
Képünk a szépvízi Székely Határőr Emlékközpontban készült, ahol a látogató hétszáz év székely határvédelmének történelmét ismerheti meg
Fotó: Veres Nándor
Tanárai hatására vált a székelyek kutatójává, majd a székelyek kutatójából „tiszteletbeli székellyé” Balogh Judit, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem professzora, aki a hétvégén Csíkszeredában tartott előadást.
2024. február 11., 16:252024. február 11., 16:25
2024. február 12., 10:382024. február 12., 10:38
Érdekes előadással folytatódott Veress Dávid csíkszeredai önkormányzati képviselő évekkel ezelőtt indított sorozata: A honfoglalás előttől az Európai Unió utánig előadás-sorozat 287. részében pénteken Balogh Judit volt a meghívott, aki a székely nemesség kialakulásába, milyenségébe vezette be a hallgatóságot a csíkszeredai városházán.
Az előadó sajnálatára nem rendelkezik székely felmenőkkel. Ennek ellenére már fiatal korában letisztázódott benne egyrészt az, hogy Erdély és a székelység önmagában is foglalkoztatja, másrészt, hogy történészként a magyar kisebbség mélyére is tud ásni.
– emlékezett vissza középiskolás korára, amikor magyar szakos tanárával Erdélyben kirándultak. Elmondása szerint a tanárai hatására vált a székelyek kutatójává, majd a székelyek kutatójából „tiszteletbeli székellyé”.
Az előadás rendkívüli alapossággal mutatta be a székely nemesség kialakulását, egy olyan történelmi gyorstalpaló volt, amire az ember nem számít, de gazdagabb lesz tőle. Szó volt a nemesség kérdéséről önmagában, majd a székely nemességről, a székely társadalomról és a katonai elitről is.
A középkor végi székelység a maga elzárt társadalmában nem hajlott meg a politikai nyomásnak, megmaradt zárt kisebbségnek, így kiváltságokban is részesülhetett. Adómentesség jellemezte őket, egyetlen beszolgáltatandójuk volt csupán: az úgymond signatura boum (ököradó). Minden székely személyileg szabad volt, fejenkénti katonai szolgálatot tettek, ami annyit tett, hogy a katonaság csupán részint volt kötelező.
Megjegyzendő, hogy mindez a középkor idejére tehető, amikor még nem volt földesúr-jobbágy viszony. A székely nemesség továbbá (az ősfoglalás jogán) a saját vezetők választásának kiváltságával éltek, legyen az katonai vezető (hadnagy, kapitány), vagy polgári, bíráskodási ügyekért felelős vezető (bíró, királybíró).
A lófők viselték a tisztségeket, lóval katonáskodtak, míg a közszékelyek voltak a „gyalog székelyek”, akik kimaradnak a tisztviselésből. Ekkor még kollektív székelységről beszélhetünk, az egyéni nemesség kialakulásának kezdetére datálható a székelyek csoportosulása.
1562-ben a Segesvári országgyűlésen osztották fel a székely nemességet az említett formában, megszüntették a régi kiváltságokat, felszámolták a kollektív nemességet, ezzel párhuzamosan csorbult a székely önállóság. A primorokból lettek a nemesek, megjelennek a családi címerek, udvarház-építésbe fognak a nemesi reprezentáció indokaként, megalakul a jobbágyság és a birtokszerzés. Jelentős szerepet kapnak a primori családok, ezzel egyetemben Udvarhelyszék elitje nagyrészt unitárius lesz. Azonban csak a 17. század hoz jelentős változásokat, melynek okai a 15 éves háború és a katolikus Báthory fejedelmek.
Nagy Lilla
Olykor már a székelyföldi megyék is feltűnnek a nyugat-nílusi láz igazolt eseteinek hivatalos listáján, és bár ezek a fertőzések nem minden esetben a térségben történtek, az valószínű, hogy a jövőben itt is számolni kell a nyugat-nílusi vírussal.
Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter szerint a keddi gazdatüntetést olyan személyek térítették el és változtatták vandál akcióvá, akik nem az állattenyésztők érdekeit képviselik.
A kormány kedden közölte, hogy tiszteletben tartja az állampolgárok törvényes jogát a békés tiltakozáshoz, de az állattartók keddi tüntetése túllépte ezt a határt, és sajnálatos erőszakba torkollott.
Elfogadta kedden a szenátus oktatási bizottsága az iskolai egyenruha kötelező viselését előíró törvénytervezetet.
Korábban gyakoriak voltak a problémák a tej–kifli programos termékek minőségével, de ez már nem jellemző. Manapság a fő gondot az iskolák környékén kapható egészségtelen ételek jelentik – véli az élelmiszer-biztonsági hatóság Hargita megyei vezetője.
A demonstráció kedd délelőtt elfajult: a hatóságok szerint a résztvevők áttörték a csendőrsorfalat, többen dulakodtak a rendfenntartókkal, akik könnygázspray-t vetettek be.
A pénzügyminisztérium szeptember 16. és 30. között is fenntartja a normál gázolaj jövedéki adójának 25 százalékos csökkentését – közölte kedden a tárca.
Szabályozzák keddtől a romániai bíróságokon az egy bíróra naponta kiosztható ügyek számát. Az új munkateher-szabályozást a bíróságokon, a törvényszékeken és az ítélőtábláknál egyaránt alkalmazzák.
A gazdák elsősorban a juhpestis- és juhhimlőgócok kezelését, valamint az állatok leölésével járó járványügyi intézkedéseket kifogásolják, illetve a kiskérődzők pestise miatt elrendelt juh- és kecskeexport-tilalom ellen is tiltakoznak kedden.
szóljon hozzá!