Hirdetés
Hirdetés

Megcsókolták a földet, amikor Erdélybe jöttek

Képünk a szépvízi Székely Határőr Emlékközpontban készült, ahol a látogató hétszáz év székely határvédelmének történelmét ismerheti meg •  Fotó: Veres Nándor

Képünk a szépvízi Székely Határőr Emlékközpontban készült, ahol a látogató hétszáz év székely határvédelmének történelmét ismerheti meg

Fotó: Veres Nándor

Tanárai hatására vált a székelyek kutatójává, majd a székelyek kutatójából „tiszteletbeli székellyé” Balogh Judit, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem professzora, aki a hétvégén Csíkszeredában tartott előadást.

Székelyhon

2024. február 11., 16:252024. február 11., 16:25

2024. február 12., 10:382024. február 12., 10:38

Érdekes előadással folytatódott Veress Dávid csíkszeredai önkormányzati képviselő évekkel ezelőtt indított sorozata: A honfoglalás előttől az Európai Unió utánig előadás-sorozat 287. részében pénteken Balogh Judit volt a meghívott, aki a székely nemesség kialakulásába, milyenségébe vezette be a hallgatóságot a csíkszeredai városházán.

Az előadó sajnálatára nem rendelkezik székely felmenőkkel. Ennek ellenére már fiatal korában letisztázódott benne egyrészt az, hogy Erdély és a székelység önmagában is foglalkoztatja, másrészt, hogy történészként a magyar kisebbség mélyére is tud ásni.

Idézet
Meg kellett csókolnunk a földet, mikor Erdélybe jöttünk

– emlékezett vissza középiskolás korára, amikor magyar szakos tanárával Erdélyben kirándultak. Elmondása szerint a tanárai hatására vált a székelyek kutatójává, majd a székelyek kutatójából „tiszteletbeli székellyé”.

Hirdetés

Az előadás rendkívüli alapossággal mutatta be a székely nemesség kialakulását, egy olyan történelmi gyorstalpaló volt, amire az ember nem számít, de gazdagabb lesz tőle. Szó volt a nemesség kérdéséről önmagában, majd a székely nemességről, a székely társadalomról és a katonai elitről is.

Kiváltságokkal rendelkeztek

A középkor végi székelység a maga elzárt társadalmában nem hajlott meg a politikai nyomásnak, megmaradt zárt kisebbségnek, így kiváltságokban is részesülhetett. Adómentesség jellemezte őket, egyetlen beszolgáltatandójuk volt csupán: az úgymond signatura boum (ököradó). Minden székely személyileg szabad volt, fejenkénti katonai szolgálatot tettek, ami annyit tett, hogy a katonaság csupán részint volt kötelező.

Az akkori székely családok ugyanis tipikusan együtt éltek több generációig, így minden családból csak egy ember kellett vállalja a katonaságot.

Megjegyzendő, hogy mindez a középkor idejére tehető, amikor még nem volt földesúr-jobbágy viszony. A székely nemesség továbbá (az ősfoglalás jogán) a saját vezetők választásának kiváltságával éltek, legyen az katonai vezető (hadnagy, kapitány), vagy polgári, bíráskodási ügyekért felelős vezető (bíró, királybíró).

A korai székely társadalmat két főbb csoportra lehetett osztani: a lófőkre, primpuszokra és a közszékelyekre, peditesekre.

A lófők viselték a tisztségeket, lóval katonáskodtak, míg a közszékelyek voltak a „gyalog székelyek”, akik kimaradnak a tisztviselésből. Ekkor még kollektív székelységről beszélhetünk, az egyéni nemesség kialakulásának kezdetére datálható a székelyek csoportosulása.

1562-ben a Segesvári országgyűlésen osztották fel a székely nemességet az említett formában, megszüntették a régi kiváltságokat, felszámolták a kollektív nemességet, ezzel párhuzamosan csorbult a székely önállóság. A primorokból lettek a nemesek, megjelennek a családi címerek, udvarház-építésbe fognak a nemesi reprezentáció indokaként, megalakul a jobbágyság és a birtokszerzés. Jelentős szerepet kapnak a primori családok, ezzel egyetemben Udvarhelyszék elitje nagyrészt unitárius lesz. Azonban csak a 17. század hoz jelentős változásokat, melynek okai a 15 éves háború és a katolikus Báthory fejedelmek.

Nagy Lilla

szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 29., szerda

RMDSZ-es javaslat: csökkenne a gyermekpénz, de iskolalátogatás esetén összességében többet kapnának a családok

Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.

RMDSZ-es javaslat: csökkenne a gyermekpénz, de iskolalátogatás esetén összességében többet kapnának a családok
Hirdetés
2026. április 29., szerda

Máris átlépte a pszichológiai küszöböt a lejjel szemben az euró

A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.

Máris átlépte a pszichológiai küszöböt a lejjel szemben az euró
2026. április 29., szerda

Magyar Péter: hamarosan érkeznek az uniós források Magyarországra

Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.

Magyar Péter: hamarosan érkeznek az uniós források Magyarországra
2026. április 29., szerda

Betilthatják a mobilokat az iskolákban – a szenátus rábólintott a tervezetre

Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.

Betilthatják a mobilokat az iskolákban – a szenátus rábólintott a tervezetre
Hirdetés
2026. április 29., szerda

Dán kiskereskedelmi üzletlánc lép be a román piacra

Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.

Dán kiskereskedelmi üzletlánc lép be a román piacra
2026. április 29., szerda

Megkapta az utolsó döfést a Novák-törvény

Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.

Megkapta az utolsó döfést a Novák-törvény
2026. április 29., szerda

Elhunyt Czegő Zoltán költő, író, újságíró

Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.

Elhunyt Czegő Zoltán költő, író, újságíró
Hirdetés
2026. április 29., szerda

Igazat adott az AUR-nak az alkotmánybíróság: több helyre jogosultak a közmédia vezetőségében

Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.

Igazat adott az AUR-nak az alkotmánybíróság: több helyre jogosultak a közmédia vezetőségében
2026. április 29., szerda

Ötvenezer lejébe került egy cégnek az illegális szemétlerakás

Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.

Ötvenezer lejébe került egy cégnek az illegális szemétlerakás
2026. április 29., szerda

Szülőföld utáni sóvárgás levelekbe öntve

A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.

Szülőföld utáni sóvárgás levelekbe öntve
Hirdetés