
Pataky István, Vincze Lóránt és Biró Zsolt
Fotó: Facebook/Vásárhelyi Forgatag
A nemzetiségi kisebbségek európai uniós jogvédelmi lehetőségeiről tárgyaltak szerdán a marosvásárhelyi Szóforgatagon. A Vásárhelyi Forgatag kerekasztal-beszélgetésének két meghívottját, Vincze Lóránt európai parlamenti képviselőt és Biró Zsolt romániai parlamenti képviselőt Pataky István újságíró, a Krónika napilap főmunkatársa faggatta.
2019. augusztus 28., 20:182019. augusztus 28., 20:18
Elsősorban az érdekelte a kerekasztal moderátorát, hogy milyen változás várható a választásokat követően az új Európai Parlamentben, és milyen hozzáállásra számítanak az új Európai Bizottság részéről, ami a nemzeti kisebbségekért folytatott küzdelmet illeti.
Vincze Lóránt szerint a bizottság új elnöke, Ursula von der Leyen nyitott a kérdés iránt, annak ellenére, hogy nem ismeri a nemzeti kisebbségek problémáit, ez a téma számára új.
Az összegyűjtött aláírásokat decemberben nyújtják be az Európai Bizottságnak – tette hozzá Vincze Lóránt –, de addig is több szálon, több fórumon készítik elő a döntést, parlamenti és kormányzati képviselőkkel ismertetik a célokat, szakmailag előkészítik a munkát, a megfogalmazott javaslatokat kiegészítik.
Nem jelent-e gondot az, hogy „a magyarok megint akarnak valamit”? Hogy újból egy úgynevezett „magyar ügy” kerül az Európai Parlament nézőterébe? – tette fel a kérdést Pataky, akinek Biró Zsolt úgy válaszolt,
Noha a kérdés nagyon sokszínű, hiszen a spanyolországi katalánok, baszkok, a dániai németek, az ausztriai szlovének, a németországi kisebbségek, illetve még nagyon sokan mások bekapcsolódtak és magukénak tekintik a kérdést.
– erősítette meg Vincze Lóránt, aki az EP-képviselőség mellett az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnökeként is dolgozik.
Fotó: Facebook/Vásárhelyi Forgatag
Mi történik decemberben, miután benyújtják az aláírásokat? – kérdezte Pataky. Az Uniónak kezdeményeznie kell a FUEN-nel egy párbeszédet, közmeghallgatást kell szervezni az Európai Bizottságban – válaszolta Vincze, arra is kitérve, hogy milyen pártok támogatására számíthatnak, kik azok, akikre mint szövetségesekre tekinthetnek majd.
A román–magyar kapcsolatokra is rákérdezett a moderátor: hogyan látja a két képviselő a két ország közötti viszonyt. Válaszként elhangzott, míg Magyarországon van egy stabil kormányzás, Romániában ez nem mondható el, sőt még az sem tudható, hogy „a jövő héten ki lesz kormányon”. Az pedig, hogy nincs román–magyar államközi kapcsolat, az erdélyi magyaroknak is rossz – hangzott el.
A Mureșan-kormány hétfőn meghallgatott hat miniszterjelöltje közül csak ketten kapták meg a parlamenti szakbizottságok támogatását. Kedden folytatódnak a meghallgatások.
A magyarországi középkorúak átlagosan 35 millió forint (mintegy 500 ezer lej) megtakarítást tartanak szükségesnek 65 éves korukra ahhoz, hogy állami nyugdíj nélkül is vállalható életszínvonalat biztosítsanak maguknak.
Az ellenőrzésre kijelölt parcellák jó részén már lezajlottak az APIA által végzett ankétok Hargita megyében. Az intézmény vezetője szerint kevés gazda van, akinél olyan problémákat találtak, amelyek miatt az illető lemondhat az idei juttatásokról.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) őrizetbe vett, a Bukaresti Törvényszék pedig előzetes letartóztatásba helyezett két cégvezetőt, akik a gyergyószentmiklósi akkumulátoros energiatároló építésében vesznek részt.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) az alkotmánybírósághoz fordulhat abban az esetben, ha a Mureșan-kormány esetleges elutasítása után Nicușor Dan államfő nem oszlatja fel a parlamentet az előrehozott választások megtartásához.
Ha a TollRo útdíjfizetési rendszer október 1-jén nem működik, a fuvarozókat nem fogják megbírságolni – ígérte hétfőn Radu Miruță ügyvivő közlekedési miniszter.
Október 16-án megkezdheti a gazdáknak járó támogatások előlegének kifizetését a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) – jelentette ki hétfőn Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter a parlamenti szakbizottsági meghallgatásán.
A mezőgazdasági tárca élére javasolt Tánczos Barna hétfőn kedvező véleményezést kapott a parlament illetékes szakbizottságainak együttes ülésén.
Négy nyereményt vihetnek el a szerencsés a lottózók a vasárnapi sorsolás után. A legnagyobb nyeremény értéke mintegy 85 ezer lej.
Petrișor Peiu hétfőn kijelentette, hogy ha a Mureșan-kormányt nem szavazza meg a parlament, a későbbiekben elképzelhető a PSD és az AUR koalíciója, de csak akkor, ha a szociáldemokraták kezdeményezik az egyeztetéseket.
szóljon hozzá!