
Távhőszolgáltatói székhely, majd oltóközpont. Hajléktalanszálló egyelőre nem lesz
Fotó: Gábos Albin
Noha oltóközpont már nem működik az épületben, a csíkszeredai Akác utcai volt Goscom-székház hajléktalanszállóvá történő átalakítása még várat magára. A városvezetés azt is szeretné elkerülni, hogy újabb tiltakozás kezdődjön, megnehezítve a kezdeményezést.
2022. május 15., 20:432022. május 15., 20:43
Csíkszereda nyugati ipari övezete az elmúlt egy évben egyfajta ütközőponttá vált az ott élő, illetve tevékenykedő magán- és jogi személyek, és a városháza között. Előbbiek elsősorban a Hajnal utcába tervezett krízisközpont miatt gorombultak be,
A tiltakozók nem látták volna szívesen a csíksomlyói tűzkárosult roma családok egy részét a krízisközpont első lakóiként,
Szintén az övezet része, csak ellenkező oldalon az az Akác utcai ingatlan, amely sokáig a távhőszolgáltató Goscom Rt. székhelye volt, és ahol tavaly oltóközpont működött. Ezt az ingatlant a korábbi városvezetés még 2018-ban
A két részből álló, 231, illetve 221 négyzetméternyi beépített területtel rendelkező ingatlan átalakítása céljából egy megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére a korábbi városvezetés írt alá szerződést, amely 2020-ban el is készült, és akkor
Ennek aktualizálása szerepelt a legutóbbi tanácsülés napirendjén, de közben visszavonták a határozattervezetet. Bors Béla alpolgármester szerint azért, mert
Az elöljáró azt mondta, nem szeretnének támadási felületet adni egy esetleges újabb tiltakozás esetén a kezdeményezés leállítására. Ugyanakkor, mivel a környéken élőket és tevékenykedőket érzékenyen érintették a tűzkárosultakkal kapcsolatos már említett tervek,
– tudtuk meg.
Az épületben tavaly üzemelt oltóközpont bezárt ugyan, de a berendezés ott maradt – ez volt az egészségügyi igazgatóság kérése is – hogy ha a járványhelyzet szükségessé teszi, erre a célra továbbra is használható legyen – említette Bors Béla.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
1 hozzászólás