
Képünk a szépvízi Székely Határőr Emlékközpontban készült, ahol a látogató hétszáz év székely határvédelmének történelmét ismerheti meg
Fotó: Veres Nándor
Tanárai hatására vált a székelyek kutatójává, majd a székelyek kutatójából „tiszteletbeli székellyé” Balogh Judit, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem professzora, aki a hétvégén Csíkszeredában tartott előadást.
2024. február 11., 16:252024. február 11., 16:25
2024. február 12., 10:382024. február 12., 10:38
Érdekes előadással folytatódott Veress Dávid csíkszeredai önkormányzati képviselő évekkel ezelőtt indított sorozata: A honfoglalás előttől az Európai Unió utánig előadás-sorozat 287. részében pénteken Balogh Judit volt a meghívott, aki a székely nemesség kialakulásába, milyenségébe vezette be a hallgatóságot a csíkszeredai városházán.
Az előadó sajnálatára nem rendelkezik székely felmenőkkel. Ennek ellenére már fiatal korában letisztázódott benne egyrészt az, hogy Erdély és a székelység önmagában is foglalkoztatja, másrészt, hogy történészként a magyar kisebbség mélyére is tud ásni.
– emlékezett vissza középiskolás korára, amikor magyar szakos tanárával Erdélyben kirándultak. Elmondása szerint a tanárai hatására vált a székelyek kutatójává, majd a székelyek kutatójából „tiszteletbeli székellyé”.
Az előadás rendkívüli alapossággal mutatta be a székely nemesség kialakulását, egy olyan történelmi gyorstalpaló volt, amire az ember nem számít, de gazdagabb lesz tőle. Szó volt a nemesség kérdéséről önmagában, majd a székely nemességről, a székely társadalomról és a katonai elitről is.
A középkor végi székelység a maga elzárt társadalmában nem hajlott meg a politikai nyomásnak, megmaradt zárt kisebbségnek, így kiváltságokban is részesülhetett. Adómentesség jellemezte őket, egyetlen beszolgáltatandójuk volt csupán: az úgymond signatura boum (ököradó). Minden székely személyileg szabad volt, fejenkénti katonai szolgálatot tettek, ami annyit tett, hogy a katonaság csupán részint volt kötelező.
Megjegyzendő, hogy mindez a középkor idejére tehető, amikor még nem volt földesúr-jobbágy viszony. A székely nemesség továbbá (az ősfoglalás jogán) a saját vezetők választásának kiváltságával éltek, legyen az katonai vezető (hadnagy, kapitány), vagy polgári, bíráskodási ügyekért felelős vezető (bíró, királybíró).
A lófők viselték a tisztségeket, lóval katonáskodtak, míg a közszékelyek voltak a „gyalog székelyek”, akik kimaradnak a tisztviselésből. Ekkor még kollektív székelységről beszélhetünk, az egyéni nemesség kialakulásának kezdetére datálható a székelyek csoportosulása.
1562-ben a Segesvári országgyűlésen osztották fel a székely nemességet az említett formában, megszüntették a régi kiváltságokat, felszámolták a kollektív nemességet, ezzel párhuzamosan csorbult a székely önállóság. A primorokból lettek a nemesek, megjelennek a családi címerek, udvarház-építésbe fognak a nemesi reprezentáció indokaként, megalakul a jobbágyság és a birtokszerzés. Jelentős szerepet kapnak a primori családok, ezzel egyetemben Udvarhelyszék elitje nagyrészt unitárius lesz. Azonban csak a 17. század hoz jelentős változásokat, melynek okai a 15 éves háború és a katolikus Báthory fejedelmek.
Nagy Lilla
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
Sokak számára nem adatok meg a lehetőség, hogy személyesen legyen jelen a csíksomlyói pünkösdi búcsún. A világhálónak köszönhetően azonban élőben követhető a búcsús szentmise és az azt megelőző események.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
Keresztalják, lovas zarándokok, autóval, zarándokvonattal vagy éppen busszal érkező erdélyi és anyaországi magyarok találkoznak idén is Csíksomlyón, a pünkösdszombati búcsún. Kövesse élőben a búcsú történéseit a Székelyhonon!
Szívecskéket formázó kezek, lobogó zászlók, könnyek, mosolyok, kézfogások, kiabálások, énekszó, himnusz, megörökített pillanatok – ezeket tapasztaltuk az összenemzeti zarándokvonat sepsiszentgyörgyi fogadásán.
szóljon hozzá!