Hirdetés
Hirdetés

Összeugrasztotta az állam a munkaadókat és a munkavállalókat

Pál Dénes, a Melinda cégcsoport alapítója

Pál Dénes, a Melinda cégcsoport alapítója szerint reményt kell adni a helyi gazdasági szereplőknek, hogy ne adják fel

Fotó: Borbély Fanni

Hiába kért segítséget a politikumtól, választ sem kapott levelére a székelyudvarhelyi Melinda cégcsoport. A vállalat azt kérte, hogy az állam számolja fel a nagyvállalatokat sújtó tisztességtelen versenyhátrányt. Pál Dénes cégalapító szerint baj van. Nagyinterjú.

Kozán István

2025. július 17., 07:502025. július 17., 07:50

2025. július 18., 10:232025. július 18., 10:23

– Amikor jól megy a gazdaság, akkor mindenki boldog. Amikor viszont baj van a gazdasággal, akkor sokan idegesek.

– Érdemes megfigyelni, hogy miből is lesz a válság. Sokszor azt hallani, hogy a kormány válságot „csinált”. Ez azonban tévedés, hiszen a kormány azok közé tartozik, aki anélkül, hogy befektessen, nyereségrészesedést kap, neki tehát nem érdeke a válság.

Idézet
A kormány egyébként is a kifizetéseknél mindig a lista élén áll, vagyis ő kéri elsőként a pénzt.

Ezzel nincs is probléma, hiszen azzal, hogy mindannyian befizetjük az adókat, tulajdonképpen szolidárisak vagyunk az állammal, hogy tudja működtetni az iskolákat, a kórházakat, a közintézményeket, tudja utalni a nyugdíjakat.

Amikor azonban az állam elkövet egy rakás ökörséget, és emiatt bajba kerül, tehát még több pénzre van szüksége, akkor csavar egyet és azt mondja a nagy cégeknek, hogy mostantól nem profitadót fogtok fizetni, hanem forgalmi adót. Emiatt még az év első felében írtunk egy levelet a pénzügyminiszternek. Azonban semmi választ nem kaptunk.

Hirdetés

– Közben már az a kormány is megbukott, amelyikben RMDSZ-es volt a pénzügyminiszter.

– Igen, valóban. Különben elgondolkodtató a politika és a vállalkozások viszonya. Megvizsgáltuk a volt székelyudvarhelyi polgármester, Gálfi Árpád egyik mandátumának az időszakát és a mi cégcsoportos tevékenységünket. Nos, négy év alatt befektettünk húsz millió eurót Székelyudvarhelyen, amit, ha egy új, idegen vállalkozó tett volna, akkor vörös szőnyeggel várják a politikusok és a városvezetők. Mi viszont tudja mit kaptunk?

– Kíváncsian hallgatom.

Azt, hogy a Bethlen utca aszfaltozásával leálltak a Melinda székhelyének kezdete előtt. Ezt ne vegye szemrehányásnak, de 34 éve fizetjük az adót tisztességesen.

Idézet
Volt, aki az évek során megkérdezte tőlünk, hogy hoztak-e nekünk pénzt a politikusok? Erre azt válaszoltam, hogy „akkor nagy a boldogságunk, ha nem vittek”.
Galéria

– Még egy kicsit térjünk vissza arra a bizonyos levélre, mert talán ott van a kutya elásva.

– Konkrétan amiatt emeltük fel a szavunkat abban a levélben, hogy két évvel ezelőtt bevezettek egy olyan adótételt, amely azonnal tisztességtelen versenyt eredményezett. Az úgynevezett forgalmi adóról, az egyszázalékos árbevétel-adóról van szó (románul impozit minim pe cifra de afaceri, IMCA). Azért tartjuk ezt diszkriminatívnak, mert kizárólag az 50 millió euró feletti éves árbevételű vállalkozásokat érinti, ami tisztességtelen versenyelőnyt biztosít a 49,99 millió euró alatti éves forgalmat megvalósító összes vállalkozás számára.

– …bocsánat, hogy félbe szakítom, de muszáj megértenem. Tehát, minden egyes romániai nagyvállalat, amelynek éves forgalma több mint 50 millió euró, azaz 250 millió lej, évente be kell fizessen 500 ezer eurót, vagyis 2,5 millió lejt az államkasszába csak úgy?

– Igen, abban az esetben, ha az adott cég profit rátája (bruttó profit aránya az árbevételből) nem éri el a 6,25 százalékot. Ha eléri, akkor nem forgalmi adót fizet, hanem 16 százalékos profitadót; ezt az eredményességet elérni azonban ma már nagyon nehéz, a mi szegmensünkben konkrétan lehetetlen. Amit még fontos kiemelni, hogy a nagyvállalatok ezt az 1 százalékos forgalmi adót akkor is kötelesek befizetni, amikor 0 nyereségük van, vagy éppen veszteséges a tevékenységük.

Idézet
Tehát a sokat hangoztatott egységes adókulcs korántsem egységes már.

Néhány konkrét példával alátámasztanám ezt a kijelentést. Amennyiben a nagyvállalat bruttó profitrátája „csak” 4 százalék, a forgalmi adó 25 százalékot visz el a profitból; ha ez az eredményességi mutató 2 százalék, akkor már a profit 50 százalékát kell befizetni; 1 százalékos hatékonyság esetében pedig jelen körülmények között az adókulcs 100 százalék, tehát minden megtermelt eredményt elvisz. Abban az esetben, ha 0 profit van, vagyis a jövedelmek éppen csak fedezik a költségeket, akkor a forgalmi adó átfordítja a nagyvállalatot veszteségbe és ez a szint alatt a veszteséget hatványozottan mélyíti. Ezáltal pedig az állam fokozottan hozzájárul ahhoz, hogy erodálódjon a működéshez szükséges tőke.

Pál Dénes, a Melinda cégcsoport alapítója Galéria

Amennyiben nem változtatnak a jelenlegi hozzáálláson, akkor sokaknak nem kell öt évben gondolkodniuk

Fotó: Borbély Fanni

– Tulajdonképpen mit kértek abban a levélben?

– Azt kértük a levélben – hiszen tudatában vagyunk, hogy a költségvetésnek pénzre van szüksége –, hogy töröljék el az egyszázalékos forgalmi adót (IMCA), vagy terjesszék ki minden gazdasági szereplőre, árbevétel mértékétől függetlenül. Mint mondtam, nem kaptunk választ. Egyre inkább azt tapasztaljuk amúgy, hogy szavak szintjén várják a vállalkozókat az országba, aki azonban itt van, arra nem figyelnek kellőképpen.

Idézet
Volt olyan pillanat a cégcsoportunk életében, amikor Romániában és Magyarországon összesen 960 alkalmazottunk volt.

Akkor úgy éreztem, hogy az a célom, hogy „ezredes” legyek, közben azonban rá kellett jönnöm, hogy nem a foglalkoztatottság a fontos, hanem az, hogy nyereséges legyen a cégcsoport.

Idézet
Jelenleg 620 körül van a munkatársaink száma, a jelenlegi helyzet miatt szükséges, hogy lecsökkentsük ezt 500-ra.

– A nagy cégek amúgy sok esetben azzal játszadoznak, hogy szétszedik a cégjüket több kisebb vállalkozásba, így kerülik el azt, hogy forgalmi adót fizessenek.

– Mi is leültünk ismert jogi szakemberekkel, hogy megtárgyaljuk a helyzetet. Szerintük utólag az állami intézmények be tudják bizonyítani, hogy azért szedted szét a céget, hogy ne kelljen forgalmi adót fizess. Nem mentünk ebbe bele. Mi csak abban reménykedhetünk, hogy a 2024. január 1-jén hatályba lépett és ez év végén lejáró sürgősségi kormányrendeletet (OUG 115/2023) nem hosszabbítják meg.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

– Ön évtizedek óta a pályán van, tehát mindenben volt része. Mit tud tenni egy nagyvállalkozó ilyen esetekben?

– Mindent megteszünk annak érdekében, hogy próbáljuk csökkenteni a költségeinket, mindenképp optimalizálnunk kell, át kell szerveznünk a cégen belül egy sor folyamatot. Acélkereskedő vállalatunknak tizenkét raktára van a két országban, ebből csak négyet hagynánk meg.

Idézet
Minden egyes átszervezés áldozatot is követel, de minden válság lehetőséget is jelent a jövőre nézve.

Az is lehet, hogy az ezredesből hamarosan százados leszek.

– A szavait egyfajta segélykiáltásként értelmezem, ami nyilván nemcsak az öné, hanem nagyon sok cégvezetőé. Hogyha az állam nem hallja meg, akkor még nagyobb bajba kerül, hiszen országszerte jelentős munkanélküliséggel kell számolnia.

– Nagyon fontos volna a józan ész; emlékezhetünk ugye a nemrég sokat emlegetett politikai jelszóra: „Győzzön a józan ész”. Abba a bizonyos levélbe is azt írtam, hogy vizsgálják meg és hozzanak egy olyan döntést, ami reményt ad a helyi gazdasági szereplőknek, hogy ne adják fel. Valahogy úgy fogalmaztam, hogy egy hosszú és összetett válságban nem elvenni kell, hanem támogatni kell a vállalkozásokat.

Idézet
Nem rejtjük véka alá, hogy a vállalkozók kezdtek reményvesztettek és közömbösek lenni, mert tehetetlenek és mert a szavaik pusztába kiáltó szónak bizonyultak az eltelt két évben.

Mert nincs, aki az érdekeiket képviselje, és mert egy-egy döntést nem előz meg konzultáció és hatástanulmány. Nekünk egy hitel alapú fogyasztási társadalmunk van, nem munkaalapú társadalmunk. Itt jegyzem meg azt is, hogy a két réteget, tehát a munkaadókat és a munkavállalókat gyakorlatilag összeugrasztotta az állam.

Idézet
A munkavállaló ugyanis azt látja, hogy a munkaadó kizsákmányolja őt. Ezzel szemben mi meg azt mondjuk, hogy ő zsákmányol ki minket: ma a munkavállaló mondja meg, hogy mennyit, mikor és mennyiért, illetve hogyan dolgozik stb.

Az állam beleszól a fizetésekbe is: azt mondja, hogy mostantól ennyi lesz a minimálbér. Semmi gond nincs ezzel, de hát a termelékenységet nem követi senki? Sokszor hallom, hogy majd a közszférából elbocsátott alkalmazottakból meríthet a magánszektor. De ejsze abból ne merítsünk, ugyanis sokan nem valók a versenyszférába. Egyet azonban tudni kell: a vállalkozó nem a társadalom ellensége. Elértük azt, hogy a Melinda vállalatok Udvarhelyszék összes vállalati árbevételéhez 11 százalékot, Hargita megye teljes árbevételének megvalósításához pedig 5 százalékot adnak hozzá. 150 ezer tonna árut mozgatunk meg évente, kezdve a kikötőkből való kirakodástól egészen a végső fogyasztóhoz való eljuttatásban.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

– Ha már itt tartunk, Ön szerint melyik volt az a kormány, amely esetében azt érezte, hogy rendben működött a gazdaság, illetve jó volt a kommunikáció az állam és a magánszféra között.

– Szerintem Mugur Isărescu idejében (szerk. megj.: az Isărescu-kormány Romániában 1999. december 22. és 2000. december 28. között működött). Aztán a 2015-17-es időszakban, amikor lecsökkentették az adókat, ha valaki haragudott ezekre az intézkedésekre, akkor az én voltam. Azt mondtam, hogy az államháztartás és az adórendszer úgy volt beállítva, hogy kiegyenlítették egymást.

Idézet
És akkor jön egy ökör, s megváltoztatja az egészet.

Senkinek nem volt annyi józan esze, hogy azt mondja: „emberek, ezt ne tegyük”. Mintha az országot valaki kész akarva el akarta volna adósítani. Meg kell érteni, hogy az állam számára a pénzt a gazdaság termeli ki, tehát a vállalatok. És persze az altalajkincsekből származó bevételek. És még engedjen meg egy megjegyzést: az állam a bajban nem azt kérte az állampolgáraitól, például a nyugdíjasoktól, hogy fizessenek be egy százalékot. Ezzel szemben azt kérte a nagyvállalkozóktól – mindegy, hogy mekkora a veszteségük –, hogy legyenek szolidárisak, mert az államnak kell a pénz.

– Itt kell ismét közbeékelnem: nagyrészt az állam felelőssége a parajdi bányakatasztrófa is, hiszen az állami intézmények, vállalatok nem figyeltek oda az állami vagyonra. Pontosabban tönkretették azt. Amúgy, ha megmarad a forgalmi adó, akkor hol látja a nagyvállalkozókat, illetve az Ön vállalkozását mondjuk öt év múlva?

– Hogyha nem változtatnak a jelenlegi hozzáálláson, akkor sokaknak, sokunknak nem kell öt évben gondolkodniuk, sokkal rövidebbre kell vegyük a távot. Tehát ha az állam nem tartatja be a játékszabályokat, és nem teremti meg annak a feltételét, hogy a cégek egyenlő játékszabályokkal harcoljanak meg a piacért, akkor nem tudjuk kigazdálkodni a forgalmi adót.

Idézet
Nem építhetjük be az árba ezt az adót, hiszen a konkurencia (gondolok azokra, akiket nem érint a forgalmi adó) sokkal olcsóbban tudja ugyanazt a terméket forgalmazni.

A fogyasztó pedig nyilván őt választja. Éppen ezért nem ülünk tétlenül és nagy erőkkel folynak az átszervezési intézkedések a működési költségek csökkentése érdekében. Ezek egyik szükségszerű következménye a munkatársak számának csökkentése is. Ezáltal pedig az állam jár rosszul, mivel nő a munkanélküliség, csökken a munkabérekkel összefüggő befizetett adók mértéke és csökken a kereslet is a vásárlóerő csökkenésével összhangban. Végül de nem utolsó sorban,

Idézet
ilyen válságos időszakban kénytelenek vagyunk felélni a tartalékainkat, ami negatívan befolyásolja jövőbeli beruházási kedvünket és lehetőségeinket is.

Ezen következmények elszenvedője elsősorban a helyi önkormányzat, amely nem jut elegendő jövedelemhez. Mindez pedig ismét az országos költségvetési hiányt súlyosbíthatja.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

– Hasonlítsuk össze a román kormány intézkedéseit mondjuk a magyarral. Utóbbi miben segíti a nagyvállalkozót?

– Van egy gyárunk itt Székelyudvarhelyen, amit a magyar kormány kezdeményezéséből és anyagi segítségével építettünk meg: ők adtak egymillió eurót, mi pedig még hozzátettünk ötmilliót és megépítettünk egy kazángyárat. Ma már ötven ember dolgozik ott. Ebben a gyárban azonban nem is az üzlet a fontos, hanem maga a gyártás, hiszen nézzünk csak körül Romániában:

Idézet
lassan kezdünk elfelejteni országszerte gyártani bármit is.

Egyértelműen a magyar kormánynak volt köszönhető, hogy rávett minket a gyártásra, hiszen abból indultunk ki velük együtt, hogy mit tudunk csinálni azzal az acél alapanyaggal, amit mi forgalmazunk. Az alapanyag tehát a kezünkben volt, kellett azonban egy gyár, hogy ne csak az alapanyagot adjuk el, hanem esetenként egy végterméket is – és ez lett a nálunk gyártott kazán, kandalló és vízmelegítő. A termékeinket a Melinda Instal országos hálózatán kívül már két multinacionális vállalatnál is meg lehet vásárolni. A román állam viselkedése a gazdasággal szemben egy kicsit olyan, mint az autoimmun betegség: a szervezet megtámadja a szervezetet.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

Udvarhelyszéki gazdasági szakember meglátásai
Geréb László gazdasági szakember is nyilatkozott a Székelyhonnak. Szerinte az egyszázalékos forgalom alapú adó nem egy hirtelen kitalált adónem, egész Európában, sőt más kontinenseken is léteznek forgalomalapú adók. „A lényegük abban áll, hogy mindenkit megpróbálnak bevonni az adózási rendszerbe, még a veszteséges cégeket is. Az államok abból a megfontolásból indulnak ki, hogy mindenkinek hozzá kell járulnia a közösségi kiadásokhoz. A romániai 1 százalékos forgalmi adó legnagyobb problémája az 50 millió eurós éves árbevételi küszöb, mert ennek a küszöbnek a bevezetése versenyt torzít: versenyelőnybe hozza az azalatti forgalmat megvalósító cégeket az afölötti forgalmat megvalósítókkal szemben, vagyis a nagyvállalkozásokat negatívan diszkriminálja” – emelte ki a lényeget. Mint fogalmazott, ez a küszöb nemcsak a jelenlegi nagyvállalkozásoknak rossz, hanem magának az egész gazdaságnak is, mert ez egyben egy növekedési határt, növekedési gátat jelent. „Az 50 millió eurós forgalom a közepes vállalkozások számára egy plafon, amit nem szabad elérniük; így ez az adónem ebben a formában a természetes növekedést is gátolja azoknál a vállalkozásoknál, amelyek valahol 40 és 50 millió eurós forgalom között működnek. Ezek a cégek ugyanis azzal számolnak, hogy ha feljutnak az 50 milliós határ fölé, akkor az 1%-os forgalmi adóval már rögtön a veszteséges zónába kerülnek. Az 50 millió eurós küszöb hátrányainak a kiküszöbölésére több jó megoldás is létezik, amelyek feloldják a forgalmi adók versenytorzító hatását. Javasolt lenne a kormányzatnak ezeket minél sürgősebben figyelembe venni, még mielőtt a nagyvállalati szektor a működésképtelenség határára nem kerül.”

Hirdetés
3 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 26., hétfő

Csíkszékért díjat kapott Sebestyén Ottó plébános

Csíkszékért díjjal tüntette ki az RMDSZ Csíki Területi Szervezete Sebestyén Ottó zsögödi plébánost hétfőn este.

Csíkszékért díjat kapott Sebestyén Ottó plébános
Hirdetés
2026. január 26., hétfő

Tankokra, rakétarendszerekre, járőrhajókra és drónokra is jut pénz a SAFE-hitelkeretből

Radu Miruță védelmi miniszter hétfői sajtótájékoztatóján ismertette a Románia 9,53 milliárd eurós SAFE-hitelkeretéből finanszírozott haderőfejlesztési programot, amelyik 21 beruházást irányoz elő.

Tankokra, rakétarendszerekre, járőrhajókra és drónokra is jut pénz a SAFE-hitelkeretből
2026. január 26., hétfő

Az adócsökkentés után most a víz- és szemétszállítási díjak csökkentését kérték a tiltakozók Sepsiszentgyörgyön

Bár a sepsiszentgyörgyi polgármester már megígérte a helyi adók csökkentését, petíciót is benyújtanak a helyzet miatt tiltakozók – hangzott el az újabb, hétfőn tartott tiltakozáson, ahol a víz- és szemétszállítás díjának csökkentését is kérték.

Az adócsökkentés után most a víz- és szemétszállítási díjak csökkentését kérték a tiltakozók Sepsiszentgyörgyön
2026. január 26., hétfő

Hogyan szökhetett meg a börtönből az emberölésért elítélt török állampolgár? – kivizsgálják az esetet

Vizsgálatot indított a bukaresti Rahova börtönben az Országos Büntetés-végrehajtási Igazgatóság (ANP) és az igazságügyi minisztérium, miután egy emberölésért elítélt török állampolgár nem tért vissza a számára engedélyezett eltávozásról.

Hogyan szökhetett meg a börtönből az emberölésért elítélt török állampolgár? – kivizsgálják az esetet
Hirdetés
2026. január 26., hétfő

Csenei gyilkosság: a gyermekvédelem a 13 éves gyanusított neuropszichológiai vizsgálatának eredményeire vár

A csenei gyermekgyilkosságban érintett 13 éves fiú jelenleg a családja által választott lakóhelyen tartózkodik, a Temes megyei Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (DGASPC) felügyelete alatt – nyilatkozta hétfőn intézmény szóvivője.

Csenei gyilkosság: a gyermekvédelem a 13 éves gyanusított neuropszichológiai vizsgálatának eredményeire vár
2026. január 26., hétfő

Tüntetés Kézdivásárhelyen: az adóemelés úgy jött rá a drágulásokra, mint „tortára a cseresznye”

Mintegy 300–400 ember vett részt hétfő délután az Erdélyi Magyar Szövetség helyi önkormányzati képviselői által kezdeményezett „adóellenes” tüntetésen. Néhány szórványos bekiabálástól eltekintve a megmozdulás békésen zajlott.

Tüntetés Kézdivásárhelyen: az adóemelés úgy jött rá a drágulásokra, mint „tortára a cseresznye”
2026. január 26., hétfő

Igazságügyi minisztérium: munkacsoporttal vizsgálják újra a büntethetőség alsó korhatárát

Munkacsoportot hozott létre az igazságügyi minisztérium a büntethetőség alsó korhatárának felülvizsgálatára – jelentette be hétfőn Radu Marinescu tárcavezető.

Igazságügyi minisztérium: munkacsoporttal vizsgálják újra a büntethetőség alsó korhatárát
Hirdetés
2026. január 26., hétfő

Többnemzetiségű tüzérségi hadgyakorlat kezdődik Romániában

Az erdélyi Nagysinken (Cincu) működő NATO-támaszpont lőtere lesz a katonai szövetség most kezdődő, Dynamic Front 26 elnevezésű többnemzetiségű tüzérségi hadgyakorlatának egyik helyszíne – közölte hétfőn a román védelmi minisztérium (MAPN).

Többnemzetiségű tüzérségi hadgyakorlat kezdődik Romániában
2026. január 26., hétfő

Az ónos eső miatt újból jegesedésre van kilátás Csíkszeredában

Óvatosságra inti a sofőröket és a gyalogosokat Bors Béla, Csíkszereda alpolgármestere, hiszen a hétfő reggeli után újabb jegesedés várható az ónos eső miatt a megyeszékhelyen.

Az ónos eső miatt újból jegesedésre van kilátás Csíkszeredában
2026. január 26., hétfő

Megvolt az első egyeztetés, februárban várható az országos költségvetés elfogadása

Ilie Bolojan miniszterelnökkel tárgyalt hétfőn Nicușor Dan államfő a Cotroceni-palotában. Az elnöki hivatal közleménye szerint a kormányfő közelgő németországi látogatásának előkészítéséről és Románia 2026-os költségvetéséről is egyeztettek.

Megvolt az első egyeztetés, februárban várható az országos költségvetés elfogadása
Hirdetés