Optimizmus, várakozás és aggodalom

A nemrég életbe lépett oktatási törvény előírásai kapcsán csíki iskolaigazgatók, valamint a főtanfelügyelő véleményét kérdeztük. Az igazgatók vélekedése nem egyhangúan pozitív vagy negatív, van, amit üdvözölnek az új törvényben, és van, ami elé aggodalommal tekintenek.

Az új oktatási kerettörvény alapjaiban változtatja meg a román oktatási rendszert azáltal, hogy tíz évessé teszi a kötelező oktatást, bevezeti az általános iskolák kötelékébe az eddig az óvodáknál lévő előkészítő csoportot nulladik osztályként, és szintén az általános iskolákhoz csatolja az eddig a középiskolákban végzett kilencedik osztályt. Az új jogszabály szerint az előkészítő osztály a 2012-2013-as tanévtől kerül át az óvodáktól az általános iskolákba, általános iskolában kilencedik osztályt pedig azok a gyerekek fognak járni először, akik idén ősszel kezdik el az ötödik osztályt.

Az iskolai rendszert érintő változások kapcsán az egyik, azonnal adódó kérdés, hogy el fognak-e férni az általános iskolákban a gyerekek. Ferencz S. Alpár Hargita megyei főtanfelügyelő ezen kérdésünkre válaszolva elmondta, az oktatási miniszter nyilatkozata szerint a rendszer átalakítása négy-öt éves folyamat, ez az idő pedig elegendő kell legyen az újdonságok alkalmazására való felkészüléshez. Az előkészítő csoportok egyelőre az óvodákban, napközikben maradnak, a minisztérium pedig felméréseket készít, adatokat gyűjt arról, hogy mennyi a hely és milyen esetleges beruházásokra van szükség a helyek megteremtéséhez – mutatott rá a főtanfelügyelő. Úgy vélte, hogy Hargita megyében az elnéptelenedő vidéki településeken nem okoz majd gondot a két további osztály befogadása az általános iskolák által, a városi iskolákban pedig tanintézményenként változik a helyzet, esetükben szervezési kérdés lesz az elegendő hely biztosítása.

A főtanfelügyelő elmondta, már a szeptemberi tanévkezdéstől érvényes lesz a történelem és földrajz magyar nyelven való oktatása minden osztályban, illetve a román nyelvnek a speciálisan a kisebbségek számára készült tanterv és tankönyv szerinti oktatása. A román nyelv oktatására már régen elkészült a tananyag – Csíkszeredában dr. Balázs Lajos, a Sapientia tanára készített ilyet –, a curriculum átdolgozása, az új tantervek megalkotása a földrajz és történelem oktatásához pedig már elkezdődött – mondta Ferencz S. Alpár. Úgy vélte, ha készen lesz az új curriculum és a tanterv, akkor akár tankönyv hiányában is el lehet kezdeni a földrajz, történelem magyar nyelvű oktatását. Szerinte összességében fel vagyunk készülve a megyében a törvény már most életbe lépő előírásainak alkalmazására. Rámutatott, a tananyag csökkentését például már régóta várják a pedagógusok, tudják, hogy mire van szükség és mire nincs, és sokan másként tanítottak eddig is. Bízom a Hargita megyei pedagógusokban, fel vannak készülve arra, hogy húsz év után végre másként tanítsanak – monda a főtanfelügyelő.

Átalakításra, átszervezésre van szükség

Megvalósítható a 0-ik és 9-ik osztály bevonása az általános iskolákba, azonban ehhez át kell alakítani a csíkszeredai iskolahálózatot – mondta Kiss Ernő, a csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatója. Hozzátette, ellenkező esetben ismét vissza kell térni a két váltásos oktatáshoz, amely senki számára nem volt előnyös. Az igazgató üdvözölte a román nyelv speciális tanterv és tankönyvek szerinti tanítását, illetve a földrajz és történelem magyar nyelven való oktatását az összes osztályban, erre már rég szükség lett volna, így normális, hogy a gyerekek értsék is, amit tanulnak és ne nyelvi nehézségekkel küzdjenek – mondta. Aggodalmaik is vannak az új törvény kapcsán, mert ez például nem említi a pedagógusoknak eddig járt nyugdíjkedvezményt. 65 évesen van, aki bírja, de van, aki már nem a pedagógusi munkát – mutatott rá Kiss Ernő. Elmondta, nehezményezik azt is, hogy a fizetéssel kapcsolatos előírások nem elég konkrétak, illetve hogy a csak keveseket érintő érdemfogokozat mellett nincs más díjazási lehetőség. Az igazgatóknak nincs eszköz a kezükben arra, hogy jutalmazzák, biztassák, elismerjék a kiemelkedő munkát – mutatott rá Kiss Ernő. Lőrincz Juli, a csíkszeredai József Attila Általános Iskola igazgatója azt mondta, hogy bár vannak szép és jó dolgok is az új törvényben, még a jövő titka, hogy milyen lesz a kivitelezése. Úgy vélte, nem lesz zökkenőmentes az átállás.

Csökkenő tananyag, csorbuló katedrák

Téglás Sándor, a csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola igazgatója arra mutatott rá, hogy az új törvény ugyan előírja a gyerekek számára rég szorgalmazott tananyagcsökkentést, nem rendelkezik azonban arról, hogy mi lesz az így megszűnő órákkal. Öt-nyolc osztályban egy magyar tannyelvű osztályba járó gyereknek eddig volt heti 32 órája is, ha ezután a 25 órát csak a magyar órák számával haladhatja meg az óraszám, akkor katedrák fognak megszűnni – mutatott rá az igazgató. Elmondta, szintén hasonló hatása lesz, ha nem adják vissza az egyes fokozattal és 25 évnél magasabb szolgálati idővel rendelkező pedagógusok két órás órakedvezményét. Az igazgató ugyanakkor azt mondta, a törvény jó része, ha elkezdődhet a földrajz és a történelem magyar nyelven való oktatása a nyolcadik osztályokban is.

Jó, hogy a helyi közösség beleszólhat

Az új tanügyi törvény egyik pozitív hozadéka, hogy a helyi közösség beleszólhat az iskola ügyeibe – mondta Kánya László, a csíkmindszenti Nagy István Általános Iskola igazgatója. Kifejtette, így nem egy felső hatalom rendelkezik az iskolákkal, hanem a helyi közösség képviselői dönthetnek bizonyos kérdésekben. Hozzátette, ennek hátulütője is lehet, ha például az igazgató kinevezésénél nem szakmai, hanem politikai szempontokat vesznek figyelembe. Az iskolarendszer átalakításával kapcsolatosan úgy vélte, jó, mert több gyerek lesz, több gyerek után pedig több finanszírozást kap az iskola, azonban rossz is lesz abból a szempontból, hogy nem fognak elférni, esetükben – és a négy, illetve nyolc osztályra berendezkedett vidéki iskolák esetében is – elfordulhat, hogy délelőtti, délutáni váltásban kell majd oktatni. Kész tervünk van egy új épületre, ez megoldaná a gondot, kérdés azonban, hogy lesz-e rá finanszírozás – mondta az igazgató.

A gyerekeknek jobb lenne az óvodában

A gyerekek számára jobb lenne, ha az előkészítő csoport, illetve osztály az óvodákban, napközikben maradhatna – mondta Kedves Ildikó, a csíkszeredai Kisherceg Napközi Otthon igazgatója. Kifejtette, a gyerekek életkorának jobban megfelel az óvodai foglalkozás és környezet, a tanügyi káderek minősége pedig megfelel az iskolai előkészítésre is. Elmondta, felmérést végeztek a szülők körében, és ők is úgy nyilatkoztak, hogy inkább az óvodában szeretnék tartani az előkészítő csoportot, osztályt. Az igazgató hozzátette, a jelek szerint egyelőre csak a struktúra szempontjából kerül az iskolákhoz az előkészítő osztály, és reményét fejezte ki, hogy a törvény alkalmazási metodológiája is ilyen értelemben rendelkezik majd. Ha a 0-ik osztály bekerül az iskolákba, nálunk akkor is marad elegendő számú gyerek – mondta Kedves Ildikó, hangsúlyozva, hogy a gyerekek érdekében szorgalmazzák az előkészítők helyben maradását.

Kérdőjelek a középiskolai képzés kapcsán

A kilencedik osztályok fokozatosan, csak 4 múlva kerülnek majd át az általános iskolákba, ezen időszak alatt pedig sok minden történhet, hozzá lehet igazítani az elképzeléseket a körülményekhez – mondta a kilencedik osztályok általános iskolákhoz való áthelyezése kapcsán Varga László, a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium igazgatója. Úgy vélte, kérdőjel merül fel viszont amiatt, hogy lesz-e elegendő hely az általános iskolákban a kilencedik osztályoknak, illetve annak kapcsán is, hogy megfelelő tud-e lenni a háromévesre zsugorodó középiskolai képzés. A gimnáziumok mindig is négy évesek voltak, és szükséges lenne továbbra is a 4 éves elméleti középiskolai képzés – mondta az igazgató. Úgy vélte, mindenképpen fontos alaposan előkészíteni a változásokat, ha ez megtörténik, akkor zökkenőmentes lehet az átmenet.

Nem értik a felekezeti oktatást

Pozitív újításai a törvénynek a kisebbségi oktatásra vonatkozó előírások – bocsátotta előre Tamás Levente, a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium igazgatója is. Elmondta, a felekezeti oktatás szempontjából kifogásolják azonban azt, hogy a törvény nem különbözteti meg az egyházi iskolákat, hanem a magánoktatás körébe sorolja azokat. A törvény a felekezeti oktatásban továbbra is az egyházi személyzet utánpótlását, megalapozását látja, és nem a nevelés, az oktatás szellemiségét érti alatta – mutatott rá Tamás Levente. Emellett üdvözölte, hogy a finanszírozási rendszer a felekezeti iskolákat is részesíti az alapfinanszírozásban. Mi is közszolgálatot látunk el, ez örvendetes – mondta az igazgató.