Hirdetés
Hirdetés

Országos szintfelmérők: kartoték adat csupán vagy valóban hasznos visszajelzés a diák számára?

Egy kizárólag írásbeli felmérés korlátozott képet ad egy gyermek valódi képességeiről •  Fotó: Haáz Vince

Egy kizárólag írásbeli felmérés korlátozott képet ad egy gyermek valódi képességeiről

Fotó: Haáz Vince

Eddig főleg azt nézték a második, negyedik és hatodik osztályosok szintfelmérő tesztjein, hogy tudja-e a gyerek a tananyagot. Idéntől azt is vizsgálnák, tudja-e használni azt a való életben. Az osztálytermi valóság azonban ennél jóval árnyaltabb.

Hajnal Csilla

2026. május 20., 10:452026. május 20., 10:45

Idén először a második, negyedik és hatodik osztályos országos szintfelmérések kísérleti feladatokat is tartalmaznak, amelyek azt mérik, mennyire tudják a gyerekek a tanultakat a mindennapi életben alkalmazni, és amelyek több tantárgy ismeretanyagát is ötvözik – legalábbis a tervek szerint.

Hirdetés

Második osztályban sok kisdiák megijed a teszt kifejezéstől, de a tanítók igyekeznek megnyugtatni őket azzal, hogy nincs túl nagy jelentősége ennek, csak felmérik a tudásszintjüket, viszont tény, hogy

minden gyereket másképp érint érzelmileg egy vizsgahelyzet.

Negyedikben már nem szoronganak annyira, főleg mert más van tapasztalatuk a teszteléssel, hatodikban viszont már van egy fontosabb szerepe is a tesztnek:

a diákok vizsgahelyzetben érezhetik magukat, hiszen csak két év választja el őket a nyolcadik végi országos felmérőktől, amely alapján középiskolát választanak.

A szintfelmérőn hatvan percet írhatnak, és a teszteket mindig a tanintézet egy másik tanítója javítja. A helyzet érdekessége, hogy nem kötelező a vizsga,

semmi veszítenivalója nincs annak a gyereknek, aki nem írja meg, nem is kell utólag sem megírnia.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

A teszteredmények és a valóság

Az eredmények nem kerülnek nyilvánosság elé – nem írják be a naplóba, és nem teszik közzé. Kivétel, ha a szülő vagy a tanuló írásban kéri, akkor az eredmény átváltható osztályzatra, és bekerülhet a naplóba. Emellett

a pedagógusok a szülőket és a gyerekeket is tájékoztatják a tesztek eredményeiről.

A jogszabály szerint a tanár az összes tanuló adatait elemzi, majd a rendelkezésére álló idő 25 százalékát arra fordítja, hogy felzárkóztassa azt, aki lemaradt, továbbá elmélyítse az ismereteket, tantárgyak közötti kapcsolatokat mutasson és tehetséggondozást végezzen – a kiemelkedő tanulókat szakkörrel, projektekkel fejlessze, de úgy, hogy a többi gyerek se maradjon háttérben.

A valóság azonban kicsit árnyaltabb, hiszen ritkán van kapacitása egy pedagógusnak arra, hogy a felsoroltakat maradéktalanul megvalósítsa – főleg

ha számos eltérő képességű, köztük több sajátos nevelési igényű diák van egy osztályban.

Vajda Gyöngyi, negyedikeseket tanító marosvásárhelyi pedagógus úgy véli, a tanítók amúgy is differenciáltan oktatnak, a feladatokat általában személyre szabja a pedagógus, de egy heterogén osztályban nagy kihívás egyszerre felzárkóztatni és tehetséget is gondozni.

Hozzátette, az egységesített teszteken alapuló értékelési rendszer nem kedvez a differenciált oktatás szemléletének. Pedig a személyre szabott fejlesztés alapelve éppen az, hogy

minden gyermeket önmagához mérjünk – a saját korábbi teljesítményéhez, a saját fejlődéséhez –, ne pedig a társaihoz viszonyítsunk.

Az egységes mércével mért tudáspróbák ezért komoly kockázatot hordoznak: ha eltérő képességű, eltérő ütemben fejlődő gyerekeket azonos elvárásrendszer alapján ítélünk meg, azzal könnyen kudarcélményt idézünk elő azokban, akik éppen nem ott tartanak, ahol a norma elvárja – holott saját útjukon esetleg jelentős előrelépést tettek.

A tanító napi szinten nyomon követi minden tanítványa fejlődését – egy egyszeri, következmény nélküli felmérés ehhez érdemi pluszt nem ad hozzá •  Fotó: Olti Angyalka Galéria

A tanító napi szinten nyomon követi minden tanítványa fejlődését – egy egyszeri, következmény nélküli felmérés ehhez érdemi pluszt nem ad hozzá

Fotó: Olti Angyalka

Csak írásbeli felmérés ez, ami nem nyújt reális képet

Az előző évek tapasztalatai alapján Vajda Gyöngyi kifejtette, hogy a tesztek nagyon elrugaszkodtak a valóságtól, hiszen

nem azt mérték, amit az iskolában tanultak.

Eddig másodikban elbeszélő fogalmazást kértek anyanyelvből, ami nem volt reális, hiszen éppencsak megtanultak írni-olvasni a gyerekek. Hozzátette, idén valamennyire egyszerűsítettek, közelítenek a valósághoz, de az alapvető ellentmondás megmarad: egy kizárólag írásbeli felmérés korlátozott képet ad egy gyermek valódi képességeiről – különösen, ha tudjuk, hogy az írásbeliség az élete során az egyik legritkábban alkalmazott eszköze lesz.

Az életkompetenciák – a helyzetfelismerés, a problémamegoldás, az alkalmazkodóképesség – standardizált tesztlapon nem mérhetők hitelesen.

Az eddigi tapasztalat azt mutatta, hogy ezek az értékelések jobbára statisztikai adattá váltak, amelyből sem a pedagógus, sem a szülő, sem a gyermek nem tudott valódi visszajelzést kiolvasni.

A tanító egyébként is napi szinten nyomon követi minden tanítványa fejlődését – egy egyszeri, következmény nélküli felmérés ehhez érdemi pluszt nem ad hozzá. Nem véletlen, hogy az évek során egyre többen tekintettek rá fölösleges teherként – foglalta össze a marosvásárhelyi pedagógus.

A másodikosok május 12-14. között írták meg a teszteket, a negyedikesek kedden, május 19-én kezdték meg a románnal, majd 20-án írják a matematikát és természettudományt, illetve 21-én az anyanyelvi felmérővel zárul számukra. A hatodikosok első tesztje május 26-án lesz, román nyelv és kommunikáció, illetve május 27-én matematika és természettudományok terén bizonyítanak, majd május 28-án anyanyelvi írásbeli készségeiket mérik fel.

szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 20., szerda

Kormányalakítás: azokkal is egyeztet az államfő, akik első körben kimaradtak

Nicușor Dan államfő csütörtökre a Cotroceni-palotába hívta egyeztetésre az ország gazdasági és politikai helyzetéről az Egységben Romániáért parlamenti frakció, a BÉKE – Románia az első parlamenti frakció és a függetlenek képviselőit.

Kormányalakítás: azokkal is egyeztet az államfő, akik első körben kimaradtak
Hirdetés
2026. május 20., szerda

PSD-RMDSZ? Sehogy sem jön ki a parlamenti matek az AUR nélkül

Kelemen Hunor szövetségi elnök kedd este ismét leszögezte, hogy az RMDSZ nem venne részt egy kisebbségi kormányban a Szociáldemokrata Párt (PSD) oldalán.

PSD-RMDSZ? Sehogy sem jön ki a parlamenti matek az AUR nélkül
2026. május 20., szerda

Kelemen Hunor a kormányalakításról: jelenleg szinte lehetetlen stabil többséget létrehozni

A kormánytöbbség kialakításához a pártoknak előbb-utóbb rugalmasabbá kell tenniük az álláspontjukat, mert a cotroceni-i konzultációk első fordulója után nem körvonalazódott megoldás – jelentette ki kedd este az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor.

Kelemen Hunor a kormányalakításról: jelenleg szinte lehetetlen stabil többséget létrehozni
2026. május 19., kedd

Már nem penészes falak közt tárolják a liszteszsákokat – javuló élelmiszer-biztonság

Tíz éve még gyakori probléma volt, hogy penészes falak közt, rossz raklapokon tárolták az alapanyagokat, de ma ez már nem jellemző – a szakhatóság vezetője szerint folyamatosan javulnak a körülmények a Hargita megyei élelmiszeripari egységekben.

Már nem penészes falak közt tárolják a liszteszsákokat – javuló élelmiszer-biztonság
Hirdetés
2026. május 19., kedd

Elmondták a véleményüket az emberek az adóhatóság szolgáltatásairól

Összesítette a pénzügyminisztérium az Országos Adóhatóság (ANAF) szolgáltatásaival és a Privát Virtuális Tér (SPV – Spațiu Privat Virtual) elnevezésű platformmal kapcsolatban az adófizetők részéről beérkezett visszajelzéseket.

Elmondták a véleményüket az emberek az adóhatóság szolgáltatásairól
2026. május 19., kedd

Ügyvivő külügyminiszter: a NATO keleti szárnyán, köztük Romániában történik a legtöbb drónincidens

A NATO keleti szárnyának országai közül Romániában történik a legtöbb drónincidens Ukrajna közelsége miatt – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján az ügyvivő külügyminiszter.

Ügyvivő külügyminiszter: a NATO keleti szárnyán, köztük Romániában történik a legtöbb drónincidens
2026. május 19., kedd

Szünetelni fog az ivóvíz-szolgáltatás Gyergyószentmiklós több utcájában

Meghibásodás történt az ivóvízhálózaton, a javítási munkálatok ideje alatt szünetelni fog az ivóvíz-szolgáltatás szerdán Gyergyószentmiklós több utcájában 8-16 óra között.

Szünetelni fog az ivóvíz-szolgáltatás Gyergyószentmiklós több utcájában
Hirdetés
2026. május 19., kedd

Börtön is járhat a jövőben az egészségügyben dolgozók megfélelmlítéséért vagy a velük szembeni agresszióért

Kedvezően véleményezte kedden a szenátus jogi bizottsága azt a törvénytervezetet, amely bírsággal vagy szabadságvesztéssel bünteti az egészségügyi dolgozókkal szembeni megfélemlítést vagy agressziót.

Börtön is járhat a jövőben az egészségügyben dolgozók megfélelmlítéséért vagy a velük szembeni agresszióért
2026. május 19., kedd

Elhunyt Scherer Péter színművész

64 éves korában elhunyt Scherer Péter, az egyik legismertebb magyar színművész – adta hírül Facebook-oldalán az általa is alapított Nézőművészeti Kft. színtársulat.

Elhunyt Scherer Péter színművész
Elhunyt Scherer Péter színművész
2026. május 19., kedd

Elhunyt Scherer Péter színművész

2026. május 19., kedd

Román vadászgép lőtt le egy ukrán drónt Észtország felett

Egy légtérvédelmi járőrszolgálatot teljesítő román F-16-os vadászgép lelőtt kedden Észtország fölött egy feltételezések szerint Ukrajnából érkezett drónt – számolt be a Reuters jelentése nyomán az Agerpres.

Román vadászgép lőtt le egy ukrán drónt Észtország felett
Hirdetés