Vagy megmentjük a zöldségest, vagy mennünk kell...

A helybéliek szerint a Vécke patakjának medre nem megfelelően mély és nincs tisztítva, ez okoz minden nagyobb esőzéskor belvizet. A vízügyi igazgatóság szóvivője szerint, ők csak akkor tudnak segíteni, ha Lukafalva Polgármesteri Hivatal jelzi, hogy gondok vannak.

Ez gyakran megtörténik

A lukafalvi id. Sós Sándor már szerdán délután, a nagy felhőszakadás után kiment ellenőrizni a falu határában levő zöldségeseit. Mint mondja, akkor a belvíznek semmi jele nem volt. Annál inkább csütörtökön reggel, amikor legalább ötven hektárnyi zöldséges, és szántó került víz alá. A helybéliek szerint ennek egyik fő oka az, hogy a vízügyi igazgatóság, bár van helyi alkalmazottja, nem takarítja rendesen a Vécke-patakát, így a dombokról lezúduló esővíz a sáncokon visszafolyik és elönti a zöldségeseket.

„Reggel kijöttünk, hogy próbáljunk sáncokat ásni, és így levezetni a földeken levő vizet. Aztán a polgármestertől megpróbáltuk elkérni a község markológépét, és nagy nehezen sikerült is. Ez gyorsan és hatékonyan ásta ki az elvezető sáncokat. Ez pillanatnyi megoldás, mert most segít, hogy a víz ne álljon a termésen és ne károsítsa azt. Tavalyelőtt és azelőtt minden évben, a nagy esőzésekkor ugyanez történt. Ennek fő oka, hogy a patak nincs megfelelően karbantartva. Én hiába mennék a vízügyi szakemberekhez, hogy megmagyarázzam, mit kell tegyenek. A község vezetői kellene ezt megtegyék, ők kellene intézkedjenek” – mondja Sós Sándor, aki két fiával és azok családjával együtt zöldségtermesztésből él.

Holnap már késő lesz

A határban találkoztunk Fogarasi Levente tanácsossal is, aki a munkagépet irányította azokra a helyekre, ahol nagyobb volt a víz. Mint mondta, reggel óta a mezőn van, és már 5-6 helyen készítettek sáncokat, hogy visszafolyjon a helybéliek által Zsé2-nek nevezett patakba a víz. „Ha jön egy nagy meleg és a víz a zöldségesen marad, akkor minden kifő. Ha ma nem tudjuk megmenteni zöldségeseinket, nem tudunk megélni, és akkor mennünk kell idegenbe dolgozni. A helybéliek 70 százaléka zöldségtermesztésből él, ezért fontos, hogy itt gyorsan tudjuk elvezetni a vizet” – mondja a fiatalember.

A lukafalvi felső réten egyébként nemcsak ez a maroknyi ember volt. Több helyen láttunk idős és fiatal asszonyokat, akik kapával a kezükben jöttek, hogy szemügyre vegyék a pusztítást, vagy kiszedjék a pénteki piacra szánt zöldhagymát. Már ahol be tudtak menni a zöldségesbe. Bárcsak látta volna mindezt az, aki pénteken, szombaton a vásárhelyi piacon sokallni fogja az egy lejt a kötés hagymára – gondoltam magamban hazafelé.

„Segítünk, ha szólnak”

A Maros Vízügyi Hatóság sajtószóvivője, Călin Fokt kérdésünkre elmondta: valóban van egy alkalmazottjuk a községben, de annak elsősorban a patakpartok karbantartása a feladata. „A helyi polgármesteri hivatal kell írásban jelezze nekünk, ha a hozzánk tartozó patak miatt gondok vannak. Ilyen esetben a szakember kiszáll a helyszínre, felméri a helyzetet, és amennyiben lehet, mi segítünk. De ha nem szól senki, mi az irodából nem tudjuk, mi a gond a helyszínen” – mondta az illetékes.