
Büdösfürdőn egyelőre az egyéni megoldások maradnak a vízellátást és szennyvízelvezetést illetően
Fotó: Farkas Tamás
Nincs lehetősége Hargita Megye Tanácsának a Kisvíz programból támogatni a büdösfürdői ivóvíz- és szennyvízhálózat kiépítését. A beruházáshoz más megoldást kell találniuk az érintett községek vezetőinek.
2018. május 20., 19:582018. május 20., 19:58
A Hargita megyei önkormányzathoz fordultunk, miután Csíkszentkirály és Csíkszentimre polgármesterei is úgy nyilatkoztak megkeresésünkre, hogy a két község közigazgatási területén fekvő Büdösfürdőn a megfelelő méretű és hozamú ivóvízhálózatot, illetve szennyvízelvezető rendszert a megyei tanács által működtetett Kisvíz program támogatásával lehetne kiépíteni.

Egyre sürgetőbbé válik Büdösfürdő víz- és szennyvízhálózatának kiépítése, amelyre most keresik a megoldást az illetékesek. Európai uniós pályázati támogatásra nincs esély, a Hargita megyei tanács Kisvíz programja nyújthat segítséget.
Mint a Kisvíz program felelőse, Bardocz Áron válaszából kiderült,
Enélkül nemcsak európai uniós vagy kormánytámogatásért nem folyamodhat a két község, hanem a Kisvíz programhoz sem. „A Kisvíz programunk a legtöbb 300 állandó lakossal rendelkező kistelepülésekről szól. Mivel állandó lakosokról beszélünk, ezért sajnos Büdösfürdő nem fér bele ebbe a programba. Akár csak a Kisfalu programunk, a Kisvíz programunk is az elhagyott és elöregedett kisfalvak helyzetén kíván segíteni, hogy az újra vonzóvá váljon, és itthon maradásra vagy hazatérésre sarkallja a fiatalokat. A Kisvíz programunk célja az volt és ma is az, hogy elhagyott, elöregedett településeken biztosítsuk az iható vizet, hogy a fiatalok térjenek haza, és otthonról vállaljanak, akár ingázással is munkahelyet” – részletezte a programfelelős.
A hegyi üdülőhely számára így ez a lehetőség is elúszott. Egy Büdösfürdő teljes területére kiterjedő ivóvíz- és szennyvízhálózat kiépítése a 2012-ben végzett munkálathoz viszonyítva, amikor 400 házhoz juttatták el a vizet, nagyságrendekkel költségesebb beruházást jelent, ezt viszont a két község egyelőre saját jövedelméből nem tudja biztosítani. Azt sem lehet tudni még, hogy mekkora lenne a hálózatépítés becsült értéke, mivel erre vonatkozó tanulmány nem készült.
Romániában 2026 első nyolc hónapjában 127-en vesztették életüket lakástűzben míg 2025 első nyolc hónapjában 122 halálos áldozatot jegyeztek. A tűzoltóság figyelmeztetésekkel fordul az emberekhez az ilyen esetek elkerülésére.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök a hét végéig benyújtja a parlamentbe kormánya programját és a miniszterjelöltek listáját – közölte szerdán a Facebook-oldalán Mircea Abrudean.
Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, mely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol az arányuk 20 százalék alá csökken.
Három helyszínen tartottak házkutatást szerdán egy gyermekpornográfiával kapcsolatos bűnügyben a Maros megyei szervezett bűnözés elleni rendőrök. Négy személyt vettek őrizetbe a Bukarestben, Kolozsváron és Suceava megyébe kiterjedő akcióban.
Siegfried Mureșan szerdán kijelentette, hogy a politikai válság megoldásának legegyszerűbb módja a kormánya beiktatása.
Siegfried Mureșan szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy kormányprogramjában szerepelni fog a közalkalmazotti bérek emelése és a nyugdíjak indexálása is.
Az Európai Bizottság azt javasolja az Európai Unió Tanácsának, hogy oldja fel a Magyarországgal szemben 2022-ben, a jogállamisági feltételességi eljárás keretében elrendelt intézkedéseket, ezzel 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forrás válhat elérhetővé.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök szerdán bejelentette, hogy kormányában három miniszterelnök-helyettes lesz, egy-egy az őt hivatalosan támogató Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ részéről.
Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.
A románok közel fele (47 százalék) úgy véli, előre hozott választásokra van szükség, a másik fele (szintén 47 százalék) viszont ellenzi ezt – derül ki a CURS felmérésének szerdán ismertetett eredményeiből.
szóljon hozzá!