
Fotó: Haáz Vince
Mit is jelent az élhető város, és mit tehetünk mi, hogy Marosvásárhely azzá legyen? Ezeket a kérdéseket is boncolgatták csütörtök délután a Vásárhelyi Forgatag kerekasztal-beszélgetésén.
2019. augusztus 29., 19:502019. augusztus 29., 19:50
2019. augusztus 30., 09:212019. augusztus 30., 09:21
Az élhető városban odafigyelnek a kisközösségekre, az igényeikre, a lakónegyedekben a fejlesztések, építkezések előtt megkérdezik az ott élőket, hogy mit szeretnének – véli Klaus Birthler építész.
Vargancsik Iringó szociológus szerint az élhető városban kis és nagyobb közösségek alakulnak ki, együtt dolgoznak, terveznek és töltik a szabadidejüket, nemzetiségre való tekintet nélkül, és a városvezetés minden feltételt megteremt, hogy a helyiek mindezt megtehessék.
A beszélgetésen részt vevő két vállalkozó szerint legalább tízéves stratégiára van szükség ahhoz, hogy ki lehessen mozdítani Vásárhelyt a mostani süllyesztőből, és
Egy magán színházi társulás vezetője szerint fejlődési lehetőségekre van szükség ahhoz, hogy a fiatalok itthon maradjanak, és tudásukat a helyi közösség érdekében kamatoztassák.
Mindannyian egyetértettek abban, nem okolható csak a városvezetés azért, hogy jelenleg Marosvásárhelyen milyen élet van, hogy mennyire élhető a város. Mindannyian kicsit hozzájárultunk, vagy hagytuk, hogy ilyenné alakuljon. Többen beszéltek arról, sokszor az az érzésük, hogy két Vásárhelyen van, egy magyar, illetve egy román;
A mit tehetünk kérdésre sok érdekes válasz született: teret kell adni, és biztatni a lakóközösségeket, hogy találkozzanak, ismerjék meg egymást, találják meg a közös célt, és kérjenek eszközöket annak megvalósításához a városvezetéstől, valamint kérjék számon a választott képviselőket. A kis közösségek teszik élhetővé a várost, és akkor érezheti magáénak valaki Marosvásárhelyt, ha ő maga is odateszi a vállát, hogy saját maga, családja és gyermekei érdekében előre mozdítsa azt.

A nemzetiségi kisebbségek uniós jogvédelmi lehetőségeiről tárgyaltak szerdán a marosvásárhelyi Szóforgatagon. A Vásárhelyi Forgatag kerekasztal-beszélgetésének két meghívottját, Vincze Lóránt EP-képviselőt és Biró Zsolt romániai parlamenti képviselőt Pataky István újságíró faggatta.
Az otopeni-i repülőtérre érkező járatokat érintő bombafenyegetések közül egyik sem igazolódott be, a hatóságok vizsgálják az elkövetők kilétét és az incidensek közötti esetleges összefüggéseket.
Akár 15 ezer lejes állami támogatást is igényelhetnek a magánszemélyek megújuló energia tárolására alkalmas rendszerek telepítésére. A 400 millió lejes keretösszegű programra november 20-án indul a jelentkezés.
Újabb bombafenyegetést jelentettek pénteken az otopeni-i Henri Coandă nemzetközi repülőtéren, ezúttal egy Prágából érkező repülőgéppel kapcsolatban – közölte a Román Hírszerző Szolgálat (SRI).
Az eMag idei Black Friday akciójának első 30 percében 259 millió lej értékben adtak le rendeléseket a vásárlók, 14 százalékkal meghaladva a tavalyi összeget – közölte pénteken a vállalat.
Székelyföld-szerte fagypont alá csökkent a hőmérséklet péntekre virradóan, Csíkszereda pedig ezúttal sem hazudtolta meg magát: Hargita megye székelyén mínusz 6,1 Celsius-fokot mértek.
Hat házkutatást tartottak Hargita megyében a Jupiter elnevezésű művelet részeként csütörtökön. A rendőrség hivatalos iratok hamisítása és jogosulatlan szakmai tevékenység végzése miatt nyomoz.
Luca Niculescu miniszterelnök csütörtök este kijelentette, hogy a szakszervezetekkel és a munkáltatói szövetségekkel folytatandó egyeztetések, valamint a végleges költségvetési adatok ismeretében döntenek majd a jövő évi minimálbérről.
A kormány március 31-ig fenntartja a lakossági földgáz árának szabályozását, és a vállalatok támogatására is intézkedéseket készít elő – jelentette ki csütörtök este Luca Niculescu miniszterelnök.
Újabb két bombafenyegetést jelentettek csütörtök este az otopeni-i Henri Coandă Nemzetközi Repülőtéren leszálló repülőgépekkel kapcsolatban. Az egyik egy Tel-Avivba tartó, Bukarestben köztes leszállást végző KLM-járatot érintett.
1 hozzászólás