Nyilvánossá váltak az ügynökakták Magyarországon

A kormányok 36 éven keresztül akadályozták az akták nyilvánosságra hozatalát – hangoztatta a miniszterelnök az MTI beszámolója szerint.

Hozzátette: 1988-89-ben, amikor nagy sebességre kapcsolt a megsemmisítés, előfordult, hogy arra utasították az állambiztonsági szolgálatok munkatársait, vigyék haza a dossziékat. Ezért Magyar Péter azt kérte, hogy akinél van otthon őrzött dokumentum, az szolgáltassa be.

A miniszterelnök a sajtótájékoztatón kiemelte:

Az aktanyilvánosság miatt sok család szembesül nehéz információkkal a legtöbb esetben már elhunyt családtagokkal kapcsolatban – hívta fel a figyelmet a kormányfő.
Magyar Péter azt kérte mindenkitől, kezeljék méltósággal és emberséggel a megszerzett adatokat, az információk feldolgozásában a kormány segítséget fog nyújtani minden érintett számára.

A kormányfő elmondta: szerdán az úgynevezett 6-os kartonok, a B- (azaz beszervezési) napló, a H- (azaz hálózati) adattár kerültek fel a nyitottaktak.hu oldalra.

A beszervezési dosszié és a további adatok feldolgozása és feltöltése 2027. február 25-ig, a kommunizmus áldozatainak emléknapjáig történik meg – tette hozzá.

A miniszterelnök arról beszélt: hetven évvel korábban ezekben az órákban levert forradalom után sok ezer ember veszítette életét és kényszerült elhagyni hazáját, ezután kapcsolt még nagyobb fokozatra a Rákosi-rendszer állambiztonsági szolgálata és pörgött fel a beszervezések száma. Ismertette: a történészek és kutatók

A jövőben is várhatók újabb információk, mivel a kormánydöntés alapján sok új irat került a történeti levéltárba minisztériumokból, intézményekből és magánszemélyektől – mondta.

A kormányfő kijelentette: az ügynökakták nyilvánosságra hozatala az 1990-es rendszerváltás egyik fontos, de végül eltagadott ígéretévé vált, és már akkor is látszott, hogy

Megjegyezte: a rendszerváltás után kormányra került demokratikus ellenzék – vállalásával ellentétben – nem tárta fel széles körben az állambiztonsági múltat, és bár a 1990 februárjában kirobbant Duna-gate leleplezte a kádári titkosszolgálat ellenzéki megfigyelését és iratmegsemmisítéseket, a rendszerváltó elit cserbenhagyta az embereket.

Ebben a legnagyobb felelőssége annak a Fidesz-KDNP-kormánynak volt, amely

– emlékeztetett.

„Ezeket nem elhallgatni kell, hanem feltárni, hogy elindulhasson egy közös gyógyulási, megbékélési folyamat” – fogalmazott a miniszterelnök.

Magyar Péter szerint az ügynökakták nem csak politikusok, értelmiségiek és a sajtó ügye,

Megemlítette, hogy 1957-ben Gyulán egy 17 éves tanítójelöltet azért fenyegettek és szerveztek be, mert tiltakozott a kollégiumi ételek rossz minősége miatt. Pécelen az akkori iskolaigazgatótól azt várták, hogy jelentsen a tantestületről és a diákokról, Kecskéden egy falusi plébánosról azt is jelentették, miről beszélnek a gyerekek a hittanoktatáson – sorolta.

– mondta.

A rendszer működésének egyik legsúlyosabb következménye, hogy

– jelentette ki.

A miniszterelnök a tájékoztatón megbocsáthatatlannak nevezte az egykori politikai elit az akták nyilvánosságra hozatalában mutatott késedelmét, mert – szavai szerint – a halogatás súlyos következménye lett a mostani részleges feltárás.

Megjegyezte: a Tisza már a választás előtt is vállalta az akták nyilvánosságának megteremtését, a kormányra kerülésük után pedig szeptember 15-én fogadta el – a korábbi politikai elit nem szavazatai mellett – az ehhez szükséges jogszabályt az Országgyűlés.

Elmondta: folytatódik a még minősített iratok felülvizsgálata is,

Magyar Péter a döntést azzal indokolta, hogy a magyar nemzetbiztonságnak még most is vannak ezzel kapcsolatos érdekei, és „nagyon nagy nemzetközi és egyéb problémákat” tudna az ország részére okozni, ha ezek nyilvánosságra kerülnének.

A nyilvánosan elérhető és kutatható aktákkal kapcsolatban a kormányfő hangsúlyozta: a legfontosabb felelősséget azok viselik, akik az állambiztonsági rendszert létrehozták és alakították: a Rákosi- és a Kádár-rendszer pártvezetői, a megfigyeléseket megszervező szolgálati vezetők, a tartótisztek, akik a beszervezéseket irányították és a beszervezetteket zsarolták, fizették vagy fenyegették.

– fogalmazott Magyar Péter, egyben arra kérte azokat, akik szeretnék megismerni a saját vagy a családjuk történetét, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel.

A kormányfő arra kérte újságírókat, a közéleti szereplőket, a történészeket, hogy különös felelősséggel használják a nyilvánosságra kerülő információkat, ellenőrizzék az eredeti iratokat, vizsgálják meg a történeti körülményeket, kérjék ki az érintettek álláspontját, és ne állítsanak többet, mint amit a dokumentumok alátámasztanak.

– mutatott rá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a nyilvánosságra került iratokhoz az érintettek egyenes ági leszármazottai is tehetnek kiegészítést, valamint arra, hogy

Hat hónap áll rendelkezésre arra, hogy iratokat eljuttassa a levéltárhoz – hangsúlyozta a miniszterelnök.