
Fotó: Haáz Vince
Mit is jelent az élhető város, és mit tehetünk mi, hogy Marosvásárhely azzá legyen? Ezeket a kérdéseket is boncolgatták csütörtök délután a Vásárhelyi Forgatag kerekasztal-beszélgetésén.
2019. augusztus 29., 19:502019. augusztus 29., 19:50
2019. augusztus 30., 09:212019. augusztus 30., 09:21
Az élhető városban odafigyelnek a kisközösségekre, az igényeikre, a lakónegyedekben a fejlesztések, építkezések előtt megkérdezik az ott élőket, hogy mit szeretnének – véli Klaus Birthler építész.
Vargancsik Iringó szociológus szerint az élhető városban kis és nagyobb közösségek alakulnak ki, együtt dolgoznak, terveznek és töltik a szabadidejüket, nemzetiségre való tekintet nélkül, és a városvezetés minden feltételt megteremt, hogy a helyiek mindezt megtehessék.
A beszélgetésen részt vevő két vállalkozó szerint legalább tízéves stratégiára van szükség ahhoz, hogy ki lehessen mozdítani Vásárhelyt a mostani süllyesztőből, és
Egy magán színházi társulás vezetője szerint fejlődési lehetőségekre van szükség ahhoz, hogy a fiatalok itthon maradjanak, és tudásukat a helyi közösség érdekében kamatoztassák.
Mindannyian egyetértettek abban, nem okolható csak a városvezetés azért, hogy jelenleg Marosvásárhelyen milyen élet van, hogy mennyire élhető a város. Mindannyian kicsit hozzájárultunk, vagy hagytuk, hogy ilyenné alakuljon. Többen beszéltek arról, sokszor az az érzésük, hogy két Vásárhelyen van, egy magyar, illetve egy román;
A mit tehetünk kérdésre sok érdekes válasz született: teret kell adni, és biztatni a lakóközösségeket, hogy találkozzanak, ismerjék meg egymást, találják meg a közös célt, és kérjenek eszközöket annak megvalósításához a városvezetéstől, valamint kérjék számon a választott képviselőket. A kis közösségek teszik élhetővé a várost, és akkor érezheti magáénak valaki Marosvásárhelyt, ha ő maga is odateszi a vállát, hogy saját maga, családja és gyermekei érdekében előre mozdítsa azt.

A nemzetiségi kisebbségek uniós jogvédelmi lehetőségeiről tárgyaltak szerdán a marosvásárhelyi Szóforgatagon. A Vásárhelyi Forgatag kerekasztal-beszélgetésének két meghívottját, Vincze Lóránt EP-képviselőt és Biró Zsolt romániai parlamenti képviselőt Pataky István újságíró faggatta.
Karl Deisseroth, Peter Hegemann és Georg Nagel kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat a fényérzékeny ioncsatornákkal és az optogenetikával kapcsolatos felfedezéseikért – jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.
Október 9–18. között zajlik a Székelyföld Napok 17. kiadása. Kovászna, Maros és Hargita megyében több tucat program világít rá értékeinkre, és a szórványról sem feledkeznek meg a szervezők.
A Friedrich Ebert Alapítvány romániai irodájának elemzése szerint az életszínvonal csökkenése és az elszegényedés aggasztja leginkább a romániaiakat, és ezek a félelmek erősebbek, mint az Európai Unió legtöbb tagállamában.
Az államfő kihirdette, a medvekilövési kvótát megduplázó törvényt hétfőn – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes közösségi oldalán.
Tengeri baleset történt hétfőn a Fekete-tengeren, de Románia felségvizein kívül, két tengerész életét vesztette, a legénység tizenegy tagját pedig kimentették.
Közzétette kéthetes, október 5–18. közötti időszakra vonatkozó időjárás-előrejelzését az Országos Meteorológiai Szolgálat.
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) hétfőn közel száz helyszínen tart házkutatást hat megyében egy korrupciós ügyben, amelyben több határrendőr és vámhivatalnok érintett.
Negyedik kormányfőjelöltjét nevezheti meg hétfőn este Nicușor Dan államfő, miután az eddigi próbálkozásai kudarcba fulladtak. Mit hoz a mai nap? Szavazzon!
Közel kétszáz bírságot szabtak ki a rendőrök vasárnap 13 és 17 óra között a 15-ös országúton tartott nagyszabású közlekedési ellenőrzés során Hargita megyében.
A Richter-skála szerint 3,8-as erősségű földrengés történt hétfő reggel 8 óra 36 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
1 hozzászólás