
Az említett összegek a bruttó illetményekre vonatkoznak, „kézbe” ennél lényegesen kevesebbet kapnak
Fotó: Barabás Ákos
Az udvarhelyszéki önkormányzatok alkalmazottai az egységes bértörvény bevezetése után olyan javadalmazást kapnak, amiért érdemes dolgozni – vélik az általunk megkérdezett polgármesterek. Azt mondják, a megemelt fizetéseknek köszönhetően motiváltabbak lesznek majd az alkalmazottak, és teljesítményüket is könnyebb számonkérni. A legtöbb esetben nagyobb gondok nélkül fértek bele a megadott keretbe, elbocsátásokra nem volt szükség.
2017. augusztus 31., 12:472017. augusztus 31., 12:47
A közalkalmazotti bértörvény július elsején lépett hatályba, és a közalkalmazotti fizetések többlépcsős megemelését írja elő 2022-ig. A munkaügyi minisztérium által kidolgozott jogszabály alapelve az, hogy megoldást nyújtson a bérek közötti egyenlőtlenségek kiküszöbölésére.
Az egységes bértörvény előírásai szerint a választott tisztségviselők esetében a minimálbérhez viszonyított szorzó alapján valósul meg a bérrendezés, azaz a bruttó minimálbér teszi majd ki az 1-es szorzónak megfelelő 1450 lejes összeget. Ennek értelmében Romániában jelenleg az államfő fizetése a legmagasabb, az ő szorzója 12-es, vagyis a minimálbér tizenkétszeresének megfelelő összeg, pontosabban bruttó 17 400 lej az illetménye. Innen fokozatosan csökken a szorzó a 3-asig, amelyet a háromezer főnél kisebb népességű települések alpolgármesterei bérének kiszámításakor alkalmaznak. Ez azt jelenti, hogy az országban a legtöbbet és a legkevesebbet kereső közalkalmazott fizetése közötti különbség 12-szeres lesz az eddigi 15-szörös helyett.
Fontos megjegyezni, hogy az említett összegek a bruttó illetményekre, illetve fizetésekre vonatkoznak, ennél lényegesen kevesebbet visznek haza (mintegy harminc százalék levonódik a társadalombiztosítási és egyéb járulékok miatt).
A cél a hivatalon belüli bérek egységesítése volt, hogy ugyanazon beosztás és felelősség mellett ugyanakkora fizetést kapjon egy alkalmazott. Ebben ugyanis nagy különbségek voltak – magyarázta lapunknak Jakab Attila, Udvarhely városmenedzsere, amikor július végén a köztisztviselők bérének kiegyenlítéséről fogadtak el határozattervezetet a városatyák. Az intézkedés nyomán néhány esetben ugyan csökkent vagy változatlan maradt egyes köztisztviselők fizetése, de többnyire növekedésről van szó. A határozat előterjesztése előtt egyébként a csíki önkormányzattal is egyeztetett az udvarhelyi városvezetés.
A bértörvény a háromezer főnél kisebb népességű községek polgármesterei esetében 4-es, az alpolgármesterek esetében pedig 3-as szorzót alkalmaz, előbbiek tehát bruttó 5800 lejes, utóbbiak pedig bruttó 4350 lejes illetményben részesülnek. A legtöbb udvarhelyszéki község ebbe a kategóriába esik, így az önkormányzati alkalmazottak nem kereshetnek többet bruttó 4350 lejnél.
„Alkalmaztuk a bértörvényt, de sajnos nem sikerült minden esetben a maximális értékeket figyelembe venni. Próbáltunk konzultálni másokkal, és számításba venni a szakszervezetek által megadott értékeket is. Szerencse, hogy vannak be nem töltött állásaink. Év elején úgy terveztük a költségvetést, hogy azokra is maximális fizetést számítottunk, így az összegek átcsoportosításával sikerül biztosítani a magasabb béreket. Hátrány viszont, hogy idén nem alkalmazhatunk új munkaerőt, ám jövőre már tudunk ezen is módosítani” – magyarázta érdeklődésünkre Szőcs László, Etéd polgármestere.
A községvezető szerint legtöbb esetben sikerült emelni a fizetéseken, azonban nemcsak Etéden, hanem más települések esetében is többletkiadást fog jelenteni a bértörvény alkalmazása. Ennek ellenére úgy érzi, hogy
Szőcs László szerint a mostani fizetéseknek ösztönözniük kell az alkalmazottakat. Úgy véli, az etédi önkormányzat csapatánál érezhető az emelés utáni motiváció, ami fontos, mert a községvezető nem egyedül végzi munkáját.
– mondta. Hozzátette, tervezik a munkakörök átszervezését is, hogy hatékonyabbá váljon a hivatal tevékenysége. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a megüresedett helyekre nehéz embereket találni, mivel az egyetemet végzettek zöme nem tér haza, a munkások pedig inkább külföldre mennek dolgozni.
A 153-as számú közalkalmazotti bértörvény új időszámítást hozott
Fotó: Barabás Ákos
A 3001 és 5000 fő közötti népességű községek polgármestereinek 4,5-ös (bruttó 6525 lej), az alpolgármestereknek pedig 3,5-ös szorzót (bruttó 5075 lej), míg az 5001 és 10 ezer fő közötti lakosságszámú községek elöljáróinak 5-ös (bruttó 7250 lej), illetve 4-es szorzót (bruttó 5800 lej) határoz meg a törvény. Udvarhelyszéken utóbbi kategóriába tartozik Korond, ahol Katona Mihály polgármester szerint minden alkalmazottnak nőtt a bére. A büdzséből nem volt gond elkülöníteni a bérekre, hiszen a költségvetés-tervezetben már volt előirányzott pénz erre a célra.
– mondta Katona. Úgy véli, hogy eddig nagyon alacsonyak voltak a fizetések a közigazgatásban, az új rendeletnek köszönhetően azonban már versenyképes bérezések vannak. „Aki eddig azt hitte, hogy teljesítményétől függetlenül megkapja a fizetést, most lehet, hogy meglepődik. A béremelés maga után vonja azt is, hogy teljesíteni kell” – szögezte le. Szerinte
ami hosszú távon csak a település javára válhat.
A törvény szerint a 10 ezer lakosságszámnál kisebb városok kategóriájába tartozik Székelykeresztúr és Szentegyháza (a polgármesterek 5,5-ös szorzóval bruttó 7975, míg az alpolgármesterek 4,5-ös szorzóval bruttó 6525 lejt keresnek). Molnár Tibor, Szentegyháza polgármestere szerint kilencven százalékban sikerült emelni az önkormányzat alkalmazottainak fizetését, kevés esetben csökkentek vagy maradtak az eredeti javadalmazások.
Kevesebb lett két kezdő hivatalnok fizetése is, valamint néhány szakképzetlen alkalmazotté. Idén nem jelent terhelést a bérnövekedések lefedése, hiszen nyugdíjazások is voltak, és a megüresedett posztokra még nem vettek fel senkit. Februártól már alkalmaztak egy fizetésemelést, így aszerint alakították a költségvetést.
„A tavalyi bérekkel nem lehetett dolgozni, nem lehetett eredményt elvárni az alkalmazottaktól, most eljutottunk oda, hogy van fizetés is, de van elvárás is. Aki nem tud beállni a sorba, az lassan lemorzsolódik. A fizetések nincsenek kőbe vésve, ezeket a teljesítmény szerint lehet módosítani” – véli Molnár Tibor. A februári béremelés óta már az alkalmazottak többségének változott a hozzáállása, hosszú távon viszont kirostálják azokat, akiken nem fogják ezt érezni. „Eddig az volt a válasz az elvárásokra, hogy annyi pénzért csak annyit lehet. A februári béremeléssel is azt akartam elérni, hogy ez többé ne legyen kifogás. Most el is várom, hogy minden alkalmazott a fizetése szerint bizonyítson” – szögezte le.
Magyar Péter arra kéri az Országgyűlést, hogy haladéktalanul függessze fel a mentelmi jogát.
Folyamatos nyomkövetés, újlenyomat-adatbázis, adatlopás – számos félelem él a lakosság egy részében az új típusú személyivel kapcsolatban. De mit kell tudni az elektronikus személyiről, melyek az alaptalan aggályok és a valós nehézségek vele?
Halálra gázolt egy férfit kedd este Nagyszebenben a Budapest és Brassó között közlekedő vonat – közölte a Szeben megyei rendőrség.
A bukaresti ügyészség kedden tíz személy 30 napos előzetes letartóztatását indítványozta a múlt heti bukaresti gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények miatt.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök a Nemzeti Liberális Párt (PNL) parlamenti frakcióival folytatott keddi egyeztetés után ismét leszögezte, hogy nem áll szándékában visszaadni a megbízását.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselői készek tárgyalni Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnökkel, amennyiben meghívást kapnak tőle – jelentette ki kedden az alakulat szenátusi frakcióvezetője, Petrișor Peiu.
Három országgyűlési képviselő – Magyar Péter miniszterelnök, Hankó Balázs (Fidesz) és Seszták Miklós (KDNP) – mentelmi jogának felfüggesztésére tett indítványt a legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbbügyész-helyettes – közölte a Legfőbb Ügyészség.
Kisebb termetű medve kószált hétfőre virradóra a székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium udvarán. A városvezetés a térfigyelő kamerák felvételei alapján igyekszik meghatározni, hogy honnan érkezhetett a vadállat.
A romániai lakosság 86,1 százaléka arra számít, hogy a következő hat hónapban tovább emelkednek az árak – derül ki az INSCOP legfrissebb felméréséből. Júniusban még 84,5 százalék volt ez az arány.
Medvét vettek fel a térfigyelő kamerák vasárnap éjszaka egy Székelyudvarhely központjában lévő iskola udvarán – a videófelvételt kedden délután tette közzé Dávid Endre alpolgármester.
szóljon hozzá!