
Fotó: Haáz Vince
Mindhárom székelyföldi megyében emelkedett a munkanélküliség a legutóbbi statisztika szerint. Az országos trend is növekedést mutat, de Hargita, Maros és Kovászna azon megyék közé tartoznak, ahol az átlagnál valamivel jobban nőtt a munkanélküliségi ráta.
2025. december 16., 10:422025. december 16., 10:42
Mintegy ötszázzal nőtt a munkanélküliek száma a három székelyföldi megyében összesen, az utolsó, október végi adatokat összesítő statisztika szerint. A növekedés tehát nem jelentős mértékű, százalékos arányban is 0,11 és 0,26 közötti Hargita, Maros és Kovászna megyében, de még így is jócskán magasabb az országos átlagnál. Arra pedig legutóbb idén januárban volt példa, hogy mindhárom megyében egyaránt nőtt az állástalan személyek száma.

Enyhén nőtt a munkanélküliség Székelyföldön az elmúlt hónapban, noha a három megye közül kettőben csökkent az állástalanok száma. Két megye ugyanakkor – jó és rossz értelemben véve – az országos élmezőnybe került a munkanélküliségi adataival.
Az egy hónappal korábbi 5,04-ről 5,15 százalékra nőtt a munkanélküliségi ráta Hargita megyében október végére. Ez a legkisebb, 0,11 százalékos növekedés a három megyében. A munkanélküliek száma 6180, szemben a szeptember végén mért 6049-cel, azaz 131-gyel nőtt az állástalanok száma egy hónap alatt.
A 6180 regisztrált munkanélküli közül 1661-en részesülnek munkanélküli segélyben, abszolút számokban és százalékos arányban is a legtöbben a három megyében. Ez arra utal, hogy kisebb a megyében azon regisztrált munkanélküliek hányada, akik hosszabb ideje állástalanok, és már nem kaphatnak segélyt. A munkanélküliek közül 4519-en nem jogosultak munkanélküli segélyre, ez 73,1 százalékos arányt jelent, ami például alacsonyabb a Bukarestben mért 75,08 százaléknál, de az országos 78,30 százalékos átlagnál is.
A munkanélküliségi ráta Hargita és Kovászna megyében is megközelíti az országos átlag kétszeresét, a három megye közül egyedül Maros megye van jócskán az országos átlag alatt e tekintetben.
5813 regisztrált munkanélküli szerepelt a Maros megyei nyilvántartásban október végén, azaz 244-gyel nőtt az állástalanok száma az egy hónappal korábban feljegyzett 5569-hez képest.
A munkanélküliek körében 78,8 százalékos azoknak a hányada, akik már nem jogosultak munkanélküli segélyre, ami valamivel magasabb az országos átlagnál. 4581 regisztrált állástalan személy van hasonló helyzetben, azoknak a száma pedig, akik segélyben részesülnek, 1232.
Kovászna megyében kétszer akkora a munkanélküliségi ráta növekedése (+0,26%), mint Maros megyében, abszolút számokban azonban ez mégis kevesebb új munkanélküli személyt jelent Kovászna megye esetében, lévén, hogy népességét, így a munkaképes korú lakosságát tekintve is jóval kisebb megyéről van szó.
Kovászna megyét továbbra is a legmagasabb munkanélküliségi rátájú megyék között tartják nyilván, az ötödik az országban Teleorman (9,16%), Mehedinţi (9,05%), Vaslui (8,75%), és Dolj (8,49%) után, de a maga 6,60 százalékos munkanélküliségével mégis lényegesen jobb helyzetben van, mint az előző négy megye.
A három székelyföldi megye közül Kovászna megyében a legmagasabb a segélyre már nem jogosult regisztrált munkanélküliek aránya – 86,7 százalék –, ami szintén az egyik legmagasabb arány, ezzel a hetedik az országban.
Fotó: Székelyhon
Kovászna megyében sajátosság, és ebben eltér az országos átlagtól, illetve a másik két székelyföldi megyétől is, hogy a munkanélküliek körében, az életkor szerinti megoszlást tekintve a 25 év alatti korcsoport a legnépesebb. Itt a munkanélküliek 32 százaléka 25 éves vagy annál fiatalabb, ez a másik két megyében 15-16 százalékos, az országos átlag pedig 10,4 százalék.
Hargita megyében viszont a munkanélküliek nemek szerinti megoszlását tekintve látható egy rendhagyó tendencia, az országos átlaghoz, valamint a másik két megyéhez képest. Itt ugyanis jóval magasabb a munkanélküliségi ráta a nők körében. A munkaképes korú nők 6,10 százaléka munkanélküli, szemben a munkaképes korú férfiak körében mért 4,44 százalékkal. Ez az arány ugyan országos viszonylatban is a nők körében magasabb, de sokkal kisebb a különbség a nemek szerinti csoportosításban: országszerte 3,39 százalékos a munkanélküliség nők, míg 3,06 százalékos a férfiak körében.
tehát az állástalan nők száma meghaladja a munkanélküli férfiak számát. Országszerte egyébként 3,21 százalékos a munkanélküliségi ráta, ami 0,06 százalékkal magasabb az egy hónappal korábbi 3,15 százaléknál.
Sulyok Tamás jogi eszközök alkalmazásával is harcolni fog a maradásáért, és azzal vádolta meg az új kormányfőt, hogy összeesküvést sző az állami intézmények feletti ellenőrzés megszerzésére.
Ilie Bolojan PNL-elnök szombaton benyújtotta jelöltségét a pártelnöki tisztségre, amiről a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vasárnapi rendkívüli kongresszusa dönt.
Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Tájékoztatót tartottak pénteken Sepsiszentgyörgyön az elektronikus nyomkövető fontosságáról, valamint a családon belüli erőszak áldozatainak elérhető segítségnyújtási lehetőségeiről.
Harminc köbméter faanyag eredetét nem tudta igazolni az a kereskedelmi cég, amelyet pénteken ellenőriztek a Hargita megyei rendőrök. A fát elkobozták, és 6000 lej értékben szabtak ki bírságot.
Sárga jelzésű hőségriasztást adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 15 megyére, köztük Maros megyére is. Székelyföld többi részét egyelőre nem érinti a kánikula, záporok és zivatarok azonban előfordulhatnak.
A Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt szombaton 5 óra 37 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Felvásárolták a legnagyobb árbevételű, magyar tulajdonosi hátterű székelyföldi üzletláncot, a Merkúrt - írja a Progresiv kiskereskedelmi szakportál nyomán az MTI.
Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök péntek este a Facebook-oldalán bejelentette, hogy nem indul a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöki tisztségéért a vasárnapi kongresszuson, mert nem akarja legitimálni „azt a demokrácia látszatát keltő színjátékot.
Nicușor Dan pénteken kijelentette, hogy egyes európai vezetőkkel is tárgyalt a romániai politikai válságról, és ismertette velük az általa legvalószínűbbnek tartott forgatókönyveket.
1 hozzászólás