
Pataky István, Vincze Lóránt és Biró Zsolt
Fotó: Facebook/Vásárhelyi Forgatag
A nemzetiségi kisebbségek európai uniós jogvédelmi lehetőségeiről tárgyaltak szerdán a marosvásárhelyi Szóforgatagon. A Vásárhelyi Forgatag kerekasztal-beszélgetésének két meghívottját, Vincze Lóránt európai parlamenti képviselőt és Biró Zsolt romániai parlamenti képviselőt Pataky István újságíró, a Krónika napilap főmunkatársa faggatta.
2019. augusztus 28., 20:182019. augusztus 28., 20:18
Elsősorban az érdekelte a kerekasztal moderátorát, hogy milyen változás várható a választásokat követően az új Európai Parlamentben, és milyen hozzáállásra számítanak az új Európai Bizottság részéről, ami a nemzeti kisebbségekért folytatott küzdelmet illeti.
Vincze Lóránt szerint a bizottság új elnöke, Ursula von der Leyen nyitott a kérdés iránt, annak ellenére, hogy nem ismeri a nemzeti kisebbségek problémáit, ez a téma számára új.
Az összegyűjtött aláírásokat decemberben nyújtják be az Európai Bizottságnak – tette hozzá Vincze Lóránt –, de addig is több szálon, több fórumon készítik elő a döntést, parlamenti és kormányzati képviselőkkel ismertetik a célokat, szakmailag előkészítik a munkát, a megfogalmazott javaslatokat kiegészítik.
Nem jelent-e gondot az, hogy „a magyarok megint akarnak valamit”? Hogy újból egy úgynevezett „magyar ügy” kerül az Európai Parlament nézőterébe? – tette fel a kérdést Pataky, akinek Biró Zsolt úgy válaszolt,
Noha a kérdés nagyon sokszínű, hiszen a spanyolországi katalánok, baszkok, a dániai németek, az ausztriai szlovének, a németországi kisebbségek, illetve még nagyon sokan mások bekapcsolódtak és magukénak tekintik a kérdést.
– erősítette meg Vincze Lóránt, aki az EP-képviselőség mellett az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnökeként is dolgozik.
Fotó: Facebook/Vásárhelyi Forgatag
Mi történik decemberben, miután benyújtják az aláírásokat? – kérdezte Pataky. Az Uniónak kezdeményeznie kell a FUEN-nel egy párbeszédet, közmeghallgatást kell szervezni az Európai Bizottságban – válaszolta Vincze, arra is kitérve, hogy milyen pártok támogatására számíthatnak, kik azok, akikre mint szövetségesekre tekinthetnek majd.
A román–magyar kapcsolatokra is rákérdezett a moderátor: hogyan látja a két képviselő a két ország közötti viszonyt. Válaszként elhangzott, míg Magyarországon van egy stabil kormányzás, Romániában ez nem mondható el, sőt még az sem tudható, hogy „a jövő héten ki lesz kormányon”. Az pedig, hogy nincs román–magyar államközi kapcsolat, az erdélyi magyaroknak is rossz – hangzott el.
A román-francia kapcsolatok nem szokványos kétoldalú kapcsolatok; hosszú közös történelmünk és nagyon stabil jövőnk van – jelentette ki Nicușor Dan az Emmanuel Macron francia elnökkel tartott találkozója utáni párizsi sajtótájékoztatóján.
Megvan az Analóg november kihívás székelyföldi nyertes iskolája is, amely egy tízezer lej értékű pihenő- és olvasósarkot nyert, ahol a diákokat babzsákok, könyvek és társasjátékok várják majd.
Emmanuel Macron kedden fogadta az Élysée-palotában a Franciaországban munkalátogatáson tartózkodó Nicușor Dant.
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) kedden bíróság elé állította az országos adóhatóság (ANAF) bukaresti igazgatóságának csalásellenes felügyelőjét, akit októberben tetten értek, amint 3000 lej csúszópénzt fogadott el egy cégvezetőtől.
Mindkét irányban lezárták a forgalmat kedden a 7-es országúton Călimănești nagyszebeni kijáratánál egy LPG-t szállító tartálykocsinál észlelt gázszivárgás miatt. A környék lakóit Ro-Alert üzenetben figyelmeztették a robbanásveszélyre.
Kilencen jelentkeztek a marosvásárhelyi városháza által kiírt pályázatra, amelynek témája Sütő András szobrának elkészítése. A szobor román párjának, a Constantin Romanu Vivut ábrázoló alkotás elkészítésére hárman jelentkeztek.
Marosvásárhely, Kecskeméttel közösen, bejutott a Magyarország Ifjúsági Fővárosa 2026 címért folyó verseny döntőjébe, amit szerdán szerveznek meg. A Maros megyei település mellett szavazni lehet három Hargita megyeire is.
A bukaresti első kerületi bíróság kedden elutasította Călin Georgescu ügyvédeinek összes kérelmét és jogi kifogását, és elrendelte annak a büntetőpernek az alapfokú tárgyalását, amelyben a volt elnökjelöltet legionárius propagandával vádolják.
A PSD-s törvényhozók nem fogják megszavazni a Bolojan-kabinet elleni bizalmatlansági indítványt – biztosított kedden a párt elnöke.
A romániai háztartások 89,1 százaléka rendelkezik jelenleg internet-hozzáféréssel; ez 0,5 százalékponttal több a 2024-ben jegyzett aránynál – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.
szóljon hozzá!