Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

20:33

Holnap van a tavaszi napéjegyenlőség, és pont ekkor lephet meg az időjárás

20:22

Tízmillió lejes támogatást kap a marosvásárhelyi repülőtér

20:10

Székelyföldi elkerülőutak is bekerültek a kiemelt beruházások közé

19:42

Megvan, hogy mennyi pénz jut a mezőgazdasági gázolaj jövedéki adójának támogatására

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Lángba borult egy autó a nagy erejű ütközés után, egy áldozat bennégett

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér

Részeg női sofőrt kaptak el és baleset is történt ittas vezetés miatt

Új hír a Szülőföldön Magyarul Programról: március 17-től lehet igényelni a támogatást

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház

Ha a szomszéd kutyája túl hangosan ugat: jogok és kötelességek

Coliform baktériumokat találtak a csíksomlyói borvízben, egyelőre nem ajánlott inni belőle

Nemzetközi ötletpályázatot hirdetnek a csíkszeredai Művészetek Házának felújítására

Orbán Viktor: sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza

Intervenciós kardiológia Csíkszeredában – életmentés helyben

Néhány gondolat, ami mentén élhető város lehet Marosvásárhely

Fotó: Haáz Vince

Mit is jelent az élhető város, és mit tehetünk mi, hogy Marosvásárhely azzá legyen? Ezeket a kérdéseket is boncolgatták csütörtök délután a Vásárhelyi Forgatag kerekasztal-beszélgetésén.

Simon Virág

2019. augusztus 29., 19:502019. augusztus 29., 19:50

2019. augusztus 30., 09:212019. augusztus 30., 09:21

Az élhető városban odafigyelnek a kisközösségekre, az igényeikre, a lakónegyedekben a fejlesztések, építkezések előtt megkérdezik az ott élőket, hogy mit szeretnének – véli Klaus Birthler építész.

Vargancsik Iringó szociológus szerint az élhető városban kis és nagyobb közösségek alakulnak ki, együtt dolgoznak, terveznek és töltik a szabadidejüket, nemzetiségre való tekintet nélkül, és a városvezetés minden feltételt megteremt, hogy a helyiek mindezt megtehessék.

A beszélgetésen részt vevő két vállalkozó szerint legalább tízéves stratégiára van szükség ahhoz, hogy ki lehessen mozdítani Vásárhelyt a mostani süllyesztőből, és

a városvezetés dolga, hogy a lakókkal közösen kidolgozza az irányvonalat, meghatározza a célt: milyen legyen a város tíz év múlva.

Egy magán színházi társulás vezetője szerint fejlődési lehetőségekre van szükség ahhoz, hogy a fiatalok itthon maradjanak, és tudásukat a helyi közösség érdekében kamatoztassák.

Mindannyian egyetértettek abban, nem okolható csak a városvezetés azért, hogy jelenleg Marosvásárhelyen milyen élet van, hogy mennyire élhető a város. Mindannyian kicsit hozzájárultunk, vagy hagytuk, hogy ilyenné alakuljon. Többen beszéltek arról, sokszor az az érzésük, hogy két Vásárhelyen van, egy magyar, illetve egy román;

a két közösség tagjai olyannyira külön élnek, szórakoznak és gondolkodnak, hogy az már ijesztő.

A mit tehetünk kérdésre sok érdekes válasz született: teret kell adni, és biztatni a lakóközösségeket, hogy találkozzanak, ismerjék meg egymást, találják meg a közös célt, és kérjenek eszközöket annak megvalósításához a városvezetéstől, valamint kérjék számon a választott képviselőket. A kis közösségek teszik élhetővé a várost, és akkor érezheti magáénak valaki Marosvásárhelyt, ha ő maga is odateszi a vállát, hogy saját maga, családja és gyermekei érdekében előre mozdítsa azt.

korábban írtuk

Szóforgatag a nemzeti kisebbségekért vívott küzdelemről

A nemzetiségi kisebbségek uniós jogvédelmi lehetőségeiről tárgyaltak szerdán a marosvásárhelyi Szóforgatagon. A Vásárhelyi Forgatag kerekasztal-beszélgetésének két meghívottját, Vincze Lóránt EP-képviselőt és Biró Zsolt romániai parlamenti képviselőt Pataky István újságíró faggatta.