Már nem sokáig lesz tényező az óraátállítás

Az évi kétszeri óraátállítás igencsak megosztja az embereket, sokan képesek vitatkozni előnyeiről, hátrányairól. Az érintett országok sem mindig értettek egyet ezzel, legutóbb éppen Finnország kezdeményezte az óraátállítás eltörlését. Ezután az Európai Unió tavaly konzultációt indított az ügyben, amelyen 4,6 millióan fejezték ki véleményüket, és elsöprő többség, 80 százalék a megszüntetés mellett foglalt állást.

Az Európai Bizottság 2018. szeptember 12-én elfogadott javaslata szerint az óraátállítás 2019-ben szűnt volna meg.

Az eredeti elképzelés szerint a tagállamoknak 2019 elejéig kellett volna jelezniük, melyik időzónába szeretnének tartozni, de ez a határidő szűkösnek bizonyult, ezért ez év márciusában 2021-re kitolták, addig kell a tagállamoknak eldönteniük, hogy melyik időzóna lenne számukra az előnyösebb vagy elfogadottabb.

Azok az uniós tagállamok, amelyek a nyári időszámítás szerint szeretnék mérni az időt, legutoljára 2021. március utolsó vasárnapján válthatnak nyári időszámításra. A téli időszámítást választó országok utolsó váltása a téli időszámításra 2021. október utolsó vasárnapján történhet meg. Ezt követően az Európai Unió területén szezonális óraátállítás a javaslat értelmében nem lehetséges.

A nyári időszámítás bevezetését kezdetben azért javasolták, mert a napfényes órák magasabb száma miatt energiát lehet vele megtakarítani. Használata azonban más előnnyel is jár: az egy órával hosszabb természetes világítás előny mindazoknak, akik iskolai, munkahelyi tevékenység után a szabadban szerveznek programot.

Előny például az építőiparban, mezőgazdaságban, hogy hosszabb ideig végezhető értékteremtő munka szabadtéri munkahelyeken.

Az előnyök közé sorolják még, hogy a jobb látási viszonyok miatt csökkenhet a közúti balesetek száma, s mivel az emberek kevesebbet tartózkodnak az utcán sötétben, a bűncselekmények száma is csökkenhet. A kezdeményezésnek azonban kezdettől fogva vannak kritikusai is, szerintük az előnyök nem feltétlenül valósak, hátrányai közé sorolják ugyanakkor, hogy

az emberi egészségre, közérzetre rövid távon hátrányos hatású az óra átállítása: alvászavarokat, fáradtságot, depresszív hangulatot okozhat, de egyesek szerint még a szívinfarktus előfordulási gyakorisága is megnő ebben az időszakban.

Lorenzovici Anna háziorvos korábban lapunknak kifejtette, hogy bár folynak kutatások ebben a témakörben, de igazi tanulmányokkal még nem tudták alátámasztani, hogy hosszú távon az egészségre káros hatása lenne az óraátállításnak. A háziorvos is így csak a pillanatnyi hatásokról tudott beszélni, vagyis arról, hogy

ilyenkor szokott előfordulni, hogy alvászavarokkal küszködnek az emberek, emiatt fáradékonyabbak lehetnek, kevésbé tudnak koncentrálni, s depresszívebb lesz a hangulatuk is.

„Megtörténik, hogy ilyenkor picit megbolondul átmenetileg a hormonháztartás. Ilyenkor igazából két hormon, a kortizol és a melatonin zavarodik meg. A melatonin, ami az alvásért felel, a sötétben tud a legjobban termelődni. A kortizol is a nap különböző szakaszaiban másként termelődik. Ezt a két hormont tanulmányozzák az óraátállítás kapcsán is” – magyarázta a doktornő, rámutatva:

panaszokkal is igazából csak a márciusi óraátállításkor jelentkeznek a betegek, ugyanis ilyenkor alszunk kevesebbet egy órával, az őszi plusz egy óra nem szokott gondot okozni.

Lorenzovici Anna azonban hangsúlyozza, egy egészséges, fiatal szervezet gond nélkül alkalmazkodik néhány nap alatt, igazából az idősebbek szervezetét viseli ez meg jobban, meg azokét, akiknél fennáll valamilyen társbetegség is. Már eleve fennálló alvászavar esetén még jobban megzavarhatja a bioritmust az óraátállítás, vagy szív-, szívkoszorúér-betegeknél válthat ki esetleg problémát, mivel a kortizol összefügg a vérnyomással, szívfrekvenciával.