Fotó: Haáz Vince
Mit is jelent az élhető város, és mit tehetünk mi, hogy Marosvásárhely azzá legyen? Ezeket a kérdéseket is boncolgatták csütörtök délután a Vásárhelyi Forgatag kerekasztal-beszélgetésén.
2019. augusztus 29., 19:502019. augusztus 29., 19:50
2019. augusztus 30., 09:212019. augusztus 30., 09:21
Az élhető városban odafigyelnek a kisközösségekre, az igényeikre, a lakónegyedekben a fejlesztések, építkezések előtt megkérdezik az ott élőket, hogy mit szeretnének – véli Klaus Birthler építész.
Vargancsik Iringó szociológus szerint az élhető városban kis és nagyobb közösségek alakulnak ki, együtt dolgoznak, terveznek és töltik a szabadidejüket, nemzetiségre való tekintet nélkül, és a városvezetés minden feltételt megteremt, hogy a helyiek mindezt megtehessék.
A beszélgetésen részt vevő két vállalkozó szerint legalább tízéves stratégiára van szükség ahhoz, hogy ki lehessen mozdítani Vásárhelyt a mostani süllyesztőből, és
Egy magán színházi társulás vezetője szerint fejlődési lehetőségekre van szükség ahhoz, hogy a fiatalok itthon maradjanak, és tudásukat a helyi közösség érdekében kamatoztassák.
Mindannyian egyetértettek abban, nem okolható csak a városvezetés azért, hogy jelenleg Marosvásárhelyen milyen élet van, hogy mennyire élhető a város. Mindannyian kicsit hozzájárultunk, vagy hagytuk, hogy ilyenné alakuljon. Többen beszéltek arról, sokszor az az érzésük, hogy két Vásárhelyen van, egy magyar, illetve egy román;
A mit tehetünk kérdésre sok érdekes válasz született: teret kell adni, és biztatni a lakóközösségeket, hogy találkozzanak, ismerjék meg egymást, találják meg a közös célt, és kérjenek eszközöket annak megvalósításához a városvezetéstől, valamint kérjék számon a választott képviselőket. A kis közösségek teszik élhetővé a várost, és akkor érezheti magáénak valaki Marosvásárhelyt, ha ő maga is odateszi a vállát, hogy saját maga, családja és gyermekei érdekében előre mozdítsa azt.
A nemzetiségi kisebbségek uniós jogvédelmi lehetőségeiről tárgyaltak szerdán a marosvásárhelyi Szóforgatagon. A Vásárhelyi Forgatag kerekasztal-beszélgetésének két meghívottját, Vincze Lóránt EP-képviselőt és Biró Zsolt romániai parlamenti képviselőt Pataky István újságíró faggatta.
Veréb a fecskefészekben (Úzvölgye 1916–2022) címmel készült dokumentumfilm az úzvölgyi katonatemetőnél történt rég- és közelmúltbeli eseményekről. Novák Lajos és Szabó Imre alkotását most a Médiatáron lehet megnézni.
A brassói Cenk-felvonó és Panoráma étterem felújítási, átépítési munkálatai a végéhez közelednek, várhatóan a nyár folyamán nyitják meg a turisták előtt.
Számos kihágást tapasztaltak a Hargita megyei közlekedési rendőrök a Truck & Bus elnevezésű közúti ellenőrzési akció során május 5. és 11. között.
Zacher Gábor toxikológus szerint a dizájnerdrogok, különösen a „herbálként” ismert szintetikus marihuánaszármazékok rendkívül veszélyesek – hatásuk kiszámíthatatlan, és a kábítószeres halálozások feléért felelősek.
Leverték és összetörték az úzvölgyi katonatemető külső falára rögzített egyik tájékoztató táblát, ennek darabjait kedden találták meg. A Hargita megyei tanács és Csíkszentmárton önkormányzata a rongálás miatt büntetőfeljelentést tettek a rendőrségen.
Erdélyi előadás-sorozatot tart május 20-22 között, Raffay Ernő történész, volt honvédelmi államtitkár.
Színes programokkal, koncertekkel, kiállítással, főzőversennyel és kincskereső játékkal is várja a közönséget május 30. és június 1. között Torockón a Duna Napok programsorozata.
Megrongálták és árokba dobták az úzvölgyi katonatemető kerítésén elhelyezett információs táblák egyikét. A kárt kedden reggel fedezték fel, az ügyben ismeretlen tettes ellen feljelentést tettek.
A május 5. és 11. között végzett ellenőrzések során 1937 bírságot rótt ki az autópálya-rendőrség.
1 hozzászólás