E heti sorozatunkban Bencze Gábort, a lókodi öregotthon kuratóriumi tagját, a Honőr vadhúsfeldolgozó üzem vezetőjét kérdeztük Székelyudvarhely közösségi életéről.
2011. szeptember 01., 20:442011. szeptember 01., 20:44
2011. szeptember 01., 22:392011. szeptember 01., 22:39
– Mit jelent önnek a közösségi élet?
– A közösségi élet számomra azon tevékenységek, megmozdulások, akciók összességét jelenti, amelyek során közösséget érintő problémákat, helyzeteket oldunk meg összefogással.
– Ön milyennek látja az udvarhelyi közösségi tevékenységeket?
– Mivel székelyudvarhelyi születésű vagyok, mindig szem előtt tartottam Udvarhely és környékének életét, és soha nem hagyott hidegen. Voltak időszakok, amikor karrierem és munkám miatt külföldön tanultam, illetve dolgoztam, de végül mégis itthon állapodtam meg, és próbáltam kamatoztatni külföldön szerzett tapasztalataimat. A kezdetek kezdetén igen merész kezdeményezésnek láttam a Közösségi Alapítvány felvállalásait, ismerve az udvarhelyi emberek hozzáállását a hasonló dolgokhoz. Szkeptikusságom elég hamar elillant, és be kell vallanom, hogy pozitívan csalódtam. Nagyon értékelem azokat a vállalkozókat, illetve civil személyeket, akik egy közösségi problémát érintő projektet támogatnak. Rá kellett jönnöm, hogy ezek az emberek ezeket a megmozdulásokat nem egyszemélyes kultusz kialakítása érdekében végzik, hanem valóban tenni akarnak valamit a közösségért. Lehet ezt manapság divatos PR-akciónak is nevezni, de végül is a cél közös: tenni valamit a közösségért, melynek mi is és gyerekeink is részesei vagyunk. Azt azért tisztáznám, hogy ehhez nemcsak pénzre van szükség, hanem akaratra és hozzáállásra is, amit mi sem bizonyít jobban, mint a fiatalok, diákok és más, nem vállalkozói szektorban tevékenykedő helyi emberek munkájának eredménye.
– Vett már részt hasonló megmozduláson, például kalákában?
– Előző munkahelyem, a magyarországi érdekeltségű építőipari vállalkozás romániai képviseletének vezetőjeként igyekeztem erőforrásaikat a helyi közösségi életet érintő akciók irányába terelni. Ezek között megemlíteném a nagyobb horderejű kezdeményezéseket: a 2005-ös Nyikó menti árvíz során felvállaltuk a siménfalvi református templom teljes rekonstrukcióját, támogattuk a sétatéri játszótér felújítását. Magánemberként mai napig is fontosnak tartom a társadalmi szerepvállalásokat, hiszen jelenleg is a lókodi öregotthon kuratóriumának elnöke vagyok. A székelyudvarhelyi fül-orr-gégészeti osztály felújításában is részt vettem mint támogató, és az elkövetkezőkben is nyitott vagyok hasonló projektek támogatására. A Közösségi Alapítványon keresztül is igyekszem összekötni a kellemest a hasznossal, pl. azáltal, hogy az évente megrendezett gálán off-road jellegű kirándulásokat ajánlok fel.
– Mi a véleménye a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítványról?
– Mint már említettem, az alapítvány indulásakor elég tartózkodó állásponton voltam, de ezeket a kételyeket eloszlatta az ott dolgozók és az udvarhelyi önkéntesek munkája, illetve a helyi vállalkozók hozzáállása. Számomra mindenképp sokatmondó az alapítvány hamarosan leköszönő, amerikai állampolgárságú ügyvezető igazgatójának munkássága és szerepvállalása, ugyanakkor az alapítvány kuratóriumának, alapítóinak és nem utolsósorban munkatársainak hozzáállása is. Remélhetőleg új felállásban is sikerült majd remek projekteket véghezvinniük, amihez kitartást és sok egészséget kívánok az új tagoknak és támogatóiknak.
A Korond-patak, a Szováta-patak és a Kis-Küküllő-folyó különböző pontjain végzett méréseket csütörtökön dr. Máthé István, a Sapientia egyetem csíkszeredai karának oktatója. Eredményeit és érdekes tapasztalatait a Székelyhonnal is megosztotta.
Jól látszott, hogy nagy erőkkel dolgozott a kivitelező pénteken a parajdi sóbányánál lévő lezárt veszélyzónában, ugyanakkor precíz szeizmológiai mérések is zajlottak.
A bányában dolgozott, ám a Salrom egyik alvállalkozójánál, a Sal Sindnél volt alkalmazva, ezért nem részesült segélyben az a nagyjából harminc személy, aki pénteken tüntetett a bányánál. Azt ígérték nekik, hogy nem hagyják magukra őket.
A kivitelező gőzerővel dolgozik a parajdi sóbányánál keletkezett gondok elhárításán: a vízügyi szakemberek szerint eddig 50 kilogrammnyi hal pusztult a sós víz szivárgása miatt. A szakértők egy újabb bánya építését is felvetették.
Közel jár már a kétszázhoz a székelyudvarhelyi készruhaiparból elbocsátott alkalmazottak száma. Helyzetük nem rózsás, ugyanis az új gyár indításával kapcsolatos remények szertefoszlani látszanak, és kevés a munkalehetőség a városban, illetve a környékén.
Közlekedési baleset történt Székelyudvarhelyen csütörtök délután 17 óra körül, amelyben egy személyautó elütött egy kerékpárost, aki kórházba került.
Másodpercenként tíz köbméternyi vizet engednek ki a bözödújfalusi víztározóból, ezzel hígítják a magas sókoncentrációjú Kis-Küküllő vizét. Mindemellett a zeteváraljai víztározóból kiengedett víz egy részét is felhasználják.
Nőtt a beszakadások mértéke a parajdi sóbányánál, egy másik mederbe kellett terelni a Korond-patakot, és el kellett bontani egy nemrég megépített fenékküszöböt – ezzel magyarázták meg a Korond-patak sókoncentrációjának szerdán esti növekedését.
Csak a szerencsén múlhatott, hogy korábban nem történt olyan súlyos hiba a Parajdon zajló munkálatok során, mint szerdán. Miként fordulhatott elő, hogy a szakértői tanácsokat felrúgva ökológiai katasztrófa szélére sodorta a térséget a kivitelező?
Több utcában kell forgalomkorlátozásra számítani Székelyudvarhelyen csütörtökön különböző munkálatok miatt – értesít a polgármesteri hivatal közösségi oldalán.
szóljon hozzá!