
Büdösfürdőn egyelőre az egyéni megoldások maradnak a vízellátást és szennyvízelvezetést illetően
Fotó: Farkas Tamás
Nincs lehetősége Hargita Megye Tanácsának a Kisvíz programból támogatni a büdösfürdői ivóvíz- és szennyvízhálózat kiépítését. A beruházáshoz más megoldást kell találniuk az érintett községek vezetőinek.
2018. május 20., 19:582018. május 20., 19:58
A Hargita megyei önkormányzathoz fordultunk, miután Csíkszentkirály és Csíkszentimre polgármesterei is úgy nyilatkoztak megkeresésünkre, hogy a két község közigazgatási területén fekvő Büdösfürdőn a megfelelő méretű és hozamú ivóvízhálózatot, illetve szennyvízelvezető rendszert a megyei tanács által működtetett Kisvíz program támogatásával lehetne kiépíteni.

Egyre sürgetőbbé válik Büdösfürdő víz- és szennyvízhálózatának kiépítése, amelyre most keresik a megoldást az illetékesek. Európai uniós pályázati támogatásra nincs esély, a Hargita megyei tanács Kisvíz programja nyújthat segítséget.
Mint a Kisvíz program felelőse, Bardocz Áron válaszából kiderült,
Enélkül nemcsak európai uniós vagy kormánytámogatásért nem folyamodhat a két község, hanem a Kisvíz programhoz sem. „A Kisvíz programunk a legtöbb 300 állandó lakossal rendelkező kistelepülésekről szól. Mivel állandó lakosokról beszélünk, ezért sajnos Büdösfürdő nem fér bele ebbe a programba. Akár csak a Kisfalu programunk, a Kisvíz programunk is az elhagyott és elöregedett kisfalvak helyzetén kíván segíteni, hogy az újra vonzóvá váljon, és itthon maradásra vagy hazatérésre sarkallja a fiatalokat. A Kisvíz programunk célja az volt és ma is az, hogy elhagyott, elöregedett településeken biztosítsuk az iható vizet, hogy a fiatalok térjenek haza, és otthonról vállaljanak, akár ingázással is munkahelyet” – részletezte a programfelelős.
A hegyi üdülőhely számára így ez a lehetőség is elúszott. Egy Büdösfürdő teljes területére kiterjedő ivóvíz- és szennyvízhálózat kiépítése a 2012-ben végzett munkálathoz viszonyítva, amikor 400 házhoz juttatták el a vizet, nagyságrendekkel költségesebb beruházást jelent, ezt viszont a két község egyelőre saját jövedelméből nem tudja biztosítani. Azt sem lehet tudni még, hogy mekkora lenne a hálózatépítés becsült értéke, mivel erre vonatkozó tanulmány nem készült.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!