Líceumot.
Pénteken is sztrájkőrséget álltak a tanügyi szakszervezetek az oktatási minisztériumnál, mert elégedetlenek a kormány deficitcsökkentő intézkedéseivel.
Halálos balesetet okozott egy ittasan és eltiltás hatálya alatt vezető férfi péntekre virradóra a Kolozs megyei Felsőkosályon.
A Bolojan-kormány által bejelentett intézkedések elleni tiltakozásuk jeléül meghatározatlan időre sztrájkba lépnek péntektől a községek és kisvárosok polgármesteri hivatalainak alkalmazottai.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint Románia állandó lakossága 2024 elejéhez képest 31 545 fővel 19 036 031 főre csökkent 2025. január elsejére.
Új turisztikai fejlesztés veszi kezdetét Borszéken: az európai uniós támogatás révén olyan fejlesztéseket eszközölnek, amelyek hosszú távon növelhetik a város turisztikai vonzerejét.
3 hozzászólás