Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

18:13

Amikor a jégkorong összeköti a világot: Kézdivásárhely szívvel-lélekkel látta vendégül a vébét

17:55

Magyar filmeké lesz a főszerep három napig a Csíki Moziban

17:44

Forgalomszámlálás kezdődött a székelyföldi utakon is

17:35

Útlezárásra lehet számítani a Hargita Rali ideje alatt

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Halálos baleset történt Csíkszentmihálynál

Máris megvan a tegnap beharangozott 24 órás sebességmérő akció egyik kiemelt gyorshajtója

Kegyetlenül bántalmazta egy csapat fiatal, azóta úgy emlegetik: „a vert bácsi”

Csíkdánfalva után most Madéfalván garázdálkodnak ismeretlen tolvajok

A tetejére fordulva állt meg egy autó

Szinte az összes levélszavazatot feldolgozták

Orbán Viktor először adott átfogó interjút a választási vereség után

Kelemen Hunorral találkozik Magyar Péter

Növelni tudta a mandátumai számát a Tisza, megvan a választások végleges eredménye

Sulyok Tamás Magyar Pétert javasolja miniszterelnöknek

Nemzeti gyásznapot tart a világ magyarsága

Fotó: Szalay-Bobrovniczky Kristóf/Facebook

Az 1956-os forradalom és szabadságharc a budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, majd november 4-én hajnalban a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen.

Székelyhon

2024. november 04., 12:112024. november 04., 12:11

A történelemkönyvek lapjai a következőképpen emlékeznek: az október 23-i budapesti tömegtüntetés a kommunista pártvezetés ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt, amely október 30-án a pártház elfoglalásával végül győzött.

Ez a magyar kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásának megkezdéséhez vezetett.

November első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a Varsói Szerződésből való kilépésről és az ország semlegességéről.

A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és miután számíthatott arra, hogy a nyugati nagyhatalmak nem nyújtanak a magyar kormánynak segítséget (azok ugyanis a Szuezi válsággal voltak elfoglalva – azaz annak rendezését tartották fontosabbnak),

november 4-én hajnalban a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen.

Fotó: Szalay-Bobrovniczky Kristóf/Facebook

A magyar honvédségi laktanyák, repülőterek a Szovjet Hadsereg egységeinek gyűrűjébe kerültek. Az aránytalanul nagy túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott hősi forradalma így végül elbukott.

2013 óta hivatalosan is nemzeti gyásznap

Hétfőn katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót a nemzeti gyásznapon, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, a szovjet csapatok bevonulásának évfordulóján hétfőn az Országház előtti Kossuth Lajos téren.

A kegyelet kifejezéseként Magyarország lobogója egész nap félárbócon marad a nemzeti gyásznapon.

Fotó: Szalay-Bobrovniczky Kristóf/Facebook

Az MTI emlékeztet, hogy a nemzeti gyásznapon emlékkoncertet rendeznek a budapesti Szent István Bazilikában, amelyet a Bartók rádió romániai idő szerint 19 órától élőben, az M5 kulturális csatorna pedig 23.42 perctől felvételről közvetít. Az emlékkoncertet követően a Bazilika főlépcsőjén közös gyertyagyújtás lesz.

November 4-ét a magyar kormány 2013-ban hivatalosan is nemzeti gyásznappá nyilvánította, ezen a napon az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, a szovjet csapatok bevonulásának évfordulóján az áldozatokra emlékezik a világ magyarsága.

Külföld