
Az új törvény szabályozná a mezőgazdasági termelést is
Fotó: Pinti Attila
Valódi változást eredményezhet az Európai Parlament természet-helyreállítási törvénye, amelyről a napokban szavaznak, és a Milvus Csoport szerint mindannyian hozzájárulhatunk ahhoz, hogy az európai parlamenti képviselők igennek voksoljanak. Mit is tartalmaz ez a törvény, és milyen változásokat hozhat? – ezekre a kérdésekre kerestük a választ a Milvus szakemberével.
2023. június 07., 20:442023. június 07., 20:44
Az uniós országok már korábban elfogadták az ún. zöld egyezményt, amely tulajdonképpen egy stratégia arra nézve, hogy
A kidolgozott és tavaly júniusban közzétett természethelyreállításitörvény-tervezet azonban már gyakorlati lépéseket, feladatokat tartalmaz, szab meg.
A Milvus csoport szakembere, Parragh Katalin a Székelyhonnak elmondta, hogy a klímaváltozás mellett a biológiai sokféleség csökkenése is komoly gondot okoz és fog okozni hosszú távon, ezért fontos, hogy
Példaként említette, hogy vannak olyan tőzeglápok, amelyeket lecsapoltak, rövid ideig termőterületként használták, és miután nem vált be, üresen, magára hagyták. Ezeket újra vizes élőhelyekké lehetne alakítani.
Ugyanakkor vannak olyan mederküszöbök, gátak, amelyekre nincs szükség, és akadályozzák a halak vándorlását, ami egy természetes folyamat. Ezen is egyszerűen lehetne változtatni, biztosítva a víz zavartalan áramlását, a halak, élőlények vándorlását, szaporodását.
– mondta el a szakember. És bár tanulmányok kimutatták, minden, természet-helyreállításra költött euró 8-38 eurós nyereséget termel, mégis nagy a lobbi, hogy a törvényt ne fogadják el. Többek között azért, mert
Támogatná a kisebb területeken gazdálkodókat, de jó hatással lenne a vízgazdálkodásra, a termőföldek elveszítésének megállítására is.
A biológiai sokféleség megőrzése fontos feladat
Fotó: Haáz Vince
Parragh Katalin elmondta, hogy a törvénytervezet előírja azt is, hogy
2030-ra helyre kell állítani a leromlott területek és vizes élőhelyek 20 százalékát és 2050-ig minden érintett uniós területet.
A szakember hangsúlyozta, hogy a biológiai sokféleség csökkenése és a klímaváltozás összefügg,
A Milvus szerint azonban az európai parlamenti képviselőknek szükségük van egy kis biztatásra, hogy bátran kiálljanak a természet mellett, és megszavazzák a törvénytervezetet.
A környezetvédelmi bizottságban június 15-én lesz a szavazás, később pedig az európai parlamentben. A Milvus levelet fogalmazott, amelyet el lehet küldeni a román európai parlamenti képviselőknek, és amely ez a linken érhető el. Szerda délig az uniós országokból 117 113 személy biztatta országa uniós parlamenti képviselőjét az ügyben.
A kezdeményezők azt szeretnék, ha ez a szám elérné a 200 ezret.
Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
szóljon hozzá!