
Pataky István, Vincze Lóránt és Biró Zsolt
Fotó: Facebook/Vásárhelyi Forgatag
A nemzetiségi kisebbségek európai uniós jogvédelmi lehetőségeiről tárgyaltak szerdán a marosvásárhelyi Szóforgatagon. A Vásárhelyi Forgatag kerekasztal-beszélgetésének két meghívottját, Vincze Lóránt európai parlamenti képviselőt és Biró Zsolt romániai parlamenti képviselőt Pataky István újságíró, a Krónika napilap főmunkatársa faggatta.
2019. augusztus 28., 20:182019. augusztus 28., 20:18
Elsősorban az érdekelte a kerekasztal moderátorát, hogy milyen változás várható a választásokat követően az új Európai Parlamentben, és milyen hozzáállásra számítanak az új Európai Bizottság részéről, ami a nemzeti kisebbségekért folytatott küzdelmet illeti.
Vincze Lóránt szerint a bizottság új elnöke, Ursula von der Leyen nyitott a kérdés iránt, annak ellenére, hogy nem ismeri a nemzeti kisebbségek problémáit, ez a téma számára új.
Az összegyűjtött aláírásokat decemberben nyújtják be az Európai Bizottságnak – tette hozzá Vincze Lóránt –, de addig is több szálon, több fórumon készítik elő a döntést, parlamenti és kormányzati képviselőkkel ismertetik a célokat, szakmailag előkészítik a munkát, a megfogalmazott javaslatokat kiegészítik.
Nem jelent-e gondot az, hogy „a magyarok megint akarnak valamit”? Hogy újból egy úgynevezett „magyar ügy” kerül az Európai Parlament nézőterébe? – tette fel a kérdést Pataky, akinek Biró Zsolt úgy válaszolt,
Noha a kérdés nagyon sokszínű, hiszen a spanyolországi katalánok, baszkok, a dániai németek, az ausztriai szlovének, a németországi kisebbségek, illetve még nagyon sokan mások bekapcsolódtak és magukénak tekintik a kérdést.
– erősítette meg Vincze Lóránt, aki az EP-képviselőség mellett az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnökeként is dolgozik.
Fotó: Facebook/Vásárhelyi Forgatag
Mi történik decemberben, miután benyújtják az aláírásokat? – kérdezte Pataky. Az Uniónak kezdeményeznie kell a FUEN-nel egy párbeszédet, közmeghallgatást kell szervezni az Európai Bizottságban – válaszolta Vincze, arra is kitérve, hogy milyen pártok támogatására számíthatnak, kik azok, akikre mint szövetségesekre tekinthetnek majd.
A román–magyar kapcsolatokra is rákérdezett a moderátor: hogyan látja a két képviselő a két ország közötti viszonyt. Válaszként elhangzott, míg Magyarországon van egy stabil kormányzás, Romániában ez nem mondható el, sőt még az sem tudható, hogy „a jövő héten ki lesz kormányon”. Az pedig, hogy nincs román–magyar államközi kapcsolat, az erdélyi magyaroknak is rossz – hangzott el.
A képviselőház szerdán változatlan formában ismét megszavazta a fasiszta és legionárius propaganda büntetését szigorító törvénymódosítást, amelyet Nicușor Dan államfő megfontolásra visszaküldött a parlamentnek.
A Clearservice idén két rangos díjat is hazahozott, amelyek egyedülálló módon ismerik el a vállalat elkötelezettségét a munkatársak támogatásáért.
Az alkotmánybíróság határozatához igazította szerdán a szenátus a magánnyugdíjak kifizetését szabályozó törvénytervezetet.
Az áldozat egy társkereső platformon került kapcsolatba egy olyan ismeretlennel, aki nőnek adta ki magát, és idővel az ujja köré csavarta.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, George Simion kedden este egy tízpontos politikai kiáltványt ismertetett, amelyben a pártnak a „nemzeti ellenzékiség” jegyében tervezett kormányellenes lépéseit vázolta fel.
Kékbe borult Románia hőtérképe szerdára virradóra is: Románia jelentős részén fagypont alatti hőmérséklet volt az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint. Csíkszereda ezúttal is az elsők között áll a leghidegebb települések sorában.
Kihirdetése helyett megtámadta az államfő az alkotmánybíróságon azt a törvénytervezetet, amely szerint a romániai kluboknak a 2026–2027-es szezontól a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük.
A szokatlanul enyhe időjárás miatt Székelyföldön a téli síszezon idén két-három hetes csúszásban van a tavalyi évhez képest. A tartós fagyok hiánya miatt a hóágyúzás sem hatékony, ami komoly gazdasági kockázatot jelent a hegyvidéki turizmus egészére.
Nemsokára itt a karácsony – jelzi a főtéri díszes fenyő és az adventi koszorú, amelyen vasárnap meggyújtjuk az utolsó gyertyát. Sepsiszentgyörgyön az ünnepvárás része a regölés is, amelyet harminc éve elevenített fel a Guzsalyas Alapítvány.
Autóbaleset következtében dőlt ki Csíkpálfalva határában vasárnapra virradóra az útszéli kereszfa, és nem rongálás történt – jelezte portálunknak Petres Attila, a település alpolgármestere.
szóljon hozzá!