
Fotó: Haáz Vince
Mit is jelent az élhető város, és mit tehetünk mi, hogy Marosvásárhely azzá legyen? Ezeket a kérdéseket is boncolgatták csütörtök délután a Vásárhelyi Forgatag kerekasztal-beszélgetésén.
2019. augusztus 29., 19:502019. augusztus 29., 19:50
2019. augusztus 30., 09:212019. augusztus 30., 09:21
Az élhető városban odafigyelnek a kisközösségekre, az igényeikre, a lakónegyedekben a fejlesztések, építkezések előtt megkérdezik az ott élőket, hogy mit szeretnének – véli Klaus Birthler építész.
Vargancsik Iringó szociológus szerint az élhető városban kis és nagyobb közösségek alakulnak ki, együtt dolgoznak, terveznek és töltik a szabadidejüket, nemzetiségre való tekintet nélkül, és a városvezetés minden feltételt megteremt, hogy a helyiek mindezt megtehessék.
A beszélgetésen részt vevő két vállalkozó szerint legalább tízéves stratégiára van szükség ahhoz, hogy ki lehessen mozdítani Vásárhelyt a mostani süllyesztőből, és
Egy magán színházi társulás vezetője szerint fejlődési lehetőségekre van szükség ahhoz, hogy a fiatalok itthon maradjanak, és tudásukat a helyi közösség érdekében kamatoztassák.
Mindannyian egyetértettek abban, nem okolható csak a városvezetés azért, hogy jelenleg Marosvásárhelyen milyen élet van, hogy mennyire élhető a város. Mindannyian kicsit hozzájárultunk, vagy hagytuk, hogy ilyenné alakuljon. Többen beszéltek arról, sokszor az az érzésük, hogy két Vásárhelyen van, egy magyar, illetve egy román;
A mit tehetünk kérdésre sok érdekes válasz született: teret kell adni, és biztatni a lakóközösségeket, hogy találkozzanak, ismerjék meg egymást, találják meg a közös célt, és kérjenek eszközöket annak megvalósításához a városvezetéstől, valamint kérjék számon a választott képviselőket. A kis közösségek teszik élhetővé a várost, és akkor érezheti magáénak valaki Marosvásárhelyt, ha ő maga is odateszi a vállát, hogy saját maga, családja és gyermekei érdekében előre mozdítsa azt.

A nemzetiségi kisebbségek uniós jogvédelmi lehetőségeiről tárgyaltak szerdán a marosvásárhelyi Szóforgatagon. A Vásárhelyi Forgatag kerekasztal-beszélgetésének két meghívottját, Vincze Lóránt EP-képviselőt és Biró Zsolt romániai parlamenti képviselőt Pataky István újságíró faggatta.
Tarr Zoltán, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a fehéregyházi látogatás után beszélt a Székelyhonnak az erdélyi fogadtatásról, valamint arról, hogyan alakul át átláthatóbbá a határon túli magyar támogatások rendszere.
Tavaly a kiadásaikat jövedelmükből fedező romániai háztartások alig 29,4 százaléka engedhetett meg magának egy egyhetes üdülést az otthonától távol, szemben a 2024-ben jegyzett 26,6 százalékkal.
Megnyitották vasárnap a fehéregyházi Petőfi Sándor Emlékhely új állandó kiállítását. Ekkor jártak először hivatalos látogatáson Erdélyben az új magyar kormány képviselői: Tarr Zoltán miniszter, valamint Kalla Zsuzsa államtitkár-helyettes.
Egy tucat halálos baleset volt tavaly a Maros és Hargita megyén is áthaladó 15-ös országúton, így a közlekedésügyi rendőrök vasárnap is razziáznak ezen az útszakaszon.
Két személygépkocsi ütközött össze vasárnap délután a Kovászna megyei Hídvég településen, a helyszín közelében fogalomkorlátozásra kell számítani.
Alkoholos befolyásoltság alatt vezetett több sofőrt a hétvégén Hargita megyében, a rendőrség bűncselekmény elkövetése miatt indított eljárás ellenük.
Az ukrajnai háború kezdetétől 33 esetben sértették meg orosz drónok Románia légterét – közölte vasárnap a védelmi minisztérium.
Záporokra, zivatarokra, viharos szélre és jégesőre figyelmeztető sárga jelzésű előrejelzést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország több térségére.
Újabb drónt lőtt le vasárnap reggel 10:13-kor a román légierő egyik F-16-os vadászgépe Románia területi vizei fölött, a Sulina-Chilia térségben – jelentette be a Facebook-oldalán Nicușor Dan.
Az ilyenkor megszokotthoz képest „csípősebb” volt a reggel országszerte az elmúlt napok lehűlése és csapadékos időjárása miatt.
1 hozzászólás