
Az új törvény szabályozná a mezőgazdasági termelést is
Fotó: Pinti Attila
Valódi változást eredményezhet az Európai Parlament természet-helyreállítási törvénye, amelyről a napokban szavaznak, és a Milvus Csoport szerint mindannyian hozzájárulhatunk ahhoz, hogy az európai parlamenti képviselők igennek voksoljanak. Mit is tartalmaz ez a törvény, és milyen változásokat hozhat? – ezekre a kérdésekre kerestük a választ a Milvus szakemberével.
2023. június 07., 20:442023. június 07., 20:44
Az uniós országok már korábban elfogadták az ún. zöld egyezményt, amely tulajdonképpen egy stratégia arra nézve, hogy
A kidolgozott és tavaly júniusban közzétett természethelyreállításitörvény-tervezet azonban már gyakorlati lépéseket, feladatokat tartalmaz, szab meg.
A Milvus csoport szakembere, Parragh Katalin a Székelyhonnak elmondta, hogy a klímaváltozás mellett a biológiai sokféleség csökkenése is komoly gondot okoz és fog okozni hosszú távon, ezért fontos, hogy
Példaként említette, hogy vannak olyan tőzeglápok, amelyeket lecsapoltak, rövid ideig termőterületként használták, és miután nem vált be, üresen, magára hagyták. Ezeket újra vizes élőhelyekké lehetne alakítani.
Ugyanakkor vannak olyan mederküszöbök, gátak, amelyekre nincs szükség, és akadályozzák a halak vándorlását, ami egy természetes folyamat. Ezen is egyszerűen lehetne változtatni, biztosítva a víz zavartalan áramlását, a halak, élőlények vándorlását, szaporodását.
– mondta el a szakember. És bár tanulmányok kimutatták, minden, természet-helyreállításra költött euró 8-38 eurós nyereséget termel, mégis nagy a lobbi, hogy a törvényt ne fogadják el. Többek között azért, mert
Támogatná a kisebb területeken gazdálkodókat, de jó hatással lenne a vízgazdálkodásra, a termőföldek elveszítésének megállítására is.
A biológiai sokféleség megőrzése fontos feladat
Fotó: Haáz Vince
Parragh Katalin elmondta, hogy a törvénytervezet előírja azt is, hogy
2030-ra helyre kell állítani a leromlott területek és vizes élőhelyek 20 százalékát és 2050-ig minden érintett uniós területet.
A szakember hangsúlyozta, hogy a biológiai sokféleség csökkenése és a klímaváltozás összefügg,
A Milvus szerint azonban az európai parlamenti képviselőknek szükségük van egy kis biztatásra, hogy bátran kiálljanak a természet mellett, és megszavazzák a törvénytervezetet.
A környezetvédelmi bizottságban június 15-én lesz a szavazás, később pedig az európai parlamentben. A Milvus levelet fogalmazott, amelyet el lehet küldeni a román európai parlamenti képviselőknek, és amely ez a linken érhető el. Szerda délig az uniós országokból 117 113 személy biztatta országa uniós parlamenti képviselőjét az ügyben.
A kezdeményezők azt szeretnék, ha ez a szám elérné a 200 ezret.
Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte szerdán a Prahova megyei törvényszék azt a férfit, aki fejszével végzett várandós élettársával.
Kovászna megyében tavaly 518 pénzbírságot róttak ki azokra, akik ok nélkül tárcsázták az 112-es sürgősségi hívószámot.
Egy napra beszüntették a munkát az észt hátterű vállalat fuvarozói Románia számos városában, közöttük Sepsiszentgyörgyön is. A Bolt egyik fuvarozója szerint a megemelt jutalék, a megszorítások és a kommunikációhiány okozza a felháborodást.
Újabb, ideiglenes célállomást jelentettek be szerdán, ahová a marosvásárhelyi reptérről utazhatunk majd.
Raluca Turcan nemzeti PNL-s képviselő szerdán bejelentette, módosító indítványt nyújt be egy általa kezdeményezett törvénytervezethez, amely lehetővé tenné az alkotmánybírák egyénenkénti anyagi felelősségre vonását az államnak okozott kár esetén.
Járdára írt verssorok jelentek meg a napokban a sepsiszentgyörgyi Olt-utcában: a tettes ismeretlen, de az ott dolgozók egy érzelmes, szerelmes ismeretlennek tulajdonítják az akciót.
Az utolsó simításokat végzi a kormány a közigazgatási reformról szóló tervezeten, amelyet sürgősségi rendelet formájában készül elfogadni – nyilatkozta szerdán Cseke Attila fejlesztési miniszter.
A legfelsőbb bíróság „trükközése” miatt Románia valószínűleg el fog veszíteni 231 millió euró uniós támogatást.
Márton Áron születésének 130. évfordulója alkalmából 2026-ot emlékévvé nyilvánította szerdán a Szenátus, elfogadva az erről szóló törvénytervezetet.
Jogerősen hét év és tíz hónap szabadságvesztésre ítélte szerdán a bukaresti ítélőtábla a „zsenimentornak” is nevezett K. Lajost két kiskorú fiú ellen elkövetett nemi erőszak miatt.
szóljon hozzá!