Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

13:41

Székelyföldön is bemutatják az Ákosról készült portréfilmet

13:11

Húsz év után sem évül el Andreea Simona Simon eltűnésének ügye

13:09

Országos bajnoki címekkel indították az idényt a Csíkszeredai VSK sítájfutói

12:22

Ötéves csúcsra ugrott a gázfogyasztás a hideg miatt

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

A világ túlsó végén fogták el a két legkeresettebb román bűnöző közül az egyiket

Gyilkosságot jelentett be egy fiú, de a rendőrség hiába mozgósított nagy erőket

Elszakadt a cérna: több ezren tüntettek tegnap este a megszorítások miatt, könnygázt vetettek be a csendőrök

Kelemen Hunor az adóemelésről: nem találtunk más megoldást, elnézést kell kérnünk mindenkitől

Bement érdeklődni és kiderült: 125 százalékkal drágult a házadója

Kelemen Hunor az adóemelésről: nem találtunk más megoldást, elnézést kell kérnünk mindenkitől

Utcára vonulnának Sepsiszentgyörgyön az adóemelés miatt

Nagyon nem akaródzik elfogadni a különleges nyugdíjak csökkentését

Megvan a magyarországi országgyűlési választások időpontja

Antal Árpád: rossz volt a döntések alkalmazásának sorrendje, de az adóemelés elkerülhetetlen lépés volt

Nemzeti gyásznapot tart a világ magyarsága

Fotó: Szalay-Bobrovniczky Kristóf/Facebook

Az 1956-os forradalom és szabadságharc a budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, majd november 4-én hajnalban a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen.

Székelyhon

2024. november 04., 12:112024. november 04., 12:11

A történelemkönyvek lapjai a következőképpen emlékeznek: az október 23-i budapesti tömegtüntetés a kommunista pártvezetés ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt, amely október 30-án a pártház elfoglalásával végül győzött.

Ez a magyar kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásának megkezdéséhez vezetett.

November első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a Varsói Szerződésből való kilépésről és az ország semlegességéről.

A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és miután számíthatott arra, hogy a nyugati nagyhatalmak nem nyújtanak a magyar kormánynak segítséget (azok ugyanis a Szuezi válsággal voltak elfoglalva – azaz annak rendezését tartották fontosabbnak),

november 4-én hajnalban a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen.

Fotó: Szalay-Bobrovniczky Kristóf/Facebook

A magyar honvédségi laktanyák, repülőterek a Szovjet Hadsereg egységeinek gyűrűjébe kerültek. Az aránytalanul nagy túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott hősi forradalma így végül elbukott.

2013 óta hivatalosan is nemzeti gyásznap

Hétfőn katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót a nemzeti gyásznapon, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, a szovjet csapatok bevonulásának évfordulóján hétfőn az Országház előtti Kossuth Lajos téren.

A kegyelet kifejezéseként Magyarország lobogója egész nap félárbócon marad a nemzeti gyásznapon.

Fotó: Szalay-Bobrovniczky Kristóf/Facebook

Az MTI emlékeztet, hogy a nemzeti gyásznapon emlékkoncertet rendeznek a budapesti Szent István Bazilikában, amelyet a Bartók rádió romániai idő szerint 19 órától élőben, az M5 kulturális csatorna pedig 23.42 perctől felvételről közvetít. Az emlékkoncertet követően a Bazilika főlépcsőjén közös gyertyagyújtás lesz.

November 4-ét a magyar kormány 2013-ban hivatalosan is nemzeti gyásznappá nyilvánította, ezen a napon az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, a szovjet csapatok bevonulásának évfordulóján az áldozatokra emlékezik a világ magyarsága.

Külföld