
Balatoni Mónika: a gyerek már csecsemőkorától figyeli, ahogy szülője a telefon képernyőjéhez fordul ugyanolyan érzelmi intenzitással, mint hozzá
Fotó: Haáz Vince
Az okostelefon nemcsak a gyerekek, hanem a szülők életét is gyökeresen átírta. Balatoni Mónika digitáliskultúra-kutató Marosvásárhelyen az MCC rendezvényén járta körül a digitális kihívásokat, amelyekkel egy szülő szembesül ma – mintha vakon repülne.
2026. június 09., 21:132026. június 09., 21:13
Steve Jobs már 2006-ban megjósolta: az okostelefon státuszszimbólum lesz, és gondolkodni fog az ember helyett. Ma ezt meg is éljük, hiszen zsebünkben hordunk egy eszközt, amely arra van optimalizálva, hogy soha ne legyünk egyedül a gondolatainkkal, soha ne unatkozzunk – és szinte észrevétlenül alakítja át szokásainkat, figyelmünket, türelmünket.
Balatoni Mónika digitáliskultúra-kutató, egyetemi adjunktus az ötvenedik alkalommal tartott szülőknek előadást hétfőn, és nemcsak kutatóként, de szülői tapasztalattal a háta mögött beszélt arról a marosvásárhelyi MCC-központ Szülők Akadémiája rendezvényén, hogy az okostelefon 2007-es megjelenése óta milyen új kihívásokkal szembesülünk.
A korábbi technológiai újítások kényelmesebbé tették az életünket, de nem hatoltak be a legbelsőbb, legintimebb tereinkbe, a digitális eszközök azonban igen. Luciano Floridi olasz filozófus nyomán fogalmazta meg az előadó:
„Az esetek 95 százalékában a technológiai fejlődés nem a kényelmünket szolgálja, hanem bejött a hálószobába, a legintimebb zónáinkba, például amikor magunkban lehetnénk a gondolatainkkal, a másikkal. Ma a fiatalok világában nincs olyan, hogy ketten vannak, még intim pillanatban sem” – hangsúlyozza Balatoni Mónika.
Fotó: Haáz Vince
Hozzáteszi, nem a gyerekeinkkel kell kezdeni az eszközhasználati szokások megváltoztatását, hanem magunkkal, mert
Gyors világba keveredtünk bele, ahol mások a referenciapontjaink, más a valóságunk, hiszen mindenki a saját buborékában el, saját videóit, sorozatait nézi.
A gyermek már csecsemőkorától figyeli, ahogy szülője a telefon képernyőjéhez fordul ugyanolyan érzelmi intenzitással, mint hozzá, és nem tudja, hogy ez mobiltelefon, amely néha munkához kell, hanem csak azt érzi, hogy anyukában ugyanolyan oxitocin-termelés – hormon, amely a kötődésért felel – zajlik ilyenkor, mint amikor gyereke szemébe néz. Az is bizonyított tény:
A digitális jelenlét tehát nem helyettesíti az igazi kapcsolatot – hívta fel rá a figyelmet a szakember, aki Jonathan Haidt szociálpszichológus által meghatározott jellegzetes mintákról is beszélt: az egyik a túlféltés – épp azért vesszük meg a gyereknek az első telefont, hogy baj esetén elérhessük – onnan kezdve pedig elérhetővé is válik mindenki számára, aki neki fontos.
Fotó: Haáz Vince
A másik jellegzetesség a platformok szándékos függőséget kialakító működése, amely dopamintermeléssel jutalmazza a folyamatos görgetést. Mindkét út ugyanoda vezet: a gyerek állandó készenléti állapotba kerül, és elveszíti a képességet arra, hogy segítséget kérjen idegenektől, megbízzon a körülötte lévő világban.
A közös élmények eltűnőben vannak, hiszen ahol korábban egy egész társadalom ugyanazt a sorozatot nézte és ugyanarról beszélt, mint például a Dallas című sorozat, ma mindenki a saját, algoritmus által személyre szabott tartalmait fogyasztja. A tömegkommunikáció kétirányúvá vált: azonnali érzelmi reakciók, kommentek – és senki sem látja pontosan, hogy gyermekét épp milyen tartalmak, milyen influenszerek, milyen ideológiák felé tereli az algoritmus.
Balatoni Mónika rávilágított, a vizuális ingerek hatvanezerszer gyorsabban hatnak ránk, mint a szövegek – ezt a social media teljes rendszere kihasználja, elsősorban érzelmi alapon befolyásolva a felhasználót. Hangsúlyozza,
„Ha megtanítjuk a közlekedés veszélyeire, akkor a digitális világ veszélyeire is meg kell tanítani, hiszen nulla éves kortól jelen vannak. Ezt viszont azért nehéz megtanítani, mert nincs rá családi minta” – hívta fel rá a figyelmet az előadó.
Fotó: Haáz Vince
A kid-influenszerség jelenségére is kitért: kutatások szerint az influenszer-gyerekek túlnyomó többsége valójában nem akarja ezt – mégis terjed, mert a gyerekek utánozzák, amit a médiában látnak, a szülők többsége pedig azt hiszi, gyermekük örömmel csinálja.
A szakember arról is beszélt, hogy az emberi agyban alapprogramként fut, hogy félünk a törzsből való kizárástól, nem akarunk a közösség perifériájára kerülni, ezzel magyarázható az is, amikor a hatéves iPhone-t kér szüleitől, mert a csoporttársainak is az van.
Fontos tudni, hogy a világ az analóg térben kezdődik, a digitálisban folytatódik, de az analógba tér vissza, ezért fontos kialakítani számukra az arányokat a két világ között, tanítsuk meg gyerekeinknek a digitális fogalmakat, viszonyrendszereket.
Fotó: Haáz Vince
Digitális kompetenciájukat fejleszteni kell, mert másként nem lesz versenyképes, de az nem digitális kompetencia, hogy Minecraft-városokat épít, de közben nincs elsődleges tapasztalata arról, hogy hogyan építsen fakockából tornyot – fejtette ki a digitáliskultúra-kutató.
Balatoni Mónika tehát azt javasolja, ne a wifit kapcsoljuk le a gyerek elől, hanem mi kapcsolódjunk rá a gyerekre.
Étkezzünk közösen – ez az egyik legegyszerűbb és leghatékonyabb kapcsolatteremtő alkalom.
Kísérjük végig a gyereket a digitális úton – kérjük meg, tanítsa meg nekünk a játékát, mutassa meg, mit néz.
Mutassunk példát – látnia kell, hogy mi is ki tudunk kapcsolódni.
Magyarázzunk el fogalmakat – egy háromévesnek is magyarázzuk el, mi az az e-mail.
Ne tiltsuk, hanem kérdezzük – ha a ChatGPT-t használja, kérdezzük meg, mit válaszolt, és beszélgessünk róla együtt.
A mesterséges intelligencia valódi kockázata nem a dolgozatírás, hanem az, ha a mesterséges intelligencia veszi át a bizalmi személy szerepét a fiatal életében. Soha nem volt annyira szükségük a gyerekeknek a szüleikre, mint most – csupán másfajta jelenlétet kell megtanulni szülőként – hangsúlyozta Balatoni Mónika Marosvásárhelyen.
A Duna példátlanul alacsony vízállása miatt kedden 11 órakor ellenőrzött módon leállítják és leválasztják az országos energiarendszerről a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorát – jelentette be hétfő este a Nuclearelectrica.
Kedden kirobbant az elmúlt tíz év első általános, azaz munkabeszüntetéssel járó sztrájkja az egészségügyi rendszerben. A székelyföldi kórházakban arról érdeklődtünk, hogy milyen hatással van az egységek működésére és a betegellátásra a tiltakozás.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az oktatásban és egészségügyben dolgozók fizetésével kapcsolatos jelentős nézeteltérések miatt a következő két hétben nincs reális esély a közalkalmazotti bértörvény tervezetének elfogadására.
Ismét a tízlejes lélektani határ fölé ugrott a gázolaj literenkénti ára a Lukoil hálózatában, miután az orosz vállalat hétfőn jelentősen emelte az árait. A többi piaci szereplőnél egyelőre pár banival 10 lej alatt maradt az ár.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfő este kijelentette, hogy a Románia légterébe behatoló drónokat már az első ilyen incidensek alkalmával le kellett volna lőni.
Oroszország soha nem küldött és jelenleg sem küld harci drónokat romániai célpontok ellen, az ezzel kapcsolatos találgatások pedig teljesen alaptalanok – közölte hétfőn Oroszország bukaresti nagykövetsége.
A szenátus elfogadta a törvénytervezetet, amely válsághelyzetet hirdet a kőolaj és kőolajtermékek piacán, és ideiglenes intézkedéssel csökkenti a gázolaj jövedéki adóját. A javaslatot 116 támogató szavazattal és nyolc tartózkodással fogadták el.
Szeptember 30-ig kedvezményes áfával vásárolhatnak lakást az előszerződéssel rendelkező személyek. Az erről szóló törvénytervezetet hétfőn fogadta el a szenátus költségvetési bizottsága.
Az egészségügyi minisztérium több mint 7800 betöltetlen álláshely felszabadítását javasolja az egészségügyi rendszerben, és véleményezésre bocsátja az erről szóló memorandumot – közölte hétfőn a Facebook-oldalán az intézmény.
1 hozzászólás