Marosszéken mutatják be a nagy király földi maradványát

A csontereklye csütörtökön a marosszentgyörgyi plébániatemplomban lesz, pénteken a búzásbesenyői templomban, ahol 18 órától szentmisét tartanak Szent Lászlóról és Jézus szívéről, prédikál Czikó László helyi plébános, majd Darvas-Kozma József plébános tart vetítéses előadást Szent Lászlóról és csontereklyéjéről. Az ereklyét 20 órakor a marosvásárhelyi Keresztelő Szent János-plébániára szállítják át, ahol szombaton látogatható.

Tamás József segédpüspök szerint „olyan személyekről, akiket nagyon szerettünk, haláluk után szívesen őrizünk emléket, legyen az fénykép, vagy valamilyen tárgy, akár ránk hagyott örökség. Emberi természetünk ugyanis szükségét érzi annak, hogy ami egy tiszteletreméltó személlyel közvetlen személyes vonatkozás volt, titokzatos módon tovább éljen, és szelleméből sugározzon valamit. Valahogy így érzi Egyházunk is a szentekkel kapcsolatban, amikor holttestüket, megmaradt testrészüket, használati tárgyaikat, öltözéküket vallásos tiszteletben részesíti. Ezeket nevezi ereklyéknek. Az őskeresztény kortól kezdve tisztelettel vette körül az emberiség Megváltójának, Jézus Krisztusnak jászol maradványait, szent keresztjét, szemfedőjét, varratlan köntösét, Veronika kendőjét. De ilyen tisztelettel vette körül a szentek épen maradt földi maradványait, testrészeit, használati tárgyait, a vértanúk vértanúságának kínzó eszközeit. Sírjaik fölé templomokat, kápolnákat vagy oltárokat építettek, ahol szentmisét mutattak be. Az egyház tanítása szerint a szent ereklyéket azért tiszteljük, mert a szentek testei egykor a Szentlélek templomai voltak (1 Kor 3, 16-17), a dicsőséges feltámadás várományosai és Isten kezében csodás tettek eszközei. Az ereklyék helyes tisztelete kiválóan alkalmas arra, hogy ébren tartsa az életszentség eszménye és a természetfeletti valóság iránti lelkesedést, növelje a természetfelettiség érzékét és a feltámadás reménységét. Az Egyház szerint ez a tisztelet nem magának az ereklyének szól, hanem annak a szentnek, akivel azt kapcsolatba hozzuk. A szentek ereklyéit úgy tiszteljük, hogy becsben tartjuk és zarándoklatokon keressük fel azokat”.

A Szent László király ereklyéi közül egy csontereklye van Gyulafehérváron. A feljegyzések szerint amikor Naprágyi Demeter erdélyi püspököt 1601 elején az országgyűlés kiutasította, valószínűleg ekkor választották le a koponyáról azt a csontereklyét (fogat), amely számára a 18. század végén gróf Batthyány Ignác erdélyi püspök egy copf stílusú ezüst tartót készíttetett. Azóta a gyulafehérvári székesegyházban őrizik, tisztelik Erdély fővédszentjének ereklyéjét.

Az ereklye körútjának szervezői szerint „a Szent László-év jó alkalom, hogy felidézzük, megismerjük, megismertessük Szent László király életét. A lovagkirály hatása népünk körében az idők folyamán csak növekedett, s eleink szent hagyatékát őrzik katolikus és protestáns templomok freskói, ahol eszményként áll a nemzedékek sora és a látogatók előtt Szent László daliás alakja. Ereklyéi pedig szent örökségünk, melyek tisztelete kegyelet adásunk annak a dicső királynak, aki mindhalálig szerette, védelmezte népünket és szolgálta hazánkat.”