
Pataky István, Vincze Lóránt és Biró Zsolt
Fotó: Facebook/Vásárhelyi Forgatag
A nemzetiségi kisebbségek európai uniós jogvédelmi lehetőségeiről tárgyaltak szerdán a marosvásárhelyi Szóforgatagon. A Vásárhelyi Forgatag kerekasztal-beszélgetésének két meghívottját, Vincze Lóránt európai parlamenti képviselőt és Biró Zsolt romániai parlamenti képviselőt Pataky István újságíró, a Krónika napilap főmunkatársa faggatta.
2019. augusztus 28., 20:182019. augusztus 28., 20:18
Elsősorban az érdekelte a kerekasztal moderátorát, hogy milyen változás várható a választásokat követően az új Európai Parlamentben, és milyen hozzáállásra számítanak az új Európai Bizottság részéről, ami a nemzeti kisebbségekért folytatott küzdelmet illeti.
Vincze Lóránt szerint a bizottság új elnöke, Ursula von der Leyen nyitott a kérdés iránt, annak ellenére, hogy nem ismeri a nemzeti kisebbségek problémáit, ez a téma számára új.
Az összegyűjtött aláírásokat decemberben nyújtják be az Európai Bizottságnak – tette hozzá Vincze Lóránt –, de addig is több szálon, több fórumon készítik elő a döntést, parlamenti és kormányzati képviselőkkel ismertetik a célokat, szakmailag előkészítik a munkát, a megfogalmazott javaslatokat kiegészítik.
Nem jelent-e gondot az, hogy „a magyarok megint akarnak valamit”? Hogy újból egy úgynevezett „magyar ügy” kerül az Európai Parlament nézőterébe? – tette fel a kérdést Pataky, akinek Biró Zsolt úgy válaszolt,
Noha a kérdés nagyon sokszínű, hiszen a spanyolországi katalánok, baszkok, a dániai németek, az ausztriai szlovének, a németországi kisebbségek, illetve még nagyon sokan mások bekapcsolódtak és magukénak tekintik a kérdést.
– erősítette meg Vincze Lóránt, aki az EP-képviselőség mellett az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnökeként is dolgozik.
Fotó: Facebook/Vásárhelyi Forgatag
Mi történik decemberben, miután benyújtják az aláírásokat? – kérdezte Pataky. Az Uniónak kezdeményeznie kell a FUEN-nel egy párbeszédet, közmeghallgatást kell szervezni az Európai Bizottságban – válaszolta Vincze, arra is kitérve, hogy milyen pártok támogatására számíthatnak, kik azok, akikre mint szövetségesekre tekinthetnek majd.
A román–magyar kapcsolatokra is rákérdezett a moderátor: hogyan látja a két képviselő a két ország közötti viszonyt. Válaszként elhangzott, míg Magyarországon van egy stabil kormányzás, Romániában ez nem mondható el, sőt még az sem tudható, hogy „a jövő héten ki lesz kormányon”. Az pedig, hogy nincs román–magyar államközi kapcsolat, az erdélyi magyaroknak is rossz – hangzott el.
Eszméletlen állapotban emeltek ki egy 14 éves fiút hétfőn délután egy tó vizéből a Botoșani megyei Dorohoiban. A tűzoltók több mint kétméteres mélységben találták meg az áldozatot.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) úgy döntött, hogy nem támogatja Adrian Veștea kormányának beiktatását, mivel jelölése a parlamentáris demokrácia szellemének megsértésével és a liberálisokkal való egyeztetés nélkül történt.
A 2026-os focivébé kezdetén mindannyian szembesülhettünk azzal a ténnyel, hogy a magyarországi közmédia sportcsatornája, az M4 Sport geokódolás alá zárja a közvetítéseit. Pedig a legutóbbi, 2022-es katari vébén nem így volt. Mi történt azóta?
A Friedrich Ebert Alapítvány romániai irodájának legújabb elemzése szerint a romániaiak reáljövedelme nőtt a leggyorsabban az Európai Unióban az elmúlt 15 évben.
Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök hétfőn este televíziós szereplésre hivatkozva távozott a Nemzeti Liberális Párt (PNL) országos politikai bürójának üléséről.
Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök hétfőn kormányzati részvételt ajánlott az RMDSZ-nek – számolt be Csoma Botond, a szövetség képviselőházi frakcióvezetője.
Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök hétfőn kijelentette, hogy szerdán csak „elméleti”, informális megbeszélése volt Nicușor Dan államfővel az esetleges kormányalakítási megbízásáról.
Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az alaptörvény tizenhatodik módosítását, amely nyolc évben korlátozza a miniszterelnöki megbízatás maximális hosszát.
szóljon hozzá!