Képünk a szépvízi Székely Határőr Emlékközpontban készült, ahol a látogató hétszáz év székely határvédelmének történelmét ismerheti meg
Fotó: Veres Nándor
Tanárai hatására vált a székelyek kutatójává, majd a székelyek kutatójából „tiszteletbeli székellyé” Balogh Judit, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem professzora, aki a hétvégén Csíkszeredában tartott előadást.
2024. február 11., 16:252024. február 11., 16:25
2024. február 12., 10:382024. február 12., 10:38
Érdekes előadással folytatódott Veress Dávid csíkszeredai önkormányzati képviselő évekkel ezelőtt indított sorozata: A honfoglalás előttől az Európai Unió utánig előadás-sorozat 287. részében pénteken Balogh Judit volt a meghívott, aki a székely nemesség kialakulásába, milyenségébe vezette be a hallgatóságot a csíkszeredai városházán.
Az előadó sajnálatára nem rendelkezik székely felmenőkkel. Ennek ellenére már fiatal korában letisztázódott benne egyrészt az, hogy Erdély és a székelység önmagában is foglalkoztatja, másrészt, hogy történészként a magyar kisebbség mélyére is tud ásni.
– emlékezett vissza középiskolás korára, amikor magyar szakos tanárával Erdélyben kirándultak. Elmondása szerint a tanárai hatására vált a székelyek kutatójává, majd a székelyek kutatójából „tiszteletbeli székellyé”.
Az előadás rendkívüli alapossággal mutatta be a székely nemesség kialakulását, egy olyan történelmi gyorstalpaló volt, amire az ember nem számít, de gazdagabb lesz tőle. Szó volt a nemesség kérdéséről önmagában, majd a székely nemességről, a székely társadalomról és a katonai elitről is.
A középkor végi székelység a maga elzárt társadalmában nem hajlott meg a politikai nyomásnak, megmaradt zárt kisebbségnek, így kiváltságokban is részesülhetett. Adómentesség jellemezte őket, egyetlen beszolgáltatandójuk volt csupán: az úgymond signatura boum (ököradó). Minden székely személyileg szabad volt, fejenkénti katonai szolgálatot tettek, ami annyit tett, hogy a katonaság csupán részint volt kötelező.
Megjegyzendő, hogy mindez a középkor idejére tehető, amikor még nem volt földesúr-jobbágy viszony. A székely nemesség továbbá (az ősfoglalás jogán) a saját vezetők választásának kiváltságával éltek, legyen az katonai vezető (hadnagy, kapitány), vagy polgári, bíráskodási ügyekért felelős vezető (bíró, királybíró).
A lófők viselték a tisztségeket, lóval katonáskodtak, míg a közszékelyek voltak a „gyalog székelyek”, akik kimaradnak a tisztviselésből. Ekkor még kollektív székelységről beszélhetünk, az egyéni nemesség kialakulásának kezdetére datálható a székelyek csoportosulása.
1562-ben a Segesvári országgyűlésen osztották fel a székely nemességet az említett formában, megszüntették a régi kiváltságokat, felszámolták a kollektív nemességet, ezzel párhuzamosan csorbult a székely önállóság. A primorokból lettek a nemesek, megjelennek a családi címerek, udvarház-építésbe fognak a nemesi reprezentáció indokaként, megalakul a jobbágyság és a birtokszerzés. Jelentős szerepet kapnak a primori családok, ezzel egyetemben Udvarhelyszék elitje nagyrészt unitárius lesz. Azonban csak a 17. század hoz jelentős változásokat, melynek okai a 15 éves háború és a katolikus Báthory fejedelmek.
Nagy Lilla
Vadvonulás címmel kerül sor irodalmi találkozókra Jász Attila költővel és Murányi Sándor Olivér íróval Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön.
Közösséget és templomot akar építeni Nagy Gábor és Orsolya, református lelkészek, akiket vasárnap iktattak be Marosvásárhelyen a Tulipán utcai református gyülekezetbe.
A magyar kormány segítségével és a helyiek összefogásával teljesen megújult a 150 esztendeje épült székelyszenterzsébeti református templom. A hagyományokra való építkezés és a hit fontosságát hangsúlyozták a vasárnapi hálaadó istentisztelet felszólalói.
Rangsorolta a Hargita Megyei Egyeztető Tanács az RMDSZ megyei önkormányzati választásokra készülő képviselőjelöltjeit. A lista a korábbi választásokon megszokott algoritmus szerint állt össze, figyelembe véve a három területi szervezet javaslatait.
Két autó ütközött a 13-as jelzésű országút Marosvásárhely és Ákosfalva közötti szakaszán vasárnap délután. Az első jelentések szerint öt sérültje van a balesetnek.
Sót-borsot csak szettben adunk át, nem nyúlkálunk át mások előtt, a telefont nem tartjuk az asztalon, a textilszalvétát nem tesszük a nyakunkba – néhány szabály, amiről tudni kell. Hossó Nikoletta protokollszakértőnek a kisujjában van a szakma.
Elsősorban a természetjárókat és a földrajz iránt érdeklődőket várják Székely Árpád Kárpátok (alpi formakincs a Magas-Tátrától a Retyezátig) című munkájának vetítéssel egybekötött bemutatójára a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárba.
Marosvásárhely polgármesteri tisztségére Radu Pescar üzletember, a Maros megyei tanácselnöki tisztségre pedig a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője, Adrian Giurgiu pályázik az Egyesült Jobboldal Szövetség (ADU) színeiben.
Himnusz a magasban című koncertjét mutatja be Thurzó Zoltán világrekorder zongoraművész április 25-én Gyergyószentmiklóson. A fellépést fényjáték és vetítés teszi emlékezetesebbé.
„Nehéz döntésen vagyunk túl, de egyhangú döntést hoztunk” – kommentálta Facebook-videójában Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor a szövetség Hargita Megyei Egyeztető Tanácsának szombati határozatát.
szóljon hozzá!