Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

23:00

Korai góllal nyert, még reménykedhet a felsőházban a Kolozsvári CFR

22:41

Bodó mesternégyese, kiütötte az Acélbikákat a GYHK

22:26

A végén vitte be a kegyelemdöfést Újpesten a Corona

22:21

Kikapott a székesfehérvári farmcsapattól az új légiósokkal felálló Sportklub

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Baleset miatt áll a forgalom Szejkefürdőn – frissítve

Autós üldözésbe és balesetekbe torkolló ittas vezetés Hargita megyében

Elhunyt Fancsali Éva, a székelyudvarhelyi Kipi-Kopi Napköziotthon igazgatója

Nyomás alá helyeznek, és már viszik is a pénzed – így vernek át a Revolut nevében

Kéthetes előrejelzés: most jönnek a leghidegebb éjszakák

Nagy Zoltánt megválasztották a gyergyószentmiklósi RMDSZ élére

Bosszúra esküdött George Simion AUR-vezér

Ekkortól csökkenhet az infláció az RMDSZ elnöke szerint

Szombat este is több ezren vonultak utcára az igazságügy függetlenségéért Bukarestben

Az államfő megtámadta az alkotmánybíróságon a Novák-törvényt

Mi lesz veled, óriás sótartó?

Fotó: Borbély Fanni

A parajdi óriás sótelep gyökere akár három kilométer mélységig is lenyúlik. A sótömzs vízszintes síkban enyhén ellipszis alakú, átmérői 1,2 és 1,4 kilométeresek – írja tanulmányában Horváth István geológus.

Székelyhon

2025. május 29., 09:532025. május 29., 09:53

2025. május 29., 11:182025. május 29., 11:18

Továbbra is ömlik a megduzzadt Korond-patak vize a parajdi sóbányába, és hamarosan a létesítmény turisták által látogatható részét is eléri.

korábban írtuk

Hullanak a sótömbök, mozog a talaj Parajdon

Nagyon veszélyessé vált a helyszín, ahol a Korond-patak beömlik a parajdi sóbányába, ezért a hatóságok senkit nem engednek közel. A mélybe zuhanó víz miatt mozog a talaj.

A tehetetlenség óráiban annak jártunk utána, hogy mit lehet tudni a parajdi sóbányáról, geológiai szempontból. Ekkor akadtunk rá Horváth István nyugalmazott geológus szakmai anyagára, aki többoldalas tanulmányt írt a parajdi sóbányáról. Az igényes munkából néhány gondolatot idézünk, a teljes anyagot a parajdi sóbánya hivatalos oldalán találják meg, ide kattintva.

Parajdi-medence, az „óriás sótartó”

A Parajdi-medence, az „óriás sótartónak” becézett Erdélyi-medence keleti pereme és a Görgényi-havasok találkozásánál húzódik, és

egy jól elkülöníthető tájegységet képez, a földrajzilag Sóvidéknek nevezett kistájon belül

– kezdi szakmai munkáját Horváth István, aki körül is határolja a sóövet.

A Szováta-Parajd-Korond vonalán húzódó sóöv a Mezőhavas 1100-1150 méter magas vulkáni fennsíkjának hirtelen megtört pereme, és a peremtől tektonikailag elválasztott Bekecs (1079 méter) és Siklódkő (1025 m) közé beékelődő, mintegy 30 kilométer hosszú, északnyugati-délkeleti irányú térszíni mélyedésben foglal helyet. Tágabb értelemben a Parajdi-medence a Sóhát nevű domb körül terül el, felölelve Parajd és a két Sófalva helységeket.

A medence alakja enyhén elnyúlt háromszöghöz hasonlít, amelynek csúcsa déli irányban Korond felé mutat, észak-nyugatra pedig beletorkollik a Szovátai-medencébe.

Fotó: Haáz Vince

Mekkora is ez az óriás sótelep?

Tanulmányában a szakember felhívja a figyelmet, hogy a Sóhát tulajdonképpen a Parajdi-medence és egyben a Székely Sóvidék legnagyobb kincsét őrzi: az óriás sótelepet, melynek gyökere 2,7 – 3 kilométer mélységig is lenyúlik. A sótömzs vízszintes síkban enyhén ellipszis alakú, átmérői 1,2 és 1,4 km-esek, a függőleges kiterjedése pedig egy hatalmas, szabálytalan gomba-formát mutat.

Méltán mondhatjuk, hogy a parajdi sótest az egyik legnagyobb diapir-redő Európában, tartaléka több mint száz évig elláthatná öreg kontinensünk sószükségletét”

– emlékeztet munkájában a geológus.

A parajdi sótelep anyaga, a kősó köbös (kocka) rendszerben kristályosodik, de nagyon ritkán lehet oktaéderes formája is.

A parajdi kősó durva és aprószemcsés kristályelemekből áll, ezek mellett azonban tartalmaz szennyezőanyagokat is.

Törése egyenetlen, kagylós, hasadása a gyengeségi síkok mentén tökéletes kocka alakot mutat, színe pedig az átlátszó üveges, tejfehértől egészen a sötétszürkéig és a feketéig változik, a tartalmazott szennyeződésektől függően.

A parajdi kősó ásványi összetétele: 94 - 98% NaCl és 2 - 6% agyagásványok (az oldhatatlan rész). Még jelen vannak más mellékásványok is mint: kieserit, kainit, polihalit, kvarc, csillámpala, pirit és vashidroxidok.

A parajdi sótelep egyik jellegzetessége, hogy közberétegzett kőzeteket (kristályos palát, dolomitot, kvarcitot, réteges homokkövet, agyagpalát, márgát) és masszív kőzetzárványokat is tartalmaz, ez hátrányosan befolyásolja a minőségi mutatókat.

A só előfordulása sűrű rétegzést mutat, hófehér és sötétszürke sórétegek váltakoznak ritmikusan, a rétegvonalak gyűrődései jól láthatók a sókamrák falain.

Az erdélyi só – és ezen belül a parajdi sóredő – keletkezése az alsó-bádeni geológiai korra vezethető vissza (az újharmadkor középmiocén időszaka), ezelőtt kb. 20-22 millió éve.

Fotó: Haáz Vince

A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványosságának számított, amelyet évente százezrek kerestek fel. A felszín alatt 120 méterre található csarnokokban játszóterek, foglalkoztató és kikapcsolódási terek, ökumenikus kápolna és moziterem várta a turistákat. Jótékony mikroklímája miatt egészségeseknek és betegeknek is ajánlott volt időt tölteni a tárnákban.

Udvarhelyszék Parajd