Még egy darabig reggel úgy érezhetjük, hogy nyertünk egy órát
Fotó: Pixabay.com
Vasárnap hajnal óta visszatértünk a téli időszámításra, vagyis sokan úgy érezzük még egy darabig, hogy reggel egy órával többet alhatunk, a délutánjaink viszont egyre sötétebbek lesznek. Bár sokáig úgy tűnt, hogy ez lesz az utolsó óraátállítás, várhatóan 2021-ben szüntetik meg ezt az európai uniós gyakorlatot.
2019. október 29., 10:052019. október 29., 10:05
Az évi kétszeri óraátállítás igencsak megosztja az embereket, sokan képesek vitatkozni előnyeiről, hátrányairól. Az érintett országok sem mindig értettek egyet ezzel, legutóbb éppen Finnország kezdeményezte az óraátállítás eltörlését. Ezután az Európai Unió tavaly konzultációt indított az ügyben, amelyen 4,6 millióan fejezték ki véleményüket, és elsöprő többség, 80 százalék a megszüntetés mellett foglalt állást.
Az Európai Bizottság 2018. szeptember 12-én elfogadott javaslata szerint az óraátállítás 2019-ben szűnt volna meg.
Azok az uniós tagállamok, amelyek a nyári időszámítás szerint szeretnék mérni az időt, legutoljára 2021. március utolsó vasárnapján válthatnak nyári időszámításra. A téli időszámítást választó országok utolsó váltása a téli időszámításra 2021. október utolsó vasárnapján történhet meg. Ezt követően az Európai Unió területén szezonális óraátállítás a javaslat értelmében nem lehetséges.
A nyári időszámítás bevezetését kezdetben azért javasolták, mert a napfényes órák magasabb száma miatt energiát lehet vele megtakarítani. Használata azonban más előnnyel is jár: az egy órával hosszabb természetes világítás előny mindazoknak, akik iskolai, munkahelyi tevékenység után a szabadban szerveznek programot.
Az előnyök közé sorolják még, hogy a jobb látási viszonyok miatt csökkenhet a közúti balesetek száma, s mivel az emberek kevesebbet tartózkodnak az utcán sötétben, a bűncselekmények száma is csökkenhet. A kezdeményezésnek azonban kezdettől fogva vannak kritikusai is, szerintük az előnyök nem feltétlenül valósak, hátrányai közé sorolják ugyanakkor, hogy
Lorenzovici Anna háziorvos korábban lapunknak kifejtette, hogy bár folynak kutatások ebben a témakörben, de igazi tanulmányokkal még nem tudták alátámasztani, hogy hosszú távon az egészségre káros hatása lenne az óraátállításnak. A háziorvos is így csak a pillanatnyi hatásokról tudott beszélni, vagyis arról, hogy
„Megtörténik, hogy ilyenkor picit megbolondul átmenetileg a hormonháztartás. Ilyenkor igazából két hormon, a kortizol és a melatonin zavarodik meg. A melatonin, ami az alvásért felel, a sötétben tud a legjobban termelődni. A kortizol is a nap különböző szakaszaiban másként termelődik. Ezt a két hormont tanulmányozzák az óraátállítás kapcsán is” – magyarázta a doktornő, rámutatva:
Lorenzovici Anna azonban hangsúlyozza, egy egészséges, fiatal szervezet gond nélkül alkalmazkodik néhány nap alatt, igazából az idősebbek szervezetét viseli ez meg jobban, meg azokét, akiknél fennáll valamilyen társbetegség is. Már eleve fennálló alvászavar esetén még jobban megzavarhatja a bioritmust az óraátállítás, vagy szív-, szívkoszorúér-betegeknél válthat ki esetleg problémát, mivel a kortizol összefügg a vérnyomással, szívfrekvenciával.
A foglalkoztatási feltételeket, a pályázók értékelését, a munkaszerződések megkötésének szabályait, a munkaszerződések megszüntetésének feltételeit és a munkaügyi joghatósággal kapcsolatos egyéb szempontokat mutatja be Fazakas László ügyvéd.
Valeria Herdea, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) elnöke szerint az országban a háziorvosok közel 20 százaléka 70 évnél idősebb, és sok olyan település van, ahol nincs családorvos.
Hétfőn a Kreml (Oroszország kulturális és hatalmi központja) közölte, hogy nem ismeri Călin Georgescu világnézetét, írja Reuters.
Vasárnap 435 választási incidensről érkezett bejelentés a rendőrséghez – közölte hétfőn a belügyminisztérium szóvivője.
A következő napok legfontosabb feladata a mozgósítás a december elsejei parlamenti választásokra – hangsúlyozta Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, a szövetség államfőjelöltje.
A romániai elnökválasztás első fordulójában résztvevő román állampolgárságú moldovaiak többsége, 56,65 százaléka a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) jelöltjére, Elena Lasconira szavazott – írta hétfőn a Moldpres hírügynökség.
A szavazatszámlálási jegyzőkönyvek több mint 99,93 százalékos feldolgozottságánál Elena Lasconi, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) jelöltje megelőzte a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltjét, Marcel Ciolacut.
Romániai idő szerint hétfő reggel véget ért a külföldi szavazókörzetekben is az államelnök-választás első fordulója.
Kudarcnak nevezte hétfő hajnalban Nicolae Ciucă, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke és államfőjelöltje az államelnök-választás első fordulójában elért eredményét, amiért szerinte a párt teljes vezetőségének vállalnia kell a felelősséget.
Becslése szerint a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke és államfőjelöltje, Elena Lasconi 20 ezer szavazattal meg fogja előzni Marcel Ciolacu szociáldemokrata kormányfőt az államelnökválasztás első fordulójában, és bejut a második fordulóba.
szóljon hozzá!