Másodlagos munkapontokat nyithatnak a háziorvosok – de akarnak-e?

Több kérés esetén az a háziorvos élvez majd elsőbbséget, akinek a legkisebb a pácienslistája. Az intézkedés célja az egészségügyi alapellátáshoz való hozzáférés javítása, főként a vidéki településeken.

Az utánpótláshiányt enyhítené

Hargita megyében sok helyen javíthatna a lefedettségen az intézkedés. Olyan község ugyan nincs, ahol egyáltalán ne lenne háziorvosi rendelő, a községközpontokhoz azonban sok olyan kis falu tartozik, amelyekben nincs rendelő. Székelykeresztúr környékén és a Nyikó mentén például több olyan falu is van, ahol sokat kell utazniuk a betegeknek, hogy orvosi ellátáshoz jussanak.

Az orvoshiány miatt három településen – egy alcsíkin, valamint Vaslábon és Balánbányán – már most is csak másodlagos munkapontként működő rendelőkben tudják biztosítani az egészségügyi alapellátást, ezek létrehozásához rendkívüli engedélyekre volt szükség – tájékoztatott Karda István, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár ügyvezető igazgatója. További probléma, hogy

Az utánpótláshiány miatt ott, ahol ők dolgoznak, elláthatnák majd a háziorvosi teendőket azok az orvosok, akik élnének a másodlagos munkapont működtetésének lehetőségével – Karda István szerint ezeken a településeken segíthetne az alapellátás biztosításában az új szabályozás.

„Salamás, Gyergyóvárhegy, Kászonaltíz, Csíkszépvíz, Etéd, Homoródalmás, Farkaslaka, Csíkkozmás – ezek mind olyan települések, ahol egy éven belül az orvos elmehet nyugdíjba, és akkor ott valahogy biztosítani kell az ellátást” – fogalmazott az ügyvezető igazgató, hozzáfűzve, hogy két gyergyószentmiklósi háziorvos esetében is hasonló a helyzet. Karda István valószínűnek tartja, hogy városi háziorvosok élnek majd a másodlagos munkapont működtetési lehetőségével, hiszen a nagyobb településeken több olyan orvos is praktizál, akinek nincs nagy pácienslistája, „így lehet, hogy megérné nekik”.

Orvosutánpótlás nincs az alaphálózatban, a pályakezdők elkerülik a háziorvosi szakmát – válaszolta arra a felvetésünkre, hogy egy kezdő, pácienskörét bővíteni szándékozó háziorvosnak esetleg vonzó lehetőséget jelenthetne-e a másodlagos rendelő működtetése.

„Ha megmaradnak a jelenlegi körülmények és feltételek, akkor még a nagy pácienslistás rendelőknek is be kell majd zárniuk. Anyagilag teljesen el vannak lehetetlenítve, ilyen körülmények közt már nem igazán akarunk dolgozni. Meg lehet nézni, hogy

– fogalmazott a szövetség megyei vezetője, kijelentését azzal magyarázva, hogy egy pályakezdőnek rezidens orvosként 7000 lej a fizetése, és ezt nem fogja feladni azért, hogy háziorvosi rendelőt működtessen, ahonnan jó esetben 2500 lejt visz haza hó végén. Rengeteg teendővel és felelősséggel jár ez a munka, a finanszírozásból viszont legfeljebb egy asszisztens alkalmazására futja, és neki sem tudnak olyan fizetést ajánlani, amilyet a kórházi rendelőkben dolgozó asszisztensek kapnak, ezért még a meglévő alkalmazottakat sem tudják megtartani, ha azoknak lehetőségük adódik munkát vállalni az állami szférában – sorolta a nehézségeket Soós-Szabó Klára.