
Az állami költségvetésbe adók és illetékek formájában befizetett összeg közel hatvan százalékát kapta vissza Hargita megye 2010-ben: ezzel a mutatóval a megyék tekintetében országos viszonylatban a középmezőnyben helyezkedik el.
2011. augusztus 01., 15:322011. augusztus 01., 15:32
2011. szeptember 22., 15:062011. szeptember 22., 15:06
Visszaosztott adók és illetékek százalékos aránya (Forrás: Gândul.ro)
Az egyik bukaresti internetes portál, a Gândul birtokába jutott adatok értelmében tavaly a megyéktől és Bukarest Polgármesteri Hivatalától a központi költségvetésbe befolyt adók és illetékek összege megközelítette a 32 milliárd eurót. Ebből az összegből összesen 8,2 milliárd eurót kaptak vissza. A legtöbb pénz Vaslui megyébe jutott vissza (89 százalék), a lista végén 37 százalékkal Kolozs megye található. A sort tulajdonképpen Ilfov megye és Bukarest zárja.
„Felületes, de azért jó”
„Csak abban a statisztikában hiszek, amit én magam hamisítok” – mondta Churchillt idézve megkeresésünkre viccesen Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, utalva arra, hogy az említett kimutatás Hargita megyére nézve ugyan nem rossz, de elhamarkodott lenne abból hosszú távú következtetéseket levonni.
„Jelen pillanatban az országban annyira átláthatatlan a közpénzek oda-vissza, azaz a központi költségvetésbe és onnan a megyei önkormányzatokhoz való visszavándorlása, hogy egy-egy sarokszám összehasonlításával lehetetlen objektív képet kapni ezen pénzek mozgásáról” – vélekedett a megyei tanácselnök. Hozzátette, a kimutatás bármennyire is felületes, arra mégis jó, hogy látható legyen, Hargita megye országos viszonylatban ha nem is az első, de nem is az utolsó helyen, hanem a középmezőnyben helyezkedik el.
Hasonló az arány a székelyföldi megyék esetében
A pénzügyminisztérium adatai szerint a bukarestiek által befizetett adók és illetékek mindössze huszonhat százaléka – 5,5 milliárd euróból 1,45 milliárd – jutott vissza a főváros kasszájába, Vaslui esetében viszont 155 millió euróból 139 millió euró csordogált vissza a moldvai megyébe. A főváros után Ilfov, Kolozs és Temes megye kapta vissza a legkevesebbet, Kovászna megye a befizetett összeg 60,5 százalékát, Maros pedig 49,6 százalékát.
A magyar tudomány napja alkalmából előadáson ismertetik meg a magyar Nobel-díjas tudósok életét és munkásságát november 5-én, szerdán, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban.
Kóbor kutya harapott meg több embert is szombaton az egyik sepsiszentgyörgyi kávézó teraszán. Az illetékes intézmények mindenszentek miatt nem tudtak közbelépni, ezért a kávézó alkalmazottai próbálták az ebet távol tartani a vendégektől.
Hiánypótló szolgáltatást indított két évvel ezelőtt a Kovászna megyei Vöröskereszt segélyszervezet magánmentővel történő szállítás biztosításával. Az eltelt időszakról érdeklődtünk.
Egy valaha virágzó faipari vállalkozás, a Mikes Ármin gróf által alapított „Zabolai” mára nyomtalanul elenyészett, de jelentősége ma is vitathatatlan. Mi több, európai szinten felfigyeltek a János Csongor kutató által felgöngyölített történetére.
A sepsiszentgyörgyi képviselő-testület csütörtöki ülésén több határozattervezet is a helyi és térségi tömegközlekedés fejlesztésére vonatkozott. Ugyanakkor a testület jóváhagyta egy medvecsapda megvásárlását is.
Módosul a forgalmi rend a sepsiszentgyörgyi köztemető környékén péntektől vasárnapig a könnyebb megközelíthetőség érdekében.
Tízezer hektárral nőtt a medvék élőhelye Kovászna megyében, ennek ellenére az ország legkisebb megyéjének nagyon sok a 2343 hivatalosan nyilvántartott medve. Mindezekről Gheorghe Neagu, a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője beszélt.
A halálról és az emberi méltóságról szóló írásaival érkezik Kovásznára Demeter Sándor Lóránd unitárius lelkész, aki október 30-án, csütörtökön 18 órától mutatja be legújabb, Vigasztaló – történetek emberről, halálról című kötetét.
Szándékosan okozott tűz miatt indítottak büntetőeljárást Kovásznán, miután egy autó és mintegy 80 bálányi széna és szalma vált a lángok martalékává egy elhagyatott gyár területén.
Nem kevés pénzért szerezhetik meg a munkaéveiket és jövedelmeiket igazoló dokumentumokat azok az idősek, akik az egykori, időközben felszámolt állami nagyvállalatoknál dolgoztak. A jelenleg aktívan dolgozóknak is ajánlott időben kikérni az iratokat.
szóljon hozzá!