
Fotó: Gábos Albin
A tizenharmadik apostolnak is nevezett Szent Pál megtérését ünnepli január 25-én a katolikus egyház. Emléknapja, a szentírási történetre utalva pálforduló; a néphitben időjárás-, termés- és haláljósló hiedelmek, szokások fűződnek hozzá.
2020. január 23., 10:542020. január 23., 10:54
A Damaszkuszba menekült Krisztus-tanítványok ádáz üldözője, a tarsuszi farizeus, Saul, úton feléjük a mennyei fényességtől leesett a lóról, Jézus pedig megkérdezte tőle: „miért üldözöl engem?” Az Úrral folytatott párbeszéd élményének hatására élete megváltozott, és a kereszténység legnagyobb térítő apostolává vált. A későbbiekben nevet váltott, és római nevét, a Paulust használta. Az ünnep ennek a lelki fordulatnak állít emléket. Egyik legnagyobb érdeme, hogy minden népnek egyenlő jogokat hirdetett Krisztus üdvözítő tervében, ezért a népek apostolának is nevezik.
„Jóra fordulásának” ünnepén a régiek úgy tartották, hogy a tél ellenkezőjére fordul, elviszi a jeget, vagy hoz. Annyi hó fog esni még, amennyire a pajtába besüt a nap. Ha pedig fényes Szent Pál, / Minden termés szépen áll. / Ha Pál fordul köddel, / Jószág hullik döggel.” Úgy tartották: Pálnak fordulása, fél tél elmúlása, azaz,
A csíkpálfalvi plébániatemplomban a vasárnap a 12 óra 30 perctől kezdődő búcsús szentmise főcelebránsa Tamás József nyugalmazott püspök lesz, a homíliát Csintalan László ny. plébános mondja. A liturgiát az Erdélyi Mária Rádió élő adásban közvetíti.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!