Nem a gyermekeinkkel kell kezdeni az eszközhasználati szokások megváltoztatását, hanem magunkkal

Hozzáteszi, nem a gyerekeinkkel kell kezdeni az eszközhasználati szokások megváltoztatását, hanem magunkkal, mert

A másik jellegzetesség a platformok szándékos függőséget kialakító működése, amely dopamintermeléssel jutalmazza a folyamatos görgetést. Mindkét út ugyanoda vezet: a gyerek állandó készenléti állapotba kerül, és elveszíti a képességet arra, hogy segítséget kérjen idegenektől, megbízzon a körülötte lévő világban.

Buborékok és algoritmusok világában

A közös élmények eltűnőben vannak, hiszen ahol korábban egy egész társadalom ugyanazt a sorozatot nézte és ugyanarról beszélt, mint például a Dallas című sorozat, ma mindenki a saját, algoritmus által személyre szabott tartalmait fogyasztja. A tömegkommunikáció kétirányúvá vált: azonnali érzelmi reakciók, kommentek – és senki sem látja pontosan, hogy gyermekét épp milyen tartalmak, milyen influenszerek, milyen ideológiák felé tereli az algoritmus.

Balatoni Mónika rávilágított, a vizuális ingerek hatvanezerszer gyorsabban hatnak ránk, mint a szövegek – ezt a social media teljes rendszere kihasználja, elsősorban érzelmi alapon befolyásolva a felhasználót. Hangsúlyozza,

A kid-influenszerség jelenségére is kitért: kutatások szerint az influenszer-gyerekek túlnyomó többsége valójában nem akarja ezt – mégis terjed, mert a gyerekek utánozzák, amit a médiában látnak, a szülők többsége pedig azt hiszi, gyermekük örömmel csinálja.

A szakember arról is beszélt, hogy az emberi agyban alapprogramként fut, hogy félünk a törzsből való kizárástól, nem akarunk a közösség perifériájára kerülni, ezzel magyarázható az is, amikor a hatéves iPhone-t kér szüleitől, mert a csoporttársainak is az van.

Fontos tudni, hogy a világ az analóg térben kezdődik, a digitálisban folytatódik, de az analógba tér vissza, ezért fontos kialakítani számukra az arányokat a két világ között, tanítsuk meg gyerekeinknek a digitális fogalmakat, viszonyrendszereket.

Digitális kompetenciájukat fejleszteni kell, mert másként nem lesz versenyképes, de az nem digitális kompetencia, hogy Minecraft-városokat épít, de közben nincs elsődleges tapasztalata arról, hogy hogyan építsen fakockából tornyot – fejtette ki a digitáliskultúra-kutató.

A szakember tanácsai

Balatoni Mónika tehát azt javasolja, ne a wifit kapcsoljuk le a gyerek elől, hanem mi kapcsolódjunk rá a gyerekre.

• Étkezzünk közösen – ez az egyik legegyszerűbb és leghatékonyabb kapcsolatteremtő alkalom.

• Kísérjük végig a gyereket a digitális úton – kérjük meg, tanítsa meg nekünk a játékát, mutassa meg, mit néz.

• Mutassunk példát – látnia kell, hogy mi is ki tudunk kapcsolódni.

• Magyarázzunk el fogalmakat – egy háromévesnek is magyarázzuk el, mi az az e-mail.

• Ne tiltsuk, hanem kérdezzük – ha a ChatGPT-t használja, kérdezzük meg, mit válaszolt, és beszélgessünk róla együtt.

A mesterséges intelligencia valódi kockázata nem a dolgozatírás, hanem az, ha a mesterséges intelligencia veszi át a bizalmi személy szerepét a fiatal életében. Soha nem volt annyira szükségük a gyerekeknek a szüleikre, mint most – csupán másfajta jelenlétet kell megtanulni szülőként – hangsúlyozta Balatoni Mónika Marosvásárhelyen.