Több ezer apróvad kilövését engedélyezték Maros megyében

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium vízügyi, erdőgazdálkodási és halászati főosztálya honlapján közölte annak a miniszteri rendeletnek a szövegét, amely azt szabályozza, hogy hány példányt lehet kilőni a különböző vadfajtákból egy vadászati idény alatt, valamint a sertéspestis, afrikai sertéspestis, veszettség és más, a vadállatok között terjedő járványos betegségek megfékezése érdekében milyen óvintézkedéseket foganatosítanak.

A dokumentum szerint a 2014 május 15. – 2015. május 14. közötti vadászati idényben kilőhető egyedek számának megállapításakor figyelembe vették a területi erdő- és vadgazdálkodási felügyelőségek személyzetének tapasztalatait és ismereteit, ezt összevetették a szaktanulmányok által javasolt elméleti számításokkal.

Nyulak, őzek védelmében

A napokban napvilágot látott rendelet értelmében a vadászati idényben minden vadász legtöbb száz pacsirtát és ötven fürjet ejthet el naponta. Ami a mezei nyulakat illeti, a szaporodás és az anyaállat-állomány megóvása érdekében a kilövésre engedélyezett kvótát 2015. január 15-ig teljesíteni kell. Ez részint annak folyománya, hogy az utóbbi évek viszonylag meleg telei miatt korábban kezdődik a szaporodás időszaka, ezért a vemhes nőstények nehezebb mozgása könnyű prédává tenné az állatokat, ami az állomány csökkenéséhez vezetne.

Az őzpopuláció genetikai javítása érdekében a rendelet tiltja ebben a vadászidényben a fiatal, jól kifejlett őzbakok kilövését, hogy ezek jó genetikai tulajdonságaikat átörökítsék a következő nemzedékekre.

Kötelező vizsgálat

A fertőző betegségek (pestis, veszettség stb.) terjedésének visszaszorítása érdekében a rendelet kötelezi a vadásztársaságokat, hogy közös felkészítőkön vegyenek részt, amelyeken megtanulják a biológiai próbavétel módszereit a vaddisznók és rókák esetében, hogy az elejtett, vagy elhullott vadakból laboratóriumi vizsgálatra küldjenek mintákat. A mintavétel és a laborvizsgálat kötelező jellegű, ugyanis a különböző pestisfajták, a veszettség tizedelik a vadállományt, s a háziállatokra is veszélyt jelentenek.

Medvékről nincs szó

A rendelet mellékletei a rőtvadakra, növényevőkre, madarakra vonatkozó kilövési kvótákat közölnek, a nagyvadak esetében ez nem hozzáférhető.

Annyit sikerült megtudnunk, hogy a megye kilövési kvótájában 1177 vaddisznó, 2038 nyúl, 2116 fácán és mindössze 63 fogoly szerepel ebben az idényben. Nem lehet tudni, hány medve kilövését engedélyezik. Pedig a vidéki lakosságot főként az érdekli, hogy a termőföldjeiket dézsmáló nagyvadak száma csökken-e az idei őszi időszakra. A vaddisznókra megállapított kvóta nem releváns, ugyanis azt nem lehet tudni, mekkora a populáció.

A rendelet 7. cikkelye kimondja, hogy a termést, vagy az háziállat-állományt károsító nagyvadak esetében a vadászterületet adminisztrálók írásos kérésének benyújtása esetén engedélyezhetik a kilövést az év bármely szakában, lesből. De csak külön engedélyek beszerzésével, ha a területre megállapított kilövési kvóta nem teljesült az illető vadra.  Az ilyen esetekben a kilövési engedélyt jóvá kell hagynia az erdőgazdálkodásért felelős központi szervek helyszíni kárfelmérő ellenőrzése után.

Az emberek aggódnak

Már az idén elkezdődött a vadak „kártevő akciója”. Sok helyen, például a már portálunk által is említett Torboszlóban csaknem a teljes cseresznyetermést tönkretették a medvék. Az emberek már alig mernek kimenni a határba, annyira rettegnek a vadaktól. Pár éve Szolokmában egy helyi lakost támadott meg a medve, miközben az a kukoricáját őrizte. Tavaly a Ikland határában egy kecskefarmról tíz kecskét hajtott el a medve. Ugyancsak a múlt évben, Torboszlóban a helyi erdész a határban őrizte a kukoricáját a vaddisznóktól, s közben a lakása udvarán levő ólból a medve elvitte a disznaját. Vadadban a vaddisznók a falu főutcájáig mennek le a dombról, hogy a kukoricát megdézsmálják. A példák sora pedig itt nem ér véget.