
Pataky István, Vincze Lóránt és Biró Zsolt
Fotó: Facebook/Vásárhelyi Forgatag
A nemzetiségi kisebbségek európai uniós jogvédelmi lehetőségeiről tárgyaltak szerdán a marosvásárhelyi Szóforgatagon. A Vásárhelyi Forgatag kerekasztal-beszélgetésének két meghívottját, Vincze Lóránt európai parlamenti képviselőt és Biró Zsolt romániai parlamenti képviselőt Pataky István újságíró, a Krónika napilap főmunkatársa faggatta.
2019. augusztus 28., 20:182019. augusztus 28., 20:18
Elsősorban az érdekelte a kerekasztal moderátorát, hogy milyen változás várható a választásokat követően az új Európai Parlamentben, és milyen hozzáállásra számítanak az új Európai Bizottság részéről, ami a nemzeti kisebbségekért folytatott küzdelmet illeti.
Vincze Lóránt szerint a bizottság új elnöke, Ursula von der Leyen nyitott a kérdés iránt, annak ellenére, hogy nem ismeri a nemzeti kisebbségek problémáit, ez a téma számára új.
Az összegyűjtött aláírásokat decemberben nyújtják be az Európai Bizottságnak – tette hozzá Vincze Lóránt –, de addig is több szálon, több fórumon készítik elő a döntést, parlamenti és kormányzati képviselőkkel ismertetik a célokat, szakmailag előkészítik a munkát, a megfogalmazott javaslatokat kiegészítik.
Nem jelent-e gondot az, hogy „a magyarok megint akarnak valamit”? Hogy újból egy úgynevezett „magyar ügy” kerül az Európai Parlament nézőterébe? – tette fel a kérdést Pataky, akinek Biró Zsolt úgy válaszolt,
Noha a kérdés nagyon sokszínű, hiszen a spanyolországi katalánok, baszkok, a dániai németek, az ausztriai szlovének, a németországi kisebbségek, illetve még nagyon sokan mások bekapcsolódtak és magukénak tekintik a kérdést.
– erősítette meg Vincze Lóránt, aki az EP-képviselőség mellett az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnökeként is dolgozik.
Fotó: Facebook/Vásárhelyi Forgatag
Mi történik decemberben, miután benyújtják az aláírásokat? – kérdezte Pataky. Az Uniónak kezdeményeznie kell a FUEN-nel egy párbeszédet, közmeghallgatást kell szervezni az Európai Bizottságban – válaszolta Vincze, arra is kitérve, hogy milyen pártok támogatására számíthatnak, kik azok, akikre mint szövetségesekre tekinthetnek majd.
A román–magyar kapcsolatokra is rákérdezett a moderátor: hogyan látja a két képviselő a két ország közötti viszonyt. Válaszként elhangzott, míg Magyarországon van egy stabil kormányzás, Romániában ez nem mondható el, sőt még az sem tudható, hogy „a jövő héten ki lesz kormányon”. Az pedig, hogy nincs román–magyar államközi kapcsolat, az erdélyi magyaroknak is rossz – hangzott el.
Az RMDSZ semmiféle adóemelést nem támogat, mert a lakosság és a gazdaság már nem bír el újabb terheket – jelentette ki szerdán Kelemen Hunor szövetségi elnök.
Romániának szüksége van közigazgatási reformra, de azt alaposan át kell gondolni és elő kell készíteni – jelentette ki szerdán Kelemen Hunor.
A Marosvásárhelyi Ítélőtábla részben megváltoztatta a Maros Megyei Törvényszék korábbi döntését, és jogerősen elrendelte a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium bentlakásánál történt tragédia nyomán indult per elsőfokú tárgyalásának elkezdését.
Románia lakóhely szerint nyilvántartott népessége 21,558 millió fő volt 2026. július 1-jén, 0,5 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adataiból.
A betegek biztonsága és az egészségügyi szolgáltatások működése nem rendelhető alá a megszorítási céloknak – jelentette ki kedden Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
71 éves korában elhunyt Gyöngyössy János történeti grafikus, illusztrátor, a Legendárium Szőr Manójának „megformálója”, aki az utóbbi időben a szejkefürdői Mini Erdély Park masinisztájaként is tevékenykedett.
Románia továbbra is elkötelezett a Moldovai Köztársaság támogatása mellett, mind a biztonság és a stabilitás megerősítése, mind a gazdasági fejlődés terén.
Emelkedett szerda reggel a kőolaj ára azokra a jelentésekre, hogy a húszik újabb csapást mértek egy szaúdi olajfinomítóra. Eközben Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy az Iránnal folytatott konfliktus akkor ér véget, amikor ő akarja.
Visszautasította a bukaresti orosz nagykövetség a román hatóságok vádjait, amelyek szerint Oroszországnak köze volt a brassói Carfil fegyvergyárnál szeptember 14-én történt tűzesethez.
A román kulturális minisztérium 500 ezer lejjel támogatja Cristian Mungiu Fjord című filmjének Oscar-kampányát. Az alkotás Románia hivatalos nevezése a 2027-es Oscar-díj legjobb nemzetközi film kategóriájában.
szóljon hozzá!