
Pataky István, Vincze Lóránt és Biró Zsolt
Fotó: Facebook/Vásárhelyi Forgatag
A nemzetiségi kisebbségek európai uniós jogvédelmi lehetőségeiről tárgyaltak szerdán a marosvásárhelyi Szóforgatagon. A Vásárhelyi Forgatag kerekasztal-beszélgetésének két meghívottját, Vincze Lóránt európai parlamenti képviselőt és Biró Zsolt romániai parlamenti képviselőt Pataky István újságíró, a Krónika napilap főmunkatársa faggatta.
2019. augusztus 28., 20:182019. augusztus 28., 20:18
Elsősorban az érdekelte a kerekasztal moderátorát, hogy milyen változás várható a választásokat követően az új Európai Parlamentben, és milyen hozzáállásra számítanak az új Európai Bizottság részéről, ami a nemzeti kisebbségekért folytatott küzdelmet illeti.
Vincze Lóránt szerint a bizottság új elnöke, Ursula von der Leyen nyitott a kérdés iránt, annak ellenére, hogy nem ismeri a nemzeti kisebbségek problémáit, ez a téma számára új.
Az összegyűjtött aláírásokat decemberben nyújtják be az Európai Bizottságnak – tette hozzá Vincze Lóránt –, de addig is több szálon, több fórumon készítik elő a döntést, parlamenti és kormányzati képviselőkkel ismertetik a célokat, szakmailag előkészítik a munkát, a megfogalmazott javaslatokat kiegészítik.
Nem jelent-e gondot az, hogy „a magyarok megint akarnak valamit”? Hogy újból egy úgynevezett „magyar ügy” kerül az Európai Parlament nézőterébe? – tette fel a kérdést Pataky, akinek Biró Zsolt úgy válaszolt,
Noha a kérdés nagyon sokszínű, hiszen a spanyolországi katalánok, baszkok, a dániai németek, az ausztriai szlovének, a németországi kisebbségek, illetve még nagyon sokan mások bekapcsolódtak és magukénak tekintik a kérdést.
– erősítette meg Vincze Lóránt, aki az EP-képviselőség mellett az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnökeként is dolgozik.
Fotó: Facebook/Vásárhelyi Forgatag
Mi történik decemberben, miután benyújtják az aláírásokat? – kérdezte Pataky. Az Uniónak kezdeményeznie kell a FUEN-nel egy párbeszédet, közmeghallgatást kell szervezni az Európai Bizottságban – válaszolta Vincze, arra is kitérve, hogy milyen pártok támogatására számíthatnak, kik azok, akikre mint szövetségesekre tekinthetnek majd.
A román–magyar kapcsolatokra is rákérdezett a moderátor: hogyan látja a két képviselő a két ország közötti viszonyt. Válaszként elhangzott, míg Magyarországon van egy stabil kormányzás, Romániában ez nem mondható el, sőt még az sem tudható, hogy „a jövő héten ki lesz kormányon”. Az pedig, hogy nincs román–magyar államközi kapcsolat, az erdélyi magyaroknak is rossz – hangzott el.
Kilőtték azt a fiatal medvét, amelyik az elmúlt hetekben többször is állatokat pusztított Eresztevényben és Maksán. A korábban elkergetett, majd a Bodoki-havasokba elszállított példány visszatért a faluba, és újabb támadása után szerdán este lőtték ki.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön azt nyilatkozta, hogy az elmúlt évek történései alapján és a szociáldemokraták jelenlegi vezetését ismerve nem tartja kizártnak, hogy az államfő tisztségből való felfüggesztése is megtörténjen.
A Salvamont szerint országszerte mintegy 600 hegyimentő áll készenlétben a május 1-jei hosszú hétvégén, amikor megnövekedett turistaforgalomra számítanak a hatóságok.
Az RMDSZ törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint egy csökkentett összegű gyermekpénz mellé jelenléti ösztöndíjat vezetnének be – de csak azoknak, akik rendszeresen járnak óvodába vagy iskolába. A törvény egyik előterjesztőjével beszélgettünk.
Márciusban 6,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint februárban – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jóváhagyta a kormány szerda esti ülésén a növénytermesztőknek és állattenyésztőknek járó átmeneti támogatások (ANT) keretösszegeiről szóló határozatot – közölte Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
Elfogadta szerdai ülésén a kormány a 22 prefektus és 36 alprefektus tisztségből való felmentéséről szóló határozatokat – közölte Ioana Dogioiu kormányszóvivő. Az érintett prefektusok és alprefektusok lemondtak a tisztségükről.
A következő három évben több lépésben mintegy 14 ezerrel tervezik csökkenteni a kórházi ágyak számát. Az erről szóló határozatot szerdai ülésén fogadta el a kormány.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
szóljon hozzá!