Az idő markában (Csíkkarcfalva, 2006)
Fotó: Balázs Ödön/Székely Kalendárium
Óraátállítás vár ránk ismét vasárnap hajnalban, ezúttal egy körrel visszafelé tekerjük a nagy mánusokat. Bár évek óta rebesgetik, hogy megszabadulunk bioritmusunk ily módon történő felforgatásától, úgy tűnik, ez még jövőben sem esedékes.
2024. október 26., 21:272024. október 26., 21:27
Október 27-én, vasárnap hajnali 4 órakor 3 órára kell visszaállítani az időmérőinket. Ez elvileg azt jelenti, hogy reggel egy órával tovább maradhatunk ágyban, ám a kettős időszámításnak egyéb előnyeit vélték felfedezni azok, akik kitalálták.
Elsőként talán Benjamin Franklin amerikai író, diplomata, üzletember és feltaláló még 1784-ben, de egyes források szerint ő inkább
A 19. század legvégén George Vernon Hudson új-zélandi rovarszakértő is hasonló ötlettel rukkolt elő, ám terve nem kapott kellő figyelmet. Az első világháború idején aztán újból napirendre került, és akkor már be is vezették.
Napóra Sepsiillyefalván...
Fotó: Keszthelyi Sándor/Székely Kalendárium
Elsőként az Osztrák–Magyar Monarchiában és Németországban, 1916. április 30-án, példájukat pedig csakhamar más országok, így Nagy-Britannia és az Egyesült Államok is követték, de később valamennyien visszaálltak a normál időszámításra. A második világégéskor már az USA vitette elő folyamatosan az órát – ez volt a War Time.
Magyarországon 1954-ben vezették be ismét a csúcsterheléskor jelentkező kapacitáshiány enyhítésére, de csak három évig volt érvényben, 1980-ban viszont újra alkalmazták, energiatakarékossági megfontolásból; a nyári időszámítás akkor még március utolsó vasárnapjától szeptember utolsó vasárnapjáig tartott.
Addigra már az Európai Gazdasági Közösség (az EU elődje) összes tagállama, a következő évtől pedig a Szovjetunió is bevezette, miután az öreg kontinens egyes országaiban már 1966-tól kísérletezgettek vele. Végül 1996-ig kellett várni az európai egységesítésig, amikor is az óra-visszaállítás időpontját kitolták október utolsó vasárnapjáig.
Kezdetben – az energiatakarékosság mellett – olyan előnyeit hangoztatták a mellette érvelők, mint a természetes világításban eltölthető szabadidő növekedése vagy a szabadban végezhető munka idejének meghosszabbodása.
Ahogy viszont telt az idő, az ellenzői száma is egyre gyarapodott.
… Fiatfalván…
Fotó: Keszthelyi Sándor/Székely Kalendárium
Ez utóbbiak az óraátállításnak elsősorban az emberi szervezetre gyakorolt káros hatását bizonygatják, nem beszélve arról, hogy bevezetése óta, amikor az áramfogyasztás még a bioritmusunkat követte, a légkondicionálók és számítógépek számának növekedésével sok minden megváltozott, és nem föltétlenül az esti lámpagyújtás emészti fel a legtöbb energiát.
Bizonyos felmérések alapján azt is kimutatták, hogy a tavaszi óraátállítást követő napokban jelentősen megnő az infarktusos esetek száma, a korai sötétedés aluszékonyságot, lehangoltságot, a fényhiány pedig egy sor további tünetet is okoz, de akár a depresszió és az öngyilkosságra való hajlam is felerősödhet. Olyan „apróságokról” nem is beszélve, mint például
Ez utóbbi szemponttal többek között Medvegyev akkori orosz elnök is előhozakodott, amikor megindokolta, hogy országa – 2011-ben – miért töröli el az óraátállítást, ami a Kreml előzetes számítása szerint alig 0,01 százalékos fogyasztásnövekedést vetített előre. De nemcsak Oroszország tett így, hanem Fehéroroszország is, míg Ukrajna csak tervbe vette, de végül elállt tőle. Nem így Törökország, ahol 2016 őszétől kezdve végleg megmaradtak a nyári időszámítás mellett, amit Brazília 2019-től, Irán pedig 2022 szeptembere óta mellőz. A grönlandiak tavaly tavasszal álltak át végérvényesen a nyári időszámításra.
… Bögözben…
Fotó: Keszthelyi Sándor/Székely Kalendárium
Időközben az Európai Bizottság is „kapcsolt”, és – az Európai Parlament kezdeményezésére – 2018. szeptember 12-én benyújtotta az évszakokhoz kapcsolódó óraátállítás megszüntetéséről szóló irányelvjavaslatot, amely értelmében minden uniós országban megszűnne az évi kétszeri óraátállítás, és szabadon megváltoztatható lenne az egyes időzónákhoz való tartozás. Jelenleg ugyanis három standard időzóna van az Európai Unión belül: a nyugat-európaihoz Írország és Portugália tartozik, a közép-európaihoz 17 tagállam, köztük Magyarország, míg a kelet-európaihoz Bulgária, Ciprus, Észtország, Finnország, Görögország, Lettország, Litvánia és Románia.
Eme javaslat megtételét egy olyan EU-szintű felmérés idézte elő, amelyben
Romániában ez az arány 83, Magyarországon 85 százalékot tett ki, és az ottani válaszokból kiderült, hogy minden második megkérdezettnek volt már valamilyen konkrét kára a mesterséges időeltolásból, és nagyjából minden tizedik orvoshoz is fordult emiatt.
… és a székelyudvarhelyi Szent Miklós-hegyen álló római katolikus plébánia falán. Ki állítja át a „mánust”?
Fotó: Keszthelyi Sándor/Székely Kalendárium
Úgy fest, sokan napokig nem tudják kialudni magukat, elkésnek a munkahelyükről, álmatlanságtól szenvednek, és jelentősen emelkedik a szív- és érrendszeri zavarok száma. Nagyon sokan magas vérnyomásra, migrénes rohamokra, fáradékonyságra, depresszióra panaszkodnak, de gyakori jelenség a rossz közérzet, összpontosítás-vesztés, ingerlékenység, étvágytalanság és az emésztési gond is.
Mindezek tükrében az Európai Parlament már a következő évben a tavaszi és őszi óraátállítás 2021-től kezdődő eltörlése mellett döntött – és aztán nem történt semmi. Pedig annak idején mi is nagy örömmel harangoztuk be!
Ehhez ugyanis előbb a tagállamoknak kéne egymás között egyeztetniük, hogy az egységes piac működését ne befolyásolja az egyik vagy másik időzónához való tartozás, ami egyelőre várat magára. Mégpedig azért, mert
Ezt már Vincze Loránt európai parlamenti képviselő mondja, akit a totojázás okáról kérdeztünk.
Vissza 3 órára! (Muhos-patak, 2022)
Fotó: Nagy Botond/Székely Kalendárium
„Ez annak ellenére sem volt prioritás, hogy az Európai Unió minden polgárát érintő kérdésről van szó. Az Európai Parlament legutóbb 2021-ben kérte, hogy az Európai Tanács gyorsítsa fel az eljárást, de azóta sem történt előrelépés. Nem arról van szó, hogy bármely ország ellenezné ezt, egyszerűen nem prioritás, és nagyon sok egyeztetést igényelne. Ugyanis a tagállamokra lenne bízva, hogy a nyári vagy a téli időszámítást választják, ezt minden országban el kellene dönteni valamilyen formában. És
Ellenkező esetben előfordulhat az, hogy eddig egy időzónában lévő szomszédos országok más-más időzónába kerülnek. Ez jelentősen megbonyolítaná az életünket, a gazdaságot ahhoz képest, hogy a cél éppen egy létező probléma megoldása lenne. Személyesen természetesen én is szeretném, ahogy nagyon sokan mások is, hogy ne kelljen többé átállítanunk az órát minden márciusban és minden októberben” – magyarázta lapunknak a politikus.
Mivel a Time Use Initiative (TUI) nemrég az óraátállítás 2026-ig történő megszüntetését javasolta az EU számára 12 pontos időpolitikai kiáltványában, Vincze Lorántot ennek esélyéről is kérdeztük.
Napórás síremlék a nyárádszentmártoni temetőben. Kőbe vésve
Fotó: Nemes Gyula/Székely Kalendárium
A válasza azonban nem ad okot túl sok derűlátásra e tekintetben, mert ennek egyelőre semmilyen jelét nem látja.
„Nincs az Európai Tanács napirendjén. Ettől természetesen a jövőben megszülethet a közös döntés, lehetőség bőven lesz rá” – szögezte le. Ezek szerint – ha csak valami csoda nem történik – még évek múlva is tekergethetjük a mánusokat...
A közelmúltban egyre növekedtek az ingatlanárak Székelyföldön is, és talán nem túlzás azt állítani, hogy mára már az átlagember számára megfizethetetlenek lettek. Egy hozzáértő szerint azonban nemsokára érezhető és látványos változás következik.
Nagyjából 10 ezer sertést vágnak le a most kezdődő disznóvágási szezonban Hargita megyében. Noha bérvágásokat is vállalnak a megyében működő vágóközpontokon, vágóhidakon, a lakosság a disznóvágások jó részét háztáji körülmények között végzi el.
Hálával és örömmel teli búcsús ünnepségen adták át a Krisztus Király Plébánia új épületét Sepsiszentgyörgyön az egyházi év utolsó vasárnapján. A többfunkciós, közösségi érdekeket szolgáló plébániaközpontról Takó István plébános mesélt.
Egy tucatnyi cég jelentkezett a fogyatékkal élő személyeknek szervezett marosvásárhelyi állásbörzére, amelyet szerdán délelőtt tartanak.
Hogyan kell cselekedni egy egészségügyi vészhelyzetben, mikor indokolt mentőt hívni, és hogyan kell újraélesztést végezni – többek között ilyen kérdésekre kaphattak választ a Bethlen Gábor Általános Iskola tanulói (is) egy rendhagyó oktatás révén.
Sepsiszentgyörgyön még mindig a cégek kevesebb mint fele él az önkormányzat által nyújtott de minimis támogatás igénylésének lehetőségével. Idén 123 helyi vállalkozás kérte ingatlanadójának részleges visszatérítését.
Előzetes letartóztatásba került egy 19 éves fiatalember, miután tetten érték drogok eladása közben – tájékoztatta kedden a Bihar megyei rendőrség az Agerprest.
6000 ezer lejt adott át Brance Orbán csapatkapitány a gyergyószentmiklósi kórháznak, amivel prosztatarák szűrővizsgálatok elvégzését támogatják. A Gyergyói Hoki Klub idén is igyekszik felkelteni a figyelmet a szűrővizsgálatok fontosságára.
Lángok csaptak fel egy csíkrákosi lakóház tetőzetén kedd reggel – adja hírül a Hargita megyei tűzoltóság sajtóosztálya.
Statisztikát tett közzé a Kovászna megyei Közüzemek Rt., amelyben a városok közül Kézdivásárhely fest a legrosszabbul a meghibásodások, csőtörések tekintetében. A város alpolgármestere viszont éppen a szolgáltató bíbelődésében látja ennek okát.
1 hozzászólás