Nem „hagyományosak” a székely kapuk

Nem jellemzők Háromszékre azok a kapuk, amelyeket a Székelykapu program keretében állítanak – véli Szőcs Gazda Enikő. A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum néprajz szakos munkatársa nehezményezi, hogy nem kérték ki véleményüket, csak akkor hívták őket, amikor felállították a kapukat.

Rákosi Katalin

2011. október 14., 15:532011. október 14., 15:53

2011. október 14., 16:292011. október 14., 16:29

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Sepsiszentgyörgy önkormányzata a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesülettel együttműködve idén 10 ezer lejt különített el a költségvetésből székely kapuk állítására. Az 1500–2000 lejes támogatásban azok a családok részesülhetnek, amelyek faragott kaput állíttatnak. Ez az összeg a kapuállítási költségek csupán egy részét fedezi.

Az elmúlt évben három, idén egy kaput állítottak fel, jövőre már két kérést jóváhagytak. A pályázatokat szakmai zsűri bírálja el, ennek ellenére Szőcs Gazda Enikő szerint a felállított kapukon keverednek a stílusok, motívumok, nincs betartva a ház-kapu egysége, és az sem megengedett, hogy a kisebb kapukra galambdúcot építsenek.

„Régen a kisebb házak elé alacsonyabb, a nagyobbak mellé méretesebb székely kapukat állítottak. Ezért a szomszédos Hargita megyében, Csíkszereda környékén kisebbek a kapuk, mert nagyrészt parasztportákra épültek, Háromszéken inkább a kisnemesek állítottak székely kapukat a kúriák elé, ezért ezek magasabbak, szélesebbek” – magyarázza kérdésünkre a szakember.

Szőcs Gazda Enikő szerint nagyobb hangsúlyt kellene fordítani a régi kapuk felújítására, megőrzésére, megóvására.

A Székely Nemzeti Múzeum tulajdonában lévő öt székely kapu restaurálása folyamatban van. Három kapu helyreállítása megtörtént, a negyedik restaurálása folyamatban van, de előreláthatóan a mélyen behasadt faszerkezet több munkát igényel, a repedéseket ki kell tölteni és összhangba hozni az eredeti színnel. Szőcs Gazda Enikő szerint az intézmény tulajdonában van a legrégebbi, kiállított székely kapu, amely Dálnokról való, és 1733-ban faragták. Ugyan létezik egy, az 1680-as évekből származó kapu a Magyar Néprajzi Múzeumban, de szétszedve, raktáron, nem kiállított formában.